JOGÁLLAM

JOGÁLLAMISÁG

JOGURALOM 

MAGYARORSZÁGON

    





A ZINFO Portál támogatást kér működtetéséhez jogászoktól, ügyvédektől, ügyvédi irodáktól és a JOGURALOM, JOGÁLLAM támogatóitól!

BANKSZÁMLASZÁM:
ZINFO PORTÁL

13597539-51449104-40110000  

IDÉZET AZ EURÓPAI EMBERI JOGI BÍRÓSÁG HATÁROZATÁBÓL:  "AZ EGYEZMÉNY EGYÁLTALÁN NEM ENGEDI MEG A VÉLEMÉNY NYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGÁNAK KORLÁTOZÁSÁT A POLITIKAI BESZÉDEK, VAGY AZ ÁLTALÁNOS ÉRDEKLŐDÉSRE SZÁMOT TARTÓ KÉRDÉSEK KÖRÉBEN.” 

                             


VÉLEMÉNYALAPÚ TARTALOM

KÉRELEMRE AZ EURÓPAI UNIÓ KITERJESZTHETI JOGÁLLAMISÁGI VIZSGÁLATÁT? 

Az Európai Unió egy magyar uniós polgár jogvédelmet kérő beadványa alapján kiterjesztheti a jogállamisági vizsgálatot a magyarországi hibrid jogrendre, hibrid jogállapotra, a fiktív jogszabályok alkalmazására és hatályban tartására, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának állam és bíróság általi súlyos megsértésére, a jogállami normák és alapjogok érvényesülését akadályozó jogalkalmazói hozzáállásra?

Nem tolerálható jogállapot, hogy a jogállam alaptételének, a jogállam alapértékeinek tagadása, a jogállami normák kiiktatása vonatkozásában olyan szélsőérték létezzen Magyarországon, amikor a Kúria és az IM jogszerűnek találja alaptörvényellenes fiktív jogszabályok alkalmazását bírósági eljárásban, jogszerűnek tekinti fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatok hatályban tartását.

Nem tolerálható a jogállamiság olyan szintű degradálása, megcsúfolása, az emberi jogok érvényesülésének olyan szintű megsértése, hogy Magyarországon az IM és Kúria jogszerűnek tekinti, hogy egy magyar állampolgárral szemben nem a hatályos, törvényes eljárási rendben létrejött jogszabályokat alkalmazzák, hanem bírók által egyes állampolgárokra kitalált fiktív jogszabályokat és az ilyen kitalált fiktív jogszabályok megsértésére hivatkozva kiszabott szabadságvesztés és vagyonelkobzás büntetést ma is hatályban tartja a bíróság, melynek jogkövetkezményei ma is érvényesek, mert a Kúria az alaptörvénnyel szembe helyezkedve megtagadta az alaptörvényellenes fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági hetározat megsemmisítését.

Nem tolerálható, hogy 293 volt kommunista pártbíró védelme érdekében ma is hibrid jogrend és hibrid jogállapot van érvényben Magyarországon, mert elmaradt a rendszerváltás az igazságszolgáltatásban, a diktatórikus pártállam bírósága változatlanul hagyva lett a demokratikus jogállam bírósága,  mert ha egy esetben is kiderülne, hogy a hatályos jogszabályok mellett a kitalált fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatok is hatályban vannak, az vádirattal lenne egyenlő a fiktív jogszabályokat alkalmazó egykori pártbírákkal szemben, akik a kommunista állampárt szolgáiból a demokratikus jogállamban független bírói hatalom birtokosai lettek, akik közül többen jelenleg is magas vezetői beosztásban vannak.

Mit értünk jogállam alatt?


Katarina Barley EP-képviselő, volt német igazságügyminiszter szerint a 2. cikk vázolja a jogállamiság alapértékeit, így az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletét. Egy rövid, de tűpontos meghatározás itthonról a Magyar Civil Mozgalom megfogalmazásában: " Jogállamban a jog uralma minden más hatalom fölött áll. "

MAGYAR CIVIL JOGÁSZOK ÁLLÁSPONTJA:


A civilizált világban, ahol igazi jogállam van és a jog uralma minden más hatalom fölött áll, elképzelhetetlen, hogy fiktív, fantom jogszabályokat alkalmazzanak, olyan fiktív, fantom jogszabályokat, melyeket nem a törvény által megszabott eljárási rendben alkotnak meg, melyeket nem hirdettek ki, melyeknek nem határozták meg a hatályát, melyeknek nincs jogszabályhelyük, kodifikációs tartalmuk.

Jogállamban nem fordulhatna elő, hogy bírók és ügyészek által kreált, gyártott fiktív jogszabályok megsértésére hivatkozva ártatlan állampolgárokat ítélnek szabadságvesztésre, vagyonelkobzásra bírósági eljárás során és az ítéletet kimondó másodfokú bírósági határozatot annak ellenére hatályban tartják, hogy az alaptörvény
előírja annak megsemmisítését alaptörvényellenessége miatt.

Ahhoz, hogy Magyarországon általános értelemben létezzen a jogállam legalább  a magyar igazságszolgáltatás működése során érvényesülni kellene a jogállamiság alapvető normáinak.  Követelmény kellene, hogy legyen az alaptörvény előírásainak betartása, másrészt  jelentős szervezeti és személyi változtatásokra lenne szükség.


A jogállamiság kérdésében az egyik autentikus nyilatkozó Dr. Solt Pál a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt, aki a rendszerváltás után 11 évvel így nyilatkozott a Magyar Nemzet 2001 október 1-én megjelent számában: " A jogállam kialakítása folyamatosan zajlik a bíróságokon, a bírói karon belül. Ennek egyik oka, hogy a rendszerváltás során a bírói kart semmilyen átvilágítás nem érintette.”

2001 október óta még egyetlen nyilatkozat, egyetlen állásfoglalás sem született, amely arról tudósította volna a magyar társadalmat, a magyar embereket, hogy már a végére ért a jogállam kíalakítása és a magyar bíróságokon teljeskörűen létezik a jogállam, de annak  legalább az alapszintje már kétséget kizáróan létrejött.

Tagadhatatlan, a rendszerváltás után a diktatúra bíróságából jött létre a demokratikus jogállam bírósága és senki nem vizsgálta a bírák szakmai múltját, erkölcsi feddhetetlenségét, pszichikai alkalmasságát. A sajátos magyar rendszerváltás után a pártállami múlt hagyatéka - így a koncepciós perekben született fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatok sokasága - átkerült a demokratikus jogállam igazságszolgáltatási rendszerébe, mivel a pártállam bíróságából lett a demokratikus jogállam bírósága. A jogfolytonosság jegyében a pártállami diktatúra idején hozott bírósági határozatok hatályban maradtak, így azok a bírósági határozatok is, amelyekben fiktív jogszabályokat alkalmaztak.


Az Alaptörvény kimondja: (1)  " Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. " Az Alaptörvény értelmében a jog uralmán alapuló állami berendezkedés igazságszolgáltatása nem tarthatná hatályban a megelőző kommunista diktatúra idején fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatokat, mert a  jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek.

A JOGÁLLAM LÉNYEGE ÁLLAMPOLGÁRI PERSPEKTÍVÁBÓL

Jogállam ott van, ahol a jog uralma minden más hatalom fölött áll.

Magyarországon nem ez a helyzet. A jogállam, jogállamiság megfogalmazása, lényegének megjhatározása lehet különböző, de van pár tétel, feltétel ami egyező kell, hogy legyen.

1./   Jogállam ott létezhet, ahol a jog uralma minden más hatalom fölött áll.

2./   Minden állampolgárra ugyanazok a jogszabályok érvényesek. Nem fordulhat elő, hogy bírák, ügyészek egyes állampolgárokra vonatkozóan például politikai okok miatt külön jogszabályt kreálnak, gyártanak, majd az ilyen fiktív jogszabályok megsértésére hivatkozva szabadságvesztésre és vagyonelkobzásra ítélnek állampolgárokat.

3./  Nem létezhet olyan hibrid jogrend és hibrid jogállapot, amelyben egyaránt hatályban tartanak törvényes eljárás keretében létesített jogszabályokat és ügyészek, bírók által kreált, készített és személyre szólóan például politikai okok miatt alkalmazott fiktív jogszabályokat.

4./  Nem lehetnek a bírói kar tagjai, nem ítélkezhetnek olyan bírák akik állampárti múltjuk és igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények miatt zsarolhatók, befolyásolhatók.

5./  Az igazságszolgáltatás minden szervének, minden ügyészének, bírójának kötelessége az alaptörvény betartása, a joghoz való kötöttség. Ennek megszegése a hivatalból való elbocsátással és felelősségre vonással jár.

6./ Minden állampolgár egyenlő elbánás alapján jogosult a törvényben előírt jogorvoslatra, a jogorvoslat megtagadása vagy az állampolgár csalárd módszerekkel való kizárása jogorvoslatból - például beadványának nem a tárgy és tartalom alapján való elbírálása - szabályszegésnek minősül és felelősségre vonással jár a hátrányos megkülönböztetést szenvedő állampolgárt pedig sérelemdíj illeti meg.

7./  Minden magyar állampolgár egyben uniós polgár is, így ugyanazok az alapjogok, emberi jogok járnak a magyaroknak is mint egy francia, német vagy osztrák uniós polgárnak. Amíg Magyarországon létezhet hibrid jogállapot, amikor egyaránt hatályban vannak a törvényes jogalkotással létrejött legitim jogszabályok és a törvényen kívüli jogalkotással létesített, bírósági eljárásokban és határozatokban alkalmazott fiktív illegitim alaptörvényellenes jogszabályok, és léteznek a külön, egyes személyekre vonatkozóan létesített privát fiktív jogszabályok addig nem állítható, hogy Magyarországon jogállam van, a jogállamiság és a jog uralma érvényesül. Az egyik legsúlyosabb hátrányos megkülönböztetés ha egy állampolgárral szemben csak rá vonatkozóan kreált fikítv jogszabályokat alkalmaznak és annak megsértéséért szabadságvesztésre ítélik. Az EU tagállamában ilyen nem fordulhatna elő.
Konkrét eset igazolja, hogy Magyarországon előfordul. Előfdordul és ez az Európai Unióban példa nélküli alkotmánysértésnek, példa nélküli jogsértésnek tekinthető. Valós eset bizonyítja ellenőrizhető dokumentumokkal, azonosító adatokkal, hogy ez nem egy feltételezett jogi eset, hanem egy konkrét ügy és nem a távoli múlt történése.




ÚJ RENDSZERVÁLTÁS KELLENE AMI JOGÁLLAMOT TEREMT ÉS EURÓPAI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST


VÉLEMÉNYALAPÚ TARTALOM

MAGYARORSZÁG REKORDER LEHET A FIKTÍV JOGSZABÁLYOKAT ALKALMAZÓ BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK HATÁLYBAN TARTÁSA TERÉN

Az igazságszolgáltatás jogsértéseit nyilvántartó rekordok könyvében - ha létezne ilyen - világrekord, de mindenképpen Európa-rekord lehetne a fiktív jogszabályokat alkalmazó - becslések szerinti - több tízezer magyarországi bírósági határozat hatályban tartása.

Alaptörvény (1)   Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg.

Alaptörvény (3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.

A legáltalánosabb meghatározás szerint a jogszabály (avagy jogforrás, jogi norma) a közhatalmi szervek által alkotott vagy elismert olyan magatartási szabály, amelynek érvényre jutását végső soron közhatalmi kényszer biztosítja. A jogszabályt a közhatalmi szervek előre megszabott eljárási rendben alkotják meg. Nem jön létre érvényesen az a jogszabály, amelyet a megalkotására felhatalmazott közhatalmi szerv nem a számára megadott eljárási rendben alkot meg (közjogi érvénytelenség).

Alaptörvényellenes az a jogszabály, amelyet nem a meghatározott eljárási rendben alkottak meg, amelynek nem történt meg a kihirdetése ami az érvényessé válás feltétele, amely esetében nem határozták meg a hatályba lépés vagyis az alkalmazhatóság időpontját.

A jogszabály alaptörvényellenességének jogkövetkezménye a megsemmisítés.

Magyarország igazságszolgáltatási rendszerében a becslések szerint 40-50 ezer alaptörvényellenes jogszabály van hatályban, pontosabban a becslések szerinti 70-80 ezer koncepciós perből 40-50 ezer olyan bírósági határozat keletkezett amelyben fiktív, alaptörvényellenes jogszabályokat alkalmaztak. Ezzel Magyarország világrekorder, de mindenképpen Európa-rekorder lehet és az Európai Unióban az elérhető információk alapján messze megelőz minden más tagállamot a fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatok hatályban tartása terén.

A fiktív jogszabályok alaptörvényellenesek, nincs jogszabályhelyük, nem megszabott eljárási rendben alkották meg  és soha nem hirdették ki azokat, nincs megjelölt hatályuk, nem ismert kodifikációs tartalmuk, szövegük.

Az, hogy ilyen nagy tömegű fiktív jogszabályt alkalmazó bírósági határozat került a rendszerváltás utáni jogállam igazságügyi rendszerébe  annak következménye, hogy a dikatatúra idején keletkezett és fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatok sokasága a pártállami múlt hagyatékaként a rendszerban maradt mivel az igazságszolgáltatást nem érintette a rendszerváltás.

A békés átmenet egyik legnagyobb tévedése, hatalmas hibája az volt, hogy a rendszerváltás utáni demokratikus jogállam az igazságszolgáltatás diktatórikus, állampárti rendszerét, működési szabályait, kapcsolati hálóját, szervezeti struktúráját,  személyi összetételét a bíróság függetlenségére hivatkozva érintetlenül hagyta. Így valójában az történt, hogy a diktatúra bírósága lett a demokratikus jogállam független hatalommal felruházott bírósága. 

Vitathatatlan tény, hogy a kommunista diktatúra fennmaradását, létezését biztosító megtorlás, megfélemlítés érvényesítéséhez a jogi kereteket – mint jogalkalmazó – a diktatúra bírósága biztosította. Ez nem is létezhetett másként, ennek tagadása a diktatúrát éltető megtorlás, megfélemlítés stratégiájának tagadását, végső soron a diktatúra létezésének tagadását jelentené. Ez a bíróság, a diktatúra bírósága, Kádár kommunista rendszere alatt koncepciós perekben ártatlan magyar embereket elítélő bíróság  változtatás nélkül független hatalommal felruházva lett a magyar demokratikus jogállamban a negyedik hatalmi ág birtokosa.

Meghatározhatatlan mértékben olyan bírákra bízták a demokratikus jogállam igazságszolgáltatását, akik a diktatúra időszakában mint a diktatúra szellemisége, a diktatúra hatalomérvényesítési módszerei mellett elkötelezett bírák, vonakodás nélkül, gátlástalanul teljesítették az állampárt utasításait, csaltak, hazudtak, bűnrészességet vállaltak igazságszolgáltatás elleni bűncselekményekben.

Erről az állapotról a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke Dr. Solt Pál 11 évvel a rendszerváltás után így nyilatkozott a Magyar Nemzet 2001 október 1-én megjelent számában: " „A jogállam kialakítása folyamatosan zajlik a bíróságokon, a bírói karon belül. Ennek egyik oka, hogy a rendszerváltás során a bírói kart semmilyen átvilágítás nem érintette.”

A diktatúra idején a koncepciós perek esetében érvényesült egy pártállami rendezőelv ami a jogalkalmazó pártügyészeknek, pártbíráknak szabadságot és jogot adott a törvényen kívüli jogalkotáshoz és ezen kreált fiktív jogszabályok bírósági eljárásban, bírósági határozatban való való alkalmazásához ha így volt megvalósítható Kádár utasítása, hogy az ügyészség, a bíróság a párt büntetőpolitikájának érvényre juttatását kikényszerítse. 

A jogállamiság érvényesülése megkövetelné, hogy a magyar igazságszolgáltatás rendszerét meg kell tisztítani a fiktív jogszabályoktól és fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatoktól. Erre a rendszerváltás óta még szándék sem mutatkozott. De el kell ismerni azt is, hogy ez megvalósíthatatlan vállalkozás lenne. Lehetetlen több tízezer fiktív jogszabályt tartalmazó bírósági határozatot felkutatni, kiszűrni, majd megsemmisíteni. 

Így maradnak azok az esetek, amikor jogorvoslati kérelemben, beadványban vagy bármilyen formában, akár telefonon, szóban érkezik bejelentés a jogalkalmazó bírósághoz, ügyészséghez fiktív jogszabályok alkalmazásáról, fiktív jogszabályokat, fiktív szakértői véleményeket alkalmazó bíróság határozatok, bírósági végzések hatályban tartásáról. 

Az Alaptörvény előírta kötelesség, hogy erről a jogalkalmazó mint alaptörvényellenes jogszabály gyanúját felvető információról hivatalos feljegyzést készítsen és az illetékes vezető elrendelje az alaptörvényellenesség vizsgálatának elindítását. Nem csupán az Alaptörvény, de a jogállam alapszintje a jogállamiság minimumának érvényesülése is ezt diktálja, így ennek elmulasztása az egyik legsúlyosabb hivatali visszaélésnak, jogsértésnek tekinthető.

Amennyiben az alaptörvényellenesség megállapítást nyer, kiderül, hogy nem megszabott eljárási rendben jött létre a jogszabály, nem lett kihírdetve, nem lett meghatározva a hatálya akkor az Alaptörvény által előírt kötelezettség a jogszabály megsemmisítése. Mivel az alaptörvényellenes jogszabályok általában nem rendelkeznek jogszabályhellyel, azonosító vagy nyilvántarási adattal, csak úgy valósítható meg a megsemmisítésük, ha az alaptörvényellenes jogszabályokat alkalmazó bírósági eljárást, bírósági határozatot megsemmisítik. 

Az alaptörvényellenes, közjogilag érvénytelen fiktív jogszabályt tartalmazó bírósági eljárás, bírósági határozat megsemmisítése egyébként is a jogalkalmazó hivatali kötelezettsége lenne, mert a bírósági határozat nem rendelkezik érvényes jogi tartalommal.

A több tízezer fiktív jogszabályt tartalmazó bírósági határozatot felkutatni, kiszűrni, az alaptörvényellenes vizsgálatokat lefolytatni, majd a bírósági határozatokat, sőt a bírósági eljárást megsemmisíteni megvalósíthatatlan vállalkozás lenne, de már a bármilyen formában és módon bejelentett egyedi eseteknek a példás és gyors kezelése, rendezése, az alaptörvényellenes  fiktív jogszabályok alaptörvényellenességének vizsgálata és megsemmisítése jogállami fordulatot mutatna,  jelezné a jogállam  alapszintjének megvalósulását, a jogállamiságnak, a jogállamiság elveinek alapszintű érvényesülését.

Ha létezne a jogállam Magyarországon ennek a rendszerváltás kezdete, 1990 óta működni kellene. Csakhogy ennek vonatkozásában létezik egy olyan összefüggés, ami áttörhetetlen akadályt jelent, ami blokkolja az alaptörvény, a jogállam, a jogállamiság normáinak érvényesülését.

Azok az ügyészek és bírák akik a diktatúra idején mint pártügyészek, pártbírák az állampárt felhatalmazása alapján kitalálták az alaptörvényellenes fiktív jogszabályokat és a fiktív jogszabályokat koncepciós perekben alkalmazták, az alaptörvényellenes fikítv jogszabályok megsértésére hivatkozva szabadságvesztés, vagyonelkobzás büntetéseket szabtak ki, a rendszerváltás után is az ügyészi, a bírói kar tagjai maradhattak, mert az igazságszolgáltatásnál nem került sor a rendszerváltásra és a bírák, ügyészek átvilágítására. Közülük számosan igen magas, sőt a legmagasabb beosztásokba kerültek.

Amennyiben a bíróság, az ügyészség egy  beadványban vagy bármilyen formában érkező bejelentésben megjelölt alaptörvényellenes fiktív jogszabály alaptörvényellenességének vizsgálatát elvégezné, megállapításokat tenne, az egyenlő lenne a fiktív jogszabályokat alkalmazó egykori pártügyészekkel, pártbírákkal szembeni vádirattal, akik jelenleg is az igazságszolgáltatásban tevékenykednek, többen közülük a legmagasabb beosztásokban. Ezért inkább el sem kezdik a vizsgálatot.

Mindez az általánosság szintjén elhangzott illetve leírt helyzetértékelésnek lenne tekinthető, amíg nem kerül bemutatásra a helyzetértékelés minden mondatát tényekkel igazoló eset bemutatása.

2021 december 11-i keltezéssel egy magyar állampolgár 37 oldalas beadványt nyújtott be a Kúriához, az Igazságügyi Minisztériumhoz.

A beadványt beterjesztő beadványában megnevezett olyan fiktív jogszabályokat, amelyeket egy bírósági eljárásban és jelenleg is hatályban lévő másodfokú bírósági határozatban alkalmaztak és a fiktív jogszabályok megsértésére hivatkozva szabadságvesztés és vagyonelkobzás büntetést szabott ki a Legfelsőbb Bíróság. A 37 oldalas beadvány részletesen ismertette, hogy a fiktív jogszabályokat milyen tényállásban milyen körülmények között alkalmazták. 

A beadvány beterjesztője a Kúriától az alaptörvényellenes fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági eljárás és bírósági határozat semmissé nyilvánítását kérte. Az magától értetődő, pontosabban az Alaptörvény előírása, hogy alaptörvényellenesség bejelentése illetve az alaptörvényellenességre utaló bejelentés esetén annak megállapítására vizsgálatot kell lefolytatni

Az Igazságügyi Minisztériumtól a bejelentő a jogállamiság érvényesülésének, a jogállam létezésének kormányzati kontrolljaként a beadványaiban előtártak intézése kezelése vonatkozásában kért odafigyelést, mivel az igazságügyi kormányzat kiemelt felelősséggel tartozik a jogállamiság érvényesüléséért. 

A beterjesztő beadványában külön kiemelte: " Magyarországon a magyar állam nevében az igazságszolgáltatás által elkövetett egyik legsúlyosabb diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés, amikor egy magyar állampolgárra vonatkozóan törvényen kívüli jogalkotással fiktív jogszabályokat kreáltak, azt bírósági határozatba foglalták és jelenleg is hatályban tartják.." 

A Kúria nem indított vizsgálatot, nem semmisítette meg a fiktív alaptörvényellenes jogszabályokat alkalmazó bírósági eljárást és bírósági határozatot amely szabadságvesztés és vagyonelkobzás büntetést szabott ki a fiktív nemlétező jogszabályok megsértésére hivatkozva és ennek az ítéletnek a jogkövetkezményei ma is érvényesek. 

Az Igazságügyi Minisztérium nem intézkedett a fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozat megsemmisítése ügyében, mert szerinte  " az igazságszolgáltatás rendszere ma szigorú törvényi követelmények szerint működik, a pártatlanság, a befolyástól mentes igazságos eljárás feltételei jogállami rendszerünkben maximálisan garantáltak. "

ÚJ RENDSZERVÁLTÁS KELLENE AMI JOGÁLLAMOT TEREMT ÉS EURÓPAI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST!

AMÍG A KÚRIA   ALAPTÖRVÉNY-

ELLENESEN  HATÁLYBAN  TART FIKTÍV JOGSZABÁLYOKAT ADDIG  NINCS JOGÁLLAM MAGYARORSZÁGON


A ZINFO Portál támogatást kér működtetéséhez .

BANKSZÁMLASZÁM:
ZINFO PORTÁL

13597539-51449104-40110000  

    



A BÍRÓSÁGOK ÉS BÍRÓK FÜGGETLENSÉGE NEM OLDJA FEL A JOGHOZ KÖTÖTTSÉGET, NEM AD LEHETŐSÉGET FIKTÍV JOGSZABÁLYOK ALKALMAZÁSÁRA ÉS FIKTÍV JOGSZABÁLYOKAT ALKALMAZÓ BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK HATÁLYBAN TARTÁSÁRA.

AMIKOR BÍRÁK BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS SORÁN, BÍRÓSÁGI HATÁROZAT, BÍRÓSÁGI VÉGZÉS MEGHOZATALAKOR  FIKTÍV JOGSZABÁLYT, FIKTÍV SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYT ALKALMAZNAK,  AMIKOR FELÜLVIZSGÁLATI ELJÁRÁS SORÁN FIKTÍV JOGSZABÁLYOKAT ALKALMAZÓ BÍRÓSÁGI HATÁROZAT HATÁLYBAN TARTÁSA MELLETT DÖNTENEK AZ ALAPTÖRVÉNYELLENES  ÉS HIVATALI VISSZAÉLÉSNEK TEKINTHETŐ, MÁSRÉSZT IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYNEK MINŐSÜL FÜGGETLEN JOGÁSZOK  ÁLLÁSPONTJA SZERINT.

Az Alaptörvényből...

Az Alaptörvény a jogforrási hierarchia csúcsán helyezkedik el, azzal semmilyen más jogszabály nem lehet ellentétes!


A jogalkotás rendje, jogforrások, jogszabályok, érvényesség, hatály

Jogforrások

A legáltalánosabb meghatározás szerint a jogszabály (avagy jogforrás, jogi norma) a közhatalmi szervek által alkotott vagy elismert olyan magatartási szabály, amelynek érvényre jutását végső soron közhatalmi kényszer biztosítja. A jogszabályt a közhatalmi szervek előre megszabott eljárási rendben alkotják meg. Nem jön létre érvényesen az a jogszabály, amelyet a megalkotására felhatalmazott közhatalmi szerv nem a számára megadott eljárási rendben alkot meg (közjogi érvénytelenség).

A jogszabályok érvényessége és időbeli hatálya

A jogszabály a kihirdetéssel válik érvényessé. A kihirdetés a jogbiztonság lényeges eleme.... A központi jogszabályok kihirdetésére a Magyar Közlönyben kerül sor.

A jogszabály hatályossága általában a jogszabály alkalmazhatóságát jelöli; a jogszabály a hatályba lépés napjától annak megszűnéséig általánosan kötelező.

A jogszabály alaptörvényellenességének jogkövetkezménye a megsemmisítés.

Az alaptörvény pontosan meghatározza, hogy melyek a jogszabály létrejöttének, érvényességének, hatályának törvényi feltételei.

Alaptörvényellenes az a jogszabály 

amelyet nem a meghatározott eljárási rendben alkottak meg, 
amelynek nem történt meg a kihirdetése ami az érvényessé válás feltétele, 
amely esetében nem határozták meg a hatályba lépés vagyis az alkalmazhatóság időpontját.

A jogszabályok alaptörvényellenességének észlelése a jogalkalmazók alkotmányos és hivatali kötelessége. Az alaptörvényellenesség esetén a jogkövetkezmény a jogszabály megsemmisítése, melyet a jogszabály alaptörvényellenességét észlelő, felismerő jogalkalmazónak kell halaszthatatlanul elindítani. A jogszabályok alaptörvényellenességének vizsgálata, felismerése kiemelt jelentőséggel bír az igazaságszolgáltatás terén, így a bíróságok és ügyészségek jogalkalmazása során.

Amikor jogorvoslati kérelemben, beadványban hívják fel a jogalkalmazó bíróság, ügyészség figyelmét egy vagy több alaptörvényellenes jogszabály bírósági eljárás során, bírósági végzésben, bírósági határozatban történő alkalmazására, a jogalkalmazónak halaszthatatlan alkotmányos kötelessége erre irányuló vizsgálatot indítani szakértői közreműködéssel, majd a jogszabály alaptörvényellenességének megállapítását követően kezdeményezni annak megsemmisítését és kezdeményezni az alaptörvényellenes jogszabályt alkalmazó bíróság eljárás, bírósági határozat semmissé nyilvánítását.

Milyen úton, milyen módon kerülhettek - nagy számban - alaptörvényellenes jogszabályok a magyar igazságszolgáltatás rendszerébe?

A sajátos magyar rendszerváltás után a pártállami múlt hagyatéka - így a koncepciós perekben született fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatok sokasága - átkerült a demokratikus jogállam igazságszolgáltatási rendszerébe, mivel a pártállam bíróságából lett a demokratikus jogállam bírósága. A jogfolytonosság jegyében a pártállami diktatúra idején hozott bírósági határozatok hatályban maradtak, így azok a bírósági határozatok is, amelyekben fiktív jogszabályokat alkalmaztak.

A rendszerváltás előtt az állampárt választotta ki a bírákat és alakította ki a bíróság működési szabályzatát, eljárási rendjét. A békés átmenet egyik legnagyobb tévedése, hibája az volt, hogy rendszerváltás utáni demokratikus jogállam az igazságszolgáltatás állampárti rendszerét, működési szabályait, kapcsolati hálóját, szervezeti struktúráját,  személyi összetételét a bíróság függetlenségére hivatkozva érintetlenül hagyta.

Erről az állapotról a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke Dr. Solt Pál 11 évvel a rendszerváltás után így nyilatkozott a Magyar Nemzet 2001 október 1-én megjelent számában: " „A jogállam kialakítása folyamatosan zajlik a bíróságokon, a bírói karon belül. Ennek egyik oka, hogy a rendszerváltás során a bírói kart semmilyen átvilágítás nem érintette.”

Vitathatatlan, a diktatúra bíróságából jött létre a demokratikus jogállam bírósága és senki nem vizsgálta a bírák szakmai múltját, erkölcsi feddhetetlenségét, pszichikai alkalmasságát és nem vizsgálták, hogy kik voltak pártügyészek, pártbírák akik az állampárttól a közvetlen utasításokat kapták.  Meghatározhatatlan mértékben olyan bírákra bízták a demokratikus jogállam igazságszolgáltatását, akik a diktatúra időszakában mint a diktatúra szellemisége, a diktatúra hatalomérvényesítési módszerei mellett elkötelezett bírák, vonakodás nélkül, gátlástalanul teljesítették az állampárt utasításait, csaltak, hazudtak, bűnrészességet vállaltak igazságszolgáltatás elleni bűncselekményekben.

Rendszerváltás után a törvényen kívüli jogalkotást végző, valójában nemlétező fiktív jogszabályokat kreáló és alkalmazó pártbírák és pártügyészek is a jogállam bírói és ügyészi karának tagjai lettek. Ennél súlyosabb helyzetet eredményezett, hogy a rendszerváltást követően a pártbírák, pártügyészek által kreált, valójában nemlétező fiktív jogszabályok, nemlétező fiktív szakvélemények is benn maradtak a demokratikus jogállam igazságügyi rendszerében és egy hibrid jogállapotot eredményeztek, ami a mai napig fennáll.

A DIKTATÚRA KÉT MÓDSZERT ALKALMAZOTT A PÁRTÁLLAM ÁLTAL VESZÉLYESNEK  ÍTÉLT SZEMÉLYEK KIIKTATÁSÁRA

A rendszerváltás előtti diktatúra alapvetően két módszert alkalmazott a pártállam által valamiért veszélyesnek ítélt személyek kiiktatására.  Az egyik a koncepciós perek révén történő bebörtönzés a másik a politikai pszichiátria zárt osztályaira való bezárás volt. A koncepciós perek esetében az ítéletekhez bűncselekményeket kellett produkálni, amit az MSZMP KB módszertani útmutatása alapján úgy oldottak meg, hogy a célszemély helyzetéhez illeszkedő privát fiktív jogszabályokat gyártottak, kreáltak, ami voltaképpen  törvényen kívüli jogalkotásnak mondható és ezek megsértésére hivatkozva ítélték el a célszemélyeket. 

A diktatúra idején a koncepciós perek esetében érvényesült egy pártállami rendezőelv ami a jogalkalmazó pártügyészeknek, pártbíráknak szabadságot és jogot adott a törvényen kívüli jogalkotáshoz és ezen kreált fiktív jogszabályok bírósági eljárásban, bírósági határozatban való való alkalmazásához ha így volt megvalósítható Kádár utasítása, hogy az ügyészség, a bíróság a párt büntetőpolitikájának érvényre juttatását kikényszerítse. 

Ennek eredményeként több tízezer olyan másodfokú bírósági határozat lehet ma is hatályban, amelyben alaptörvényellenes fiktív jogszabályokat alkalmaztak, olyan jogszabályokat, amelyeket nem a meghatározott eljárási rendben alkottak meg, amelyeket soha nem hirdettek ki, amelyeknek nincs jogszabályhelye, nincs megjelölt hatálya,  nincs kodifikációs tartalma, szövege.

AHOL JOGÁLLAM VAN OTT NEM ALKALMAZNAK ÉS NEM TARTANAK HATÁLYBAN FIKTÍV JOGSZABÁLYOKAT

A jogállam létezése, a jogállamiság érvényesülése megkövetelné, hogy a magyar igazságszolgáltatás rendszerét meg kell tisztítani a fiktív jogszabályoktól és fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatoktól. De el kell ismerni ez megvalósíthatatlan vállalkozás lenne. Lehetetlen több tízezer fiktív jogszabályt tartalmazó bírósági határozatot felkutatni, kiszűrni, majd megsemmisíteni. 

Így maradnak azok az esetek, amikor jogorvoslati kérelemben, beadványban érkezik bejelentés a jogalkalmazó bírósághoz, ügyészséghez fiktív jogszabályok alkalmazásáról, fiktív jogszabályokat, fiktív szakértői véleményeket alkalmazó bíróság határozatok, bírósági végzések hatályban tartásáról. Már ezeknek az egyedi eseteknek a példás és gyors kezelése, rendezése, az alaptörvényellenes  fiktív jogszabályok alaptörvényben előírt megsemmisítése jelezné a jogállam  alapszintjének megvalósulását, a jogállamiság alapszintjének,a jogállamiság elveinek alapszintű érvényesülését.

Ennek elvileg működni kéne, de a valóság mást mutat. Gyakorlati példák igazolják, hogy a feltételezhető bírói szolidarítás kiüti a jogállamiságot, ugyanis ha az ügyész, bíró megállapítaná konkrét ügyben, konkrét bírósági határozat vonatkozásában,  hogy pártutasításra olyan fiktív jogszabályokat alkalmaztak, amelyeket nem meghatározott eljárási rendben alkottak meg, amelyeket soha nem hirdettek ki, amelyeknek nincs jogszabályhelye, nincs megjelölt hatálya,  nincs kodifikációs tartalma, szövege, mert kitalált, kreált, fiktív jogszabályok és ezeknek a fiktív jogszabályoknak a megsértéséért szabadságvesztést és vagyonelkobzást szabtak ki, az egyenlő lenne a fiktív jogszabályokat alkalmazó ügyészekkel, bírákkal szembeni vádirattal, akik átvilágítás nélkül a demokratikus jogállam ügyészei, bírái lehettek és közülük többen még ma is hivatalban vannak, közülük páran igen magas beosztásban.

A MAGYAR ÁLLAM, A MAGYAR IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS NEVÉBEN ELKÖVETETT EGYIK LEGSÚLYOSABB DISZKRIMINÁCIÓ

Magyarországon a magyar állam nevében az igazságszolgáltatás által elkövetett egyik legsúlyosabb diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés, amikor egy magyar állampolgárra vonatkozóan törvényen kívüli jogalkotással fiktív jogszabályokat kreáltak, azt bírósági határozatba foglalták és jelenleg is hatályban tartják azzal, hogy az alaptörvényellenes fiktív jogszabály hatályban tartása jogszerű.


" JOGÁLLAM AHOL A TÖRVÉNY ELŐTT MINDENKI EGYENLŐ."  

DR. DIÓS ERZSÉBET NYUGALMAZOTT BÍRÓ 


VÉLEMÉNYALAPÚ TARTALOM

MIÉRT NEM JOGÁLLAM AMIT MAGYAR JOGÁLLAMNAK NEVEZNEK?

/ Jobbító szándékú véleményalapú tartalomként értékelhető kritikai észrevételek. /

JOGÁLLAM - MEGHATÁROZÁSOK

Amnesty:
" A jogállam olyan állam, ahol a jog uralma érvényesül, a közhatalom a jognak alárendelt, vagyis a hatalmat nyilvános és írott jogszabályok alapján, arra feljogosított szervezetek és személyek gyakorolják. "

dr. Diós Erzsébet, nyugalmazott bíró:
" A jogállam az önkény ellentéte, ahol a hatalommal felruházott emberek sem állnak a jog felett, egy olyan hely, ahol a törvény előtt mindenki egyenlő és a törvények mindenkire egyenlően vonatkoznak.
Jogállamban nincs korlátlan hatalom, mert annak gyakorlását folyamatosan ellenőrzik a független intézmények és az egész társadalom. "

CIVILEK A JOGÁLLAMRÓL!

Baranyai  József:
/ Részlet  Baranyai József  - CIVIL MOZGALMAK ÉS SZERVEZETEK közös miniszterelnök-jelöltjeként -  2022-es országgyűlési választások előtt elmondott beszédéből /

" Jogállamban a jog uralma minden más hatalom fölött áll.  A jogállam tekintetében van egy vitathatatlan kritérium és megkérdőjelezhetetlen alapfeltétel, mégpedig az, hogy csak törvényes jogalkotással létrehozott jogszabályok alkalmazásával folytatható eljárás, emelhető vád és hozható ítélet. "

" MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓ TAGJA.  A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK AZ EURÓPAI UNIÓ POLGÁRAI.  AZ EURÓPAI UNIÓ MINDEN POLGÁRÁNAK UGYANAZOK A JOGOK JÁRNAK. A MAGYAROKNAK IS. "

" A JOGÁLLAMISÁG AZ EURÓPAI UNIÓ TALÁN LEGFONTOSABB ALAPÉRTÉKE. "

" AZ ÁLLAMPOLGÁROK SZINTJÉN ÉRTELMEZVE: JOGÁLLAM NÉLKÜL NEM TUDJUK A JOGAINKAT GYAKOROLNI. JOGÁLLAMBAN A JOG URALMA MINDEN HATALOM FÖLÖTT ÁLL. "

" JOGÁLLAMBAN MINDEN EMBER EGYENLŐ, SENKIT NEM ÉRHET HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS. "

" JOGÁLLAMBAN CSAK TÖRVÉNYES ELJÁRÁSBAN LÉTREJÖTT, KIHIRDETETT JOGSZABÁLYOK ALKALMAZHATÓK ÉS A JOGSZABÁLYOK MINDENKIRE EGYFORMÁN VONATKOZNAK. "

ADDIG NINCS JOGÁLLAM - KITÉTELEK 

Addig nincs jogállam, nincs tisztességes, joghoz kötött igazságszolgáltatás Magyarországon, amíg magyar bírók  politikai utasításra vagy saját elhatározásból büntetlenül fiktív, kitalált jogszabályokat alkalmazhatnak bírósági eljárás során és bírósági határozatban.

Addig nincs jogállam, nincs tisztességes, joghoz kötött igazságszolgáltatás Magyarországon, amíg a bíróság olyan bírósági határozatokat tarthat hatályban amelyben bírók fiktív kitalált jogszabályokat alkalmaztak, olyan bírósági határozatokat, amelyekben kitalált fiktív jogszabályok megsértése miatt szabtak ki szabadságvesztés és vagyonelkobzás büntetést.

Amíg Magyarországon az igazságszolgáltatás csúcsszervei a fiktív, alaptörvényellenes jogszabályok megsemmisítését kérő beadványra válaszolva elutasítják azok megsemmisítését, sőt, az alaptörvényellenességet tisztázó vizsgálatot sem hajlandók indítani és lefolytatni figyelmen kívül hagyva, hogy ezt az alaptörvény kötelezettségként írja elő a jogalkalmazó számára, addig nem állítható, hogy Magyarországon jogállam van, nem állítható, hogy érvényesülnek a jogállami normák és tisztességes joghoz kötött igazságszolgáltatás működik.

JOGSZABÁLY ALAPTÖRVÉNYELLENESSÉGE

Az alaptörvény szerint egy jogszabály alaptörvényellenessége, a jogszabály érvénytelensége megállapításához mindenképpen vizsgálni kell, hogy a jogszabály a meghatározott eljárási rendben jött létre, kihirdették azt és megállapításra került a jogszabály hatályba lépése. 

Jogállamban szinte minden leszabályozott rendben történik, még inkább így kellene lenni ennek az igazságszolgáltatásban. A bírói függetlenség szabad döntést jelent, de nem jelent függetlenséget az eljárási szabályoktól, a jogszabályoktól és főként nem az alaptörvénytől.

Az alaptörvény előírása egyértelmű, a kérdés az, hogy mit ír elő ilyen esetre a Kúria szabályzata? Még lényegesebb, hogy mit tesz ilyen konkrét esetben a Kúria a magyar bíróság legfőbb szerve, amikor egy magyar állampolgár beadványában a Legfelsőbb Bíróság által bírósági eljárásban és bírósági határozatban alkalmazott fiktív, alaptörvényellenes jogszabályok megsemmisítését, illetve a fiktív jogszabályokat alkalmazó másodfokú bírósági határozat megsemmisítését kéri a Kúriától?   

MIT TESZ A KÚRIA HA EGY MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR ALAPTÖRVÉNYELLENES FIKTÍV JOGSZABÁLYOK MEGSEMMISÍTÉSÉT KÉRI?

Erre konkrét hiteles választ jelent a Kúriához 2021 december 11-i keltezéssel ajánlott küldeményként érkezett beadvány kezelése és megválaszolása. Egy magyar állampolgár - személyi jogainak tiszteletben tartása miatt nevét nem adjuk közre - beadványában az alaptörvény XXV. cikke által biztosított alapjogával élve többek között szó szerint ezt kérte a Kúria elnökétől: 

" Tisztelt Elnök Úr! "

" Az alaptörvény  biztosította jogommal élve ezen beadványomban kérem a Kúria elnökétől a magyar jogrendben joguralom helyett anarchiát, jogbiztonság helyett kaotikus jogállapotot eredményező hibrid  jogállapot felszámolására irányuló intézkedését, kérem az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények sorozatával meghozott és jelenleg is hatályban tartott XXXXXXXXXXX   számú  másodfokú bírósági határozat  valamint a határozat meghozatalát megelőzően lefolytatott elsőfokú és másodfokú bírósági eljárás semmissé nyilvánítását. "

" Engem fiktív jogszabályok alkalmazásával nyilvánított bűnössé a Legfelsőbb Bíróság  a XXXXXXXXX  számú másodfokú határozatában.  "


A beadvány beterjesztője a xxxx számú bírósági határozat megsemmisítését kérte a Kúriától, mivel az létre se jöhetett volna a fiktív alaptörvényellenes jogszabályok alkalmazásával. Ennek ellenére, az alaptörvény vonatkozó rendelkezése ellenére a Kúria hatályban tartja a xxxx számú bírósági határozatot.

Egy fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatot jogállamban nem tarthatna hatályban a bíróság, hiszen a jogállam lényege, alaptétele, a jogállami jogrend alapja az, hogy csak törvényes eljárási rendben létrejött, kihirdetett, hatályba helyezett jogszabályokat alkalmazhatnak. Ettől jogállam a jogállam és amíg ezt betartják addig jogállam a jogállam. Ezt pedig elsősorban és főként a bíróságnak kellene betartani.


Azt, hogy a bíróság, a Kúria miként járjon el, ha bejelentés érkezik fiktív jogszabály bírósági eljárásban vagy határoztaban történő alkalmazására az alaptörvény rendelkezéseiből egyértelműen kiderül. A jogkövetkezmény a megsemmisítés, amit meg kell, hogy előzőzzön egy vizsgálat. A bíróságnál az ehhez igazodó belső szabályozásnak kellene rendelkezni az alaptörvényellenes jogszabályok bejelentése kapcsán lefolytatatndó vizsgálatról és a megsemmisítés eljárásáról.

Az alaptörvényellenesség miatti megsemmisítést nyilván meg kell, hogy előzze az alaptörvényellenesség vizsgálata, annak megállapítása, hogy törvényes eljárási rendben jöttek létre a megjelölt fikítv jogszabályok, ki lettek hirdetve, hatályba lettek helyezve. Ez még egy órát se venne igénybe. A vizsgálat megállapítással zárul és végzés, vagy határozat mondhatja ki a döntést a XXXX számú bírósági határozat megsemmisítését.

A Kúria ez esetben nem követette az alaptörvény rendelkezéseit, nem indított vizsgálatot a fiktív jogszabályok alaptörvényellenességének tisztázására, nem indított eljárást az alaptörvényellenes jogszabályok megsemmisítésére, de válaszolt a beadványra. A Kúria 2022 január  11-én kelt XXXXXX számú válaszlevelének lényege: "  A bírósági szervezet csúcsán elhelyezkedő Kúria rendkívüli perorvoslati fórumként funkcionál. .... A Kúria elnökének büntető ügyben a jogerős határozat felülvizsgálatára nincs hatásköre. Kérem fentiek szíves tudomásulvételét.....azonos tárgyú újabb levelére a válaszadást mellőzni fogom. "

Csakhogy a beterjesztő nem kérte a XXXX a számú bírósági határozat felülvizsgálatát, mert egyetemi oktatók jogi tanácsadás keretében elmondták neki, hogy a XXXX számú bírósági határozat  érvénytelen, mivel fiktív jogszabályok alkalmazásával jött létre, törvényesen létre se jöhetett volna, ezért jogilag értelmezhetetlen és nonszensz dolog lenne a kitalált valójában nemlétező jogszabályokhoz kötődő jogsértések kivizsgálása. Ez rossz hasonlattal olyan lenne mintha egy kitalált szobor vagy kép hibáit keresnék ami valójában nem létezik, tehát a hibái sem létezhetnek.


Másrészt büntető ügyről akkor lehet beszélni, ha törvényes eljárási rendben létrejött, kihirdetett, hatályba helyezett jogszabályt alkalmaztak a bírósági eljárás és bírósági határozat során, mert fiktív, kitalált, valójában nemlétező jogszabályt nem lehet megsérteni, fiktív jogszabály megsértését bűncselekménynek minősíteni, de még vélelmezni is sértő túlzás, mely sérti az emberi méltóságot. A bíróság először vizsgálja meg, hogy a fiktív jogszabály törvényes eljárási rendben jött létre, kihirdették, hatályba helyezték, mert ha ez nem teljesül akkor egy nemlétező jogszabály megsértését büncselekménynek nevezni rendkívül erős és sértő túlzás, a jogállam lenulllázása, mert nemlétező kitalált jogszabályt nem lehet vagyis lehetetlen megsérteni.

Fiktív, alaptörvényellenes jogszabályt alkalmazó bírósági eljárás, bírósági határozat esetében csak egyetlen mód, egyetlen út lehetséges a jogi reparációra, az amit alaptörvény előír, a megsemmisítés. A megsemmisítés pedig annak a jogalkalmazónak a kötelessége ahol az alaptörvényellenes határozatot hozták. Ez pedig a Legfelsőbb Bíróság volt, amit most Kúriának neveznek, így a Kúria kötelezettsége az alaptörvényellenesség vizsgálata és a megsemmisítés.

Még egyszerűbben megfogalmazva: fiktív, kitalált jogszabályok alkalmazásával nem lehetséges büntetőügy, nem lehetséges büntető bírósági eljárás és nem lehetséges bírósági határozat sem, mert az a jogállam, a jogállami jogrend alapelvének tagadását jelentené, ami szerint csak törvényes eljárásban létrejött, kihirdetett, hatályba helyezett jogszabályok alkalmazhatók. Másrészt egyes állampolgárokkal szemben rájuk vonatkozóan kitalált fiktív jogszabályok alkalmazása például politikai indíttatásból az egyik legsúlyosabb alapjogsértés, hátrányos megkülönböztetés.

A fiktív jogszabályok alkalmazására épülő tényállás, büntetőjogi minősítés, társadalmi veszélyesség és más tényezők értékelése a jog devalválását, paródiáját jelentené, hiszen hogyan lehetne olyan jogszabályok alkalmazása estében büntető jogsértést, eljárási szabálysértést, károkozást, kárösszeget, társadalomra veszélyességet keresni a bírósági határozat felülvizsgálatával, amik valójáben nem léteznek, mert bírók találták ki azokat, így nem törvényes eljárási rendben jöttek létre, nem lettek kihirdetve, hatályba helyezve, még azonosító adatuk sincs.

A jogállam alaptétele, a jogállam jogrendjének alapja az, hogy csak törvényes eljárási rendben létrejött, kihirdetett, hatályba helyeztt jogszabályokat alkalmaznak.  Jogilag érthetetlen, értelmezhetetlen, ha a bíróság annak a bírósági határozatnak a felülvizsgálatát tagadja meg válaszában, ami létre se jöhetett volna, ami fiktív jogszabályok alkalmazásával eleve érvénytelen, mert a fikítv jogszabályok alaptörvényellenesek és jogkövetkezmény a megsemmisítés, mivel ennek a bírósági határozatnak a felülvizsgálata újabb súlyos jogsértést, alaptörvénysértést eredményezne.

A beterjesztő beadányában a jogállamiság vonatkozásában 4 súlyos jogsérelmet tárt a Kúria elé, várva, hogy a Kúria mind a 4 jogsérelmet kivizsgálja és megválaszolja, mi több intézkedéseivel orvosolja a jogsérelmeket olyan módon, hogy megszünteti a jogsérelmek okait.

1./  HIBRID JOGREND, HIBRID JOGÁLLAPOT MEGSZÜNTETÉSE

" Az a jogrend és jogállapot amikor hatályban vannak a legitim, törvényesen alkotott jogszabályok és hatályban vannak az illegitim, törvényen kívüli jogalkotással létrehozott, kreált, gyártott fiktív jogszabályok, melyeket koncepciós perekben, koncepciós pereket lezáró bírósági határozatokban alkalmaztak nem a homogén hanem inkább a felemás vagyis a hibrid jelzővel jellemezhető leginkább. A ma is fennálló hibrid jogállapotot jelzi a XXXXXX számú másodfokú határozat, amely csak egy a lehetséges több ezerből vagy több tízezerből. "
A beterjesztő szerint tisztességes bírósági eljárás nem létezhet fiktív jogszabályok alkalmazásával, mint ahogyan jogállam sem létezhet hibrid jogállapottal, amikor egyaránt hatályban vannak törvényes eljárási rendben alkotott jogszabályok és hatályban vannak nem törvényes eljárási rendben alkotott, hanem bírák által kitalált és bírósági eljárásokban, bírósági határozatokban alkalmazott fiktív jogszabályok, melyeknek többnyire még azonosítójuk sincs, nem lettek kihirdetve és nincs megállapított hatályuk.
 
2./  ALAPJOG MEGSÉRTÉSE

" A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, tehát bírósági határozatban nem alkalmazható bírák, ügyészek által kreált törvényen kívüli fiktív jogszabály, és magától értetődően az ilyen bírósági határozatot határozatot semmisnek kell nyilvánítani. Magyar állampolgárok alkotmányos joga, hogy rájuk vonatkozóan, velük szemben hatályos, törvényes eljárási rendben létrejött jogszabályokat alkalmazzanak. A magyar állampolgárok jogainak tiszteletben tartása és védelme a magyar állam elsőrendű kötelessége."
A nemlétező, ktalált  fiktív jogszabályok hatályban tartása, a nemlétező fiktív bizonyítékok hatályban tartása ellentmond a jogállamiság alapelveinek, az alapjog súlyos megsértésének tekinthető. Nemlétező jogszabályokat és nemlétező szakértői véleményeket alkalmazó másodfokú határozat hatályban tartása ellentétes az alaptörvénnyel, ellentétes a jogállam alapelveivel és hitelteleníti a jogbiztonság érvényesülését.

3./  HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS

A MAGYAR ÁLLAM NEVÉBEN ELKÖVETETT SÚLYOS DISZKRIMINÁCIÓ

" Magyarországon a magyar állam nevében elkövetett egyik legsúlyosabb diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés, amikor egy magyar állampolgárra vonatkozóan törvényen kívüli jogalkotással egyedi jogszabályokat kreáltak, azt bírósági határozatba foglalták és jelenleg is hatályban tartják azzal, hogy ez így jogszerű és így jogállami. Erre példa a XXXX számú  másodfokú bírósági határozat hatályban tartása. "
" Milyen jogbiztonság, milyen jogállam az, ...ahol egyes állammpolgárokra egyedi rájuk kitalált jogszabályokat alkalmaznak olyan módon, hogy azt bírósági határozatba foglalták és a mai napon is hatályban tartják. "
" Nem hallgatható el a végtelenségig!  Egyszer ki kell mondani, hogy a Bíróság azért tart hatályban egy magyar állampolgárral szemben ... törvényen kívüli jogalkotással kreált fiktív jogszabályokat és ezeket alkalmazó bírósági határozatot, a XXXXXXX számú másodfokú határozatot, hogy így mentse az igazságszolgáltatás elleni bűncselekményeket, csalásokat elkövető bírákat, akik közül többen még ma is a bírói kar tagjai. "

4./  MINDEN UNIÓS POLGÁRNAK UGYANAZOK A JOGAI

Az Európai Unió védelmet ígér minden polgárának. Az ígéret szerint megvédi  az Európai Unió polgárainak alapjogait, emberi jogait, védelmet biztosít a kirekesztő diszkrimináció, a hátrányos megkülönböztetés ellen,  mert a szabadság és a demokrácia alapértékeiből kiindulva az EU minden polgárát ugyanazok az alapjogok illetik meg.
Minden uniós polgárnak, így a magyar állampolgárnak is joga van hozzá, hogy vele szemben a hatóság, az igazságszolgáltatás hatályos, törvényes eljárási rendben létrejött, kihirdetett jogszabályokat alkalmazzon és ne kitalált fiktív, beazonosíthatatlan jogszabályok megsértése miatt ítéljék szabadságvesztésre, vagyonelkobzásra, bármire.
Minden uniós polgárnak, így a magyar állampolgárnak is joga van hozzá, hogy a vele szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés kivizsgálását kérje a bíróságtól. Amennyiben a hátrányos megkülönböztetést az állampolgárra vonatkozóan  kitalált nem törvényes eljárási rendben létrejött és kihirdetett jogszabályok hanem fiktív jogszabályok alkalmazása jelenti, úgy a bíróságnak az alaptörvény és alkotmány által előírt nem elhárítható, ellenvetés nélkül végrehajtandó kötelezettsége / lenne / az alaptörvényellenesség kivizsgálása és a fiktív jogszabályt alkalmazó bírósági határozat megsemmisítése, mert fiktív jogszabályok alkalmazása a jogállam alapját a törvényes jogot teszik semmissé, feleslegessé.

HA MAGYARORSZÁGON JOGÁLLAM LENNE...


Amennyiben Magyarországon jogállam lenne, akkor a Kúria a beterjesztő kérése alapján kezelte és bírálta volna el a beadványt. Vizsgálatot folytatott volna annak megállapítására, hogy a megjelölt jogszabályok alaptörvényellenesek és ha a vizsgálat ezt igazolja, akkor a Kúria megsemmisítette volna a másodfokú bírósági határozatot.
Az Alaptörvény a jogszabály alaptörvényellenességével és alaptörvényellenes megsemmisítésével kapcsolatban az alábbiakat taratlmazza:

Alaptörvény (3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.


A legáltalánosabb meghatározás szerint a jogszabály (avagy jogforrás, jogi norma) a közhatalmi szervek által alkotott vagy elismert olyan magatartási szabály, amelynek érvényre jutását végső soron közhatalmi kényszer biztosítja. A jogszabályt a közhatalmi szervek előre megszabott eljárási rendben alkotják meg. Nem jön létre érvényesen az a jogszabály, amelyet a megalkotására felhatalmazott közhatalmi szerv nem a számára megadott eljárási rendben alkot meg (közjogi érvénytelenség).

Alaptörvényellenes az a jogszabály, amelyet nem a meghatározott eljárási rendben alkottak meg, amelynek nem történt meg a kihirdetése ami az érvényessé válás feltétele, amely esetében nem határozták meg a hatályba lépés vagyis az alkalmazhatóság időpontját.

A jogszabály alaptörvényellenességének jogkövetkezménye a megsemmisítés.

A beadvány beterjesztője az alaptörvényre hivatkozva azt kérte a Kúriától, hogy a XXXXXX számú bírósági határozatban alkalmazott fiktív jogszabályok alaptörvényellenessége miatt semmisítsék meg a bírósági határozatot. Ezt nyilván meg kellett volna, hogy  előzze a megjelölt jogszabályok alaptörvényellenességének vizsgálata.

Annak vizsgálata, hogy a beadványban megjelölt fiktív jogszabályok meghatározott eljárási rendben jöttek létre, kihirdették azokat és meghatározták hatályba lépésük időpontját. És ez nem választható műfaj, nem bírói döntés, bírói függetlenség körébe tartozó intézkedés, hanem ez az Alaptörvény ellenvetés és vita nélkül végrehajtandó előírása minden joghoz kötött jogalkalmazó számára.

A Kúria a magyar bíróság csúcsszerve nem hajtotta végre az alaptörvény előírását, nem végezte el a megnevezett fikítv jogszabályok alaptörvényellenességének vizsgálatát és nem hajtotta végre az alaptörvény rendelkezését, az alaptörvényellenes fiktív jogszabályt alkalmazó másodfokú bírósági határozat megsemmisítését. A fiktív alaptörvényellenes jogszabályokat alkalmazó másodfokú bírósági határozat jelenleg is hatályban van és jogkövetkezeményei ma is érvényesek.

Ez azt jelenti, hogy Magyarországon hibrid jogrend és hibrid jogállapot van, egyaránt hatályban vannak törvényes eljárásban fogant jogszabályok és bírák által kitalált, bírósági eljárásban, bírósági határozatban alkalmazott fiktív jogszabályok. Azt jelenti, hogy a magyar állam, a magyar bíróság csúcsszerve a Kúria megsérti az alapjogot, megsérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

A jogállam alaptétele, a jogállam jogrendjének alapszabálya: csak törvényes eljárás keretében létrejött, kihirdetett, hatályba helyezett jogszabályok alkalmazhatók.

A  XXXX másodfokú bírósági határozatban a Legfelsőbb Bíróság bírói alkalmaztak fiktív jogszabályokat. Ezért sem szakmai, sem fegyelmi, sem büntetőjogi felelősségrevonás nem történt. Magas fizetéssel magas kitüntetések birtokosai.

Azt mondják jogállamban mindenki egyenlő. Mi történne ha egy civil magyar állampolgár cégnél, közhivatalban, bárhol fiktív jogszabályt alkalmazna? A választ mindannyian ismerjük.

Mert vannak egyenlők és vannak egyenlőbbek...

KÉT SÉRTETT VAN

EGYIK A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR, A MÁSIK A MAGYAR  

JOGÁLLAM      



JOGÁLLAM, JOGÁLLAMISÁG, ALAPJOGOK A MAGYAR IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBAN

A jogállam, jogállamiság, jogállami normák, alapjog, egyenlő elbánás, hátrányos megkülönböztetés tilalma, az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia a létező és működő jogállam gyakran használt kifejezései, ám furcsa módon a magyar igazságszolgáltatás jogi szabályozásában, belső szabályzataiban, határozataiban alig találni ilyen kifejezést. 

Mi is a jogállam? Jogállam ott van, ahol a jog uralma minden más hatalom fölött áll és törvényes eljárásban létrejött, kihirdetett, hatályba helyezett jogszabályokat alkalmaznak az állam szervei, a hatóságok, az igazságszolgáltatás. Az igazságszolgáltatás függetlensége garantált, ugyanakkor a joghoz kötöttség a jog uralmát, a jogállamiság érvényesülését garantáló legfontosabb kitétel, feltétel, melynek megszegése, megsértése bírói alkalmatlanságot jelent, másrészt fegyelmi és büntetőjogi felelősség kérdését is felveti.

EKKORA HIBÁK, EKKORA TÉVEDÉSEK NEM LEHETNEK EGY JOGÁLLAM IGAZSÁGÜGYI RENDSZERÉBEN!

Ott nincs, nem lehet jogállam, ahol bíróság csúcsszerve a Kúria jogszerűnek találja a fiktív jogszabályok alkalmazásával készített bírósági határozatok hatályban tartását.

Ott nincs, nem lehet jogállam ahol a  Kúriához beadványban beérkező - a jogállam, a jogállamiság, az alapjogok, a jogállami normák, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, a uniós polgárok egyetemes jogainak megsértését ismertető - bejelentéseket annyira jelentéktelennek és lényegtelennek tartják, hogy nem vizsgálják ki és még annyi figyelmet sem szentelnek az ügynek, hogy a bejelentések valóságtartalmát legalább adminisztrátori szinten ellenőriztessék.

A beadványt  beterjesztő állampolgárnak a jogállam, a jogállamiság, az alapjogok, a jogállami normák, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, a uniós polgárok egyetemes jogainak megsértését ismertető bejelentését olyan mértékben lényegtelennek tartották, hogy a számára írt válaszlevélben egyetlen mondattal sem reagáltak rá, jelezve, hogy ez a téma válaszra érdemtelen.


Mindez hűen tükrözi a Kúria jogállamhoz való viszonyulását, a jogállam alapértékeinek, normáinak érvényesülése tekintetében a bíróság csúcsszerve a Kúria elkötelezettségét.

Ez valósabb képet nyújt a mai magyar jogállamról, mint a hangzatos ám a valóságtól távol álló kijelentések.

A hatályos jogszabályok alkalmazását minden magyar állampolgár esetében az alaptörvény, alapjog garantálja, melynek betartatása az Igazságügyi Minisztérium elsődleges felelőssége, kötelezettsége. Ezt maga az igazságügyi miniszter jelentette ki. A hátrányos megkülönböztetés tilalmának az egyenlő elbánás elvének betartatása ugyancsak az Igazságügyi Minisztérium elsődleges kötelezettsége. Ennek megszegését, megsértését bejelentő panaszos beadvány kivizsgálása a minisztériumnak nem csupán feladata hanem kötelessége is. Erre vonatkozóan, az esetek nyilvántartására, a kivizsgálás jegyzőkönyvére külön szabályozás kell, hogy vonatkozzzon.

Az Igazságügyi Minisztériumhoz 2021 december 11-i keltezéssel postai úton benyújtott  beadványban a beterjesztő a hibrid jogállapot felszámolását, a rá vonatkozóan alkalmazott  hátrányos megkülönböztetés megszüntetését kérte a minisztertől.
Részletek az Igazságügyi Minisztériumhoz 2021 december 11-i keltezéssel postai úton benyújtott beadványból:
" Az alaptörvény  biztosította jogommal élve ezen beadványomban kérem a miniszter asszonytól a magyar jogrendben joguralom helyett anarchiát, jogbiztonság helyett kaotikus jogállapotot eredményező hibrid  jogállapot felszámolására irányuló intézkedését. "

" A mai magyar jogrendben hatályban vannak a törvényes jogalkotással létrehozott jogszabályok és léteznek a külön, egyes személyekre vonatkozóan létesített privát fiktív jogszabályok, melyeket bírósági határozatokkal emeltek be a magyar jogrendbe. A nem törvényes jogalkotással létrehozott, hanem bírák, ügyészek által kreált és bírósági eljárásokban célszemélyekre alkalmazott jogszabályokra vonatkozóan helytálló kifejezés, hogy privát jogszabályok. Mivel ezeknek a kitalált jogszabályoknak nincs jogszabályhelyük, nincs szövegük, csak a hivatkozás szintjén léteznek, helytálló a fiktív jogszabályok elnevezés. "

" Amíg hatályban vannak a fiktív privát jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatok, addig hatályban vannak a fiktív privát jogszabályok is és rendelkezésük, hatályuk kiterjed a célszemélyre, felülírva a rá vonatkozó törvényes és hatályos jogszabályt. "
" Valójában két sértettje van annak, hogy törvényen kívüli jogalkotással illegitim jogszabályokat kreáltak, gyártottak,  azt bírósági határozatba foglalták és jelenleg is hatályban tartják. Az egyik sértett én vagyok, mert rám vonatkozóan érvényesül a törvényen kívüli fiktív jogszabályokat alkalmazó hatályban lévő XXXXXXX számú  másodfokú bírósági határozat jogkövetkezménye, a másik fél pedig a magyar jogállam, melyből jogállami normák érvényesülése nélküli képződménnyé lefokozva csúfot űznek a magyar állam nevében közhatalmat gyakorló bírák a törvényen kívüli jogszabályok alkalmazásával, hatályban tartásával. A magyar jogállam nem tud panasszal fordulni Önhöz, én igen. De a magyar jogállamnak van elsőbbsége. "

" Az igazságszolgáltatás iránti tisztelet jegyében nem könnyű megfogalmazni azt a helyzetet, ami felháborító volta mellett sajnos egyben derűre fakasztó és mémgyártásra ösztönző szituáció, hogy Magyarországon bárki ellen lehet hozni olyan törvényen kívüli csak rá vonatkozó fiktív jogszabályt melyet aztán rá vonatkozóan egy bírósági határozatban hatályos joganyagként tartanak hatályban és ezt a bíróság 3 alkalommal  megerősíti és közben pedig jogállam vagyunk meg jogbiztonság van. "

" Még egyszerűbben: bárkit bármilyen őrült ötlet alapján el lehet ítélni olyan módon, hogy ezt az őrültséget bírósági határozatba foglalják és attól kezdve hatályos joganyag lesz hosszú időre. És hiába akar jogorvoslatot az érintett, a bíróság 3 alkalommal azt mondja, hogy ez így törvényes, így jogszerű. "

" Magyarországon a magyar állam nevében elkövetett egyik legsúlyosabb diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés, amikor egy magyar állampolgárra vonatkozóan törvényen kívüli jogalkotással fiktív jogszabályokat kreáltak, azt bírósági határozatba foglalták és jelenleg is hatályban tartják azzal, hogy ez így jogszerű és így jogállami. Erre példa a XXXXXXX  számú  másodfokú bírósági határozat hatályban tartása. "

A beadványra minisztériumtól érkezett válasz nem érintette a hibrid jogállapotot, az alaptörvényellenes fiktív jogszabályok bírósági határozatban való alkalmazását és folytatólagos hatályban tartását, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megszegését, nem volt szó semmilyen a panasz kezelését érintő vizsgálatról, nem volt szó jegyzőkönyvről, a minisztérium válaszából csupán az a következetetés volt levonható, hogy Magyarországon jogállam van, nem érzékelhető az alapjogok, a jogállam a jogállamiság vagy a jogállami normák sérülése és nem tapasztalható hátrányos megkülönböztetés.

Az Igazságügyi Minisztérium  2022 február 10-én kelt válaszából: " Az igazságszolgálatás rendszere ma szigorú törvényi követelmények között működik, a pártatlanság, a befolyásolástól mentes igazságos eljárás feltételei jogállami rendszerünkben maximálisan garantáltak. "

Az Igazságügyi Minisztérium reagálását és válaszát illetően a jó szándékot mértéktelen túlzással alkalmazó megállapítás lenne, hogy elbagatellizálták azt ami valójában a súlyossága miatt azonnali vizsgálatot és intézkedést követelt volna.
Az Igazságügyi Minisztérium az első számú felelős, hogy Magyarországon jogállam legyen, érvényesüljenek a jogállami normák, az alapjogok, a hátrányos megkülönböztetés tilalalma, de ilyen minisztériumi viszonyulással ez soha nem fog bekövetkezni.

A beadvány elején lévő két bekezdés olyan súlyos állítást fogalmaz meg, amelynek olvasata alapján azonnali riadót kellett volna fújni a minisztériumban és teljeskörű vizsgálatot indítani a fiktív jogszabályok alkalmazása ügyében. A bíróság függetlensége nem jelent a joghoz való kötöttség alóli felmentést, nem jelent felmentést az alaptörvény betű szerint alkalmazása alól. A bírók felelősek tetteikért. A bírók esetében is létezik szakmai felelősség, fegyelmi felelősség és büntetőjogi felelősség. 

" Az alaptörvény  biztosította jogommal élve ezen beadványomban kérem miniszter asszonytól a magyar jogrendben joguralom helyett anarchiát, jogbiztonság helyett kaotikus jogállapotot eredményező hibrid  jogállapot felszámolására irányuló intézkedését. "

" A mai magyar jogrendben hatályban vannak a törvényes jogalkotással létrehozott jogszabályok és léteznek a külön, egyes személyekre vonatkozóan létesített privát fiktív jogszabályok, melyeket bírósági határozatokkal emeltek be a magyar jogrendbe. "

A fiktív jogszabályok alkalmazása a jogállam alapját, a törvényes jogot üti ki azzal, hogy helyette fiktív alaptörvényellenes kitalált jogszabályokat alkalmaz a jogalkalmazó, ami a jogállam ellen elkövethető egyik vagy talán legsúlyosabb tettnek tekitnhető, mert innentől nem lehet jogállamról beszélni. Ha csak egyetlen esetben előfordulhat, hogy például az igazságszolgáltatásban fiktív jogszabályokat alkalmaznak, az felveti és megteremti annak lehetőségét, hogy ez akár több esetben is megtörténjen avgy akár gyakorlattá váljon. 

Az Igazságügyi Minisztérium részéről a szándék apró jele sem volt érzékelhető, hogy a jogállamot kiütő, lenullázó esetet kivizsgálja, részleteit és felelőseit kiderítse, jegyzőkönyveket vegyenek fel az alapjogsértés, a jogállami normák megsértése vagy a hátrányos megkülönböztetés vonatkozásában, a jogállam védelmezőjeként lépjen fel mint ahogyan az az államszervezetben, államigazgatásban betöltött szerepéből következően maximálisan elvárható lett volna.

Az Igazságügyi Minisztériumhoz postai úton benyújtott 2021 december 11-i keltezéssel készült beadvány a jogállam lenullázását, a jogállamiság és a jogállami normák rendkívül súlyos sérülését, az alapjogok érvényesülésének megakadályozását, a hátrányos megkülönböztetés rendkívül súlyos esetének megvalósulását részletesen ismertető beadvány volt. amely a miniszter intézkedését kérte.

Az Igazságügyi Minisztérium addig nem jutott el, hogy a
JOGÁLLAM, JOGÁLLAMI NORMÁK, JOGÁLLAMISÁG SÉRÜLÉSE,
ALAPJOGOK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK AKADÁLYOZÁSA,
ALAPTÖRVÉNY SÚLYOS MEGSÉRTÉSE,
HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS SÚLYOS ESETE
vonatkozásában feltáró vizsgálatot indított volna. Ennek ismeretében hogyan lenne remélhető, hogy az Igazságügyi Minisztérium a jogállam, a jogállamiság őre, vigyázója legyen?

A  XXXXXXX számú másodfokú bírósági határozat létre se jöhetett volna, mert fiktív jogszabályok alkalmazásával nem jöhet létre érvényes másodfokú határozat, az alaptörvény tiltja ezt, mindenkori alkotmányos elvek tiltják. 

Érthetetlen, hogy legfelsőbb bírósági szinten, minisztériumi szinten a fiktív jogszabályokat alkalmazó  bírósági határozat felülvizsgálata egyáltalán téma lehetett! Hogyan lehetne felülvizsgálni azt, ami az alaptörvény értelmében létre se jöhetett volna és csak egy következmény, egy jogkövetkezmény lehetséges az alaptörvény rendelkezése szerint a mielőbbi megsemmisítés mint ahogyan az eljárást is meg kell semmisíteni.

Egyetemi oktatók szerint a jogalkalmazók, így bírák kötelessége lenne egyszerűbb összefüggések és ellentmondások felismerése a komplex jogrendszerben. Ez jogállamban ahol a jog uralma a meghatározó, már elengedhetetlen feltétel. Erre példa a XXXX számú bírósági határozat felülvizsgálatának ötlete. A fiktív jogszabályok alkalmazására épülő tényállás, büntetőjogi minősítés, társadalmi veszélyesség és más tényezők vizsgálata a jog devalválását, paródiáját jelentené, hiszen hogyan lehetne olyan jogszabályok alkalmazása estében büntető anyagi jogsértést, eljárási szabálysértést, károkozást, kárösszeget, társadalomra veszélyességet keresni a bírósági határozat felülvizsgálatával, amik valójáben nem léteznek, mert bírók találták ki azokat, így nem törvényes eljárási rendben jöttek létre, nem lettek kihirdetve, hatályba helyezve, még azonosító adatuk sincs. A XXXX számú bírósági határozat létre se jöhetett volna, nem létezhetne, ezért ennek a határozatnak a felülvizsgálata olyan lenne mintha egy kitalált nemlétező szobor vagy kép hibáit keresnék! 

Csak úgy és akkor lehetséges jogállam, ha minimum a jogállam alaptétele érvényesül: ott lehet jogállam, ahol törvényes eljárásban létrejött, kihirdetett, hatályba helyezett jogszabályokat alkalmaznak az állam szervei, a hatóságok, az igazságszolgáltatás. 

És ezért a legfőbb felelős az IM.

Véleményalapú tartalom.



A  MAGYAR JOGÁLLAMBAN
ALAPTÖRVÉNYEN BELÜLI ELLENTMONDÁSOK?

Az alaptörvény pontosan meghatározza, hogy mi a jogszabály, mikor tekinthető érvényesnek a jogszabály és miért, mitől  alaptörvényellenes egy jogszabály. 

Az alaptörvényellenesség szankcionálása nem tartalmaz olyan kitételt, hogy amennyiben az Alkotmánybírósághoz panasz formájában kerül bejelentésre egy alaptörvényellenes jogszabály, akkor a panasszal szembeni tartalmi és formai kifogások miatt nem érvényes az alaptörvény rendelkezése, hogy jogkövetkezmény a megsemmisítés. Pedig az alkotmányjogi panasz elbírálására vonatkozó  jogszabály ezt tartalmazza, ami renkívül erős ellentmondásnak tűnik az alaptörvény rendelkezésével szemben. Ha formai, tartalmi kifogás van akkor elutasítják az alkotmányjogi panaszt aminek következménye, hogy hatályban marad az alaptörvényellenes jogszabály, mert az alkotmányjogi panasz nem kerül elbírálásra. Másrészt ugyanabban a tárgykörben nem lehet újabb panaszt benyújtani.

30. § (1) Az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül, a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani.

Ez azt jelenti ha a hatályba lépést követő hatvan napon belül nem nyújtanak be alkotmányjogi panaszt, akkor a törvény erejénél fogva hatályban marad az alaptörvényellenes jogszabály, például egy bírósági eljárásban és bírósági határozatban alkalmazott fiktív jogszabály !?!? 

Ez rendkívül erős és súlyos ellentmondás az alaptörvény azon rendelkezésével szemben, hogy feltételtől, körülményektől függetlenül alaptörvényellenes jogszabályok esetében jogkövetkezmény a megsemmisítés. Másrészt ez azt jelenti, hogy jogállamban a hatvan napos bejelentést túlélő alaptörvényellenes jogszabályok simán a jogrend részei maradhatnának, de ezzel agyonvágnák a jogállamiságot.

Ugyanaz vonatkozik 30. § (1)  szerinti jogszabályban jelölt 180 napos határidőre is. Jogállamban viszont nem létezhetnek bármilyen ok miatti alaptörvényellenes jogszabályok, így például fiktív jogszabályok. Helyes értelmezés, amely szerint az alaptörvény alaptörvényellenes jogszabály megsemmisítésére vonatkozó rendelkezése semmilyen más jogszabállyal nem írható felül? 

Folytatható lenne még példák említése, de ennyi is elég ahhoz, hogy vizsgálat, revízió történjen a jogi szabályozás, a jogrend, a jogállapot helyzetét tekintve, főként az ellentmondások, logikai ütközések kiszűrésére  ha komolyan gondoljuk, hogy jogállamot csinálunk.

Véleményalapú tartalom.



KIK ELLENŐRZIK MAGYARORSZÁGON A JOGÁLLAMISÁGOT, A JOGÁLLAM MŰKÖDÉSÉT?


Talán meglepő, de létezik a jogállam, a jogállamiság, az alapjogok érvényesülésének vizsgálatára létrehozott szervezet, ezt egyébként elnevezése mutatja: a Jogállam és Igazsságosság Nonprofit Kft. ami hatalmas költségvetéssel működik. 

A Jogállam és Igazságosság elnevezés egyértelművé teszi, hogy miért jött létre és mi a működésének célja.
Az elnevezésből arra lehet következtetni, hogy a jogállam monitorozása, a jogállami normák, alapjogok, alapértékek érvényesülésének figyelése, kutatása, ellenőrzése az elsődleges feladat, de hasonlóan fontos felmérések készítése a magyar jogállamról, a jogállamiság érvényesüléséről Magyarországon. 

De kik is végzik ezt a munkát? Az interneten elérhető információkból az derült ki, hogy az Alapjogokért Központ elnevezésű szervezet végzi a feladatokat és a Jogállam és Igazsságosság Nonprofit Kft. a finanszírozó szervezet.

Az Alapjogokért Központ nevében hasonlóan ott a fő tevékenységre utaló elnevezés, melyből következtethető, hogy az alapjogok érvényesülésének kutatása, vizsgálata, elemzése, a jogállami normák, alapértékek magyarországi érvényesülésének vizsgálata, elemzése, összehasonlítása, problémák feltárása lehet a tevékenységük fókuszában.

Az  Alapjogokért Központ meglepően népszerű, az érdeklődés középpontjában álló szervezet, számos írás található róluk az internet különböző szegleteiben.

Nem csupán a tevékenységüket taglaló, boncolgató cikkek vannak, jóval inkább a szervezethez befolyó milliárdok eredetét, elköltését, a felső tízezer életmódját folytató véleményvezérként viselkedő több milliós fizetésekkel kérkedő alkalmazottakról olvasni írásokban, de főként közösségi oldalakon. 

Ismert portálok oldalain olvasható adatokra hagyatkozva is meglepő adatok találhatók a létszámmal, fizetéssel, és költségvetéssel kapcsolatban egyaránt. Az Átlátszó vizsgálatai, kutatásai alapján megjelent egy olyan állítás, hogy 9 milliárd forint - nagyrészt közpénz - kerülhetett az Alapjogkért Központhoz, ahol - a 444 a hvg és más portálok cikkeiben olvasható infromációk szerint - 2021-ben csak fizetésekre  777 millió forintot költött az Alapjogkért központ, ami a 37 fő statisztikai létszámmal számolva azt jelenti, hogy egy fő átlagos bruttó  fizetése havi 1,75 millió forint volt, ami egy államtitkári fizetésnek felel meg.

Magyarországon tehát 37 fő foglalkozik az alapjogok kutatásával, az alapjogok érvényesülésének, a jogállami normák érvényesülésének kutatásával átlagos bruttó  1,75 millió forintos fizetésért és mégis ilyen kritikus a jogállam helyzete? Vagy több pénzt kellene rá áldozni vagy hatékonyabban csinálni!

Véleményalapú tartalom.

HIBRID JOGREND HIBRID JOGÁLLAPOT
HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS
ALAPJOGOK ALAPÉRTÉKEK
JOGÁLLAMISÁG SÉRÜLÉSE


SOKKAL NAGYOBB A BAJ MAGYARORSZÁGON A JOGÁLLAMMAL MINT AZ UNIÓS  JELENTÉS MUTATJA....

Konkrét példák igazolják, hogy sokkal nagyobb a baj a jogállammal, sokkal rosszabb a jogállam helyzete Magyarországon mint azt az Európai Parlament jelentése mutatja.  Az EP jelentése főként nemzetközi és európai intézmények, magyarországi jogvédő szervezetek beszámolói alapján véleményezi az alkotmányos rendszer működését, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupciót, az adatvédelmet, a véleménynyilvánítás szabadságát, az egyenlő bánásmódhoz való jogot.

A jelentés nem tartalmazza a magyar állampolgárok alapjogok érvényesülésére vonatkozó véleményét, pontosabban sérelmeit,  a jogállami normák érvényesülésével kapcsolatos negatív tapasztalatait,  a diszkrimináció, a hátrányos megkülönböztetés igazságszolgáltatás terén is jelen lévő kirívó eseteit.

A jelentésben nem esik szó szó arról, hogy magyar állampolgár az Európai Unió jogi bizottságától kér jogi védelmet, mert Magyarországon a legfőbb bírósági szerv a Kúria elutasította arra irányuló kérelmét, hogy rá vonatkozóan is törvényes jogalkotással létrejött, hatályos jogszabályokat alkalmazzanak bírósági eljárásban és bírósági határozatban és ne bírók által felsőbb utasításra vagy önhatalmúlag kitalált fiktív jogszabályokat és a fiktív jogszabályok megsértésére hivatkozva, alapozva szabjanak ki szabadságvesztés és vagyonelkobzás büntetést, mely jelenleg is hatályban van és jogkövetkezményei ma is érvényesek.

A jelentés nem tartalmazza, hogy Magyarországon bizonyíthatóan olyan hibrid jogrend és olyan hibrid jogállapot létezik, amikor egyaránt hatályban vannak törvényes eljárási rendben alkotott jogszabályok és hatályban vannak nem törvényes eljárási rendben alkotott, hanem bírák által kitalált és bírósági eljárásokban, bírósági határozatokban alkalmazott fiktív jogszabályok, melyeknek többnyire még azonosítójuk sincs, nem lettek kihirdetve és nincs megállapított hatályuk.

Magyarországon nincs jogállam, mert jogállamban nem létezhet hibrid jogrend, hibrid jogállapot, jogállamban nem alkalmazhatnak fiktív jogszabályt. Jogállamban a bíróság nem tarthat hatályban fiktív, alaptörvényellenes jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatot, jogállamban az ilyen bírósági határozatokat az alaptörvény rendelkezése alapján  a jogalkalmazónak meg kell semmisíteni.

Jogállamban nem érvényesülhet diszkrimináció, nem fordulhat elő a hátrányos megkülönböztetés állam nevében és az igazságszolgáltatás által megvalósítható talán legsúlyosabb foka, az, hogy egyes állampolgárokra vonatkozóan egyedi, rájuk kitalált fiktív jogszabályokat alkalmaznak bírósági eljárásban, majd  azt bírósági határozatba foglalják és jelenleg is hatályban tartják, annak jogkövetkezményeivel együtt. Emiatt egy magyar állampolgár jogi védelmet kért az Európai Unió jogi biztosától, mert a Kúria, a magyar bíróság csúcsszerve 2022 január 11-én kelt levelében elutasította a 2021 december 11-i keltezéssel benyújtott erre vonatkozó kérelmét.


A magyar bíróság csúcsszerve megtagadta a magyar állampolgártól a jogvédelemet, megtagadta, hogy vizsgálatot indítson a beadványban megjelölt fiktív jogszabály alaptörvényellenességének megállapítása végett és a megjelölt ffiktív jogszabály alaptörvényellenességének megállapítása esetén megsemmisítse a fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatot, mint ahogyan azt az alaptörvény előírja.

Ezután nem maradt más lehetősége a magyar állampolgárnak mint az Európai Unió jogi biztosától jogvédelmet kérni.

/ Részlet az unió jogi biztosától jogvédelmet kérő 2022 május 10-én kelt beadványból. /

EURÓPAI UNIÓ

Tárgy: Uniós jogvédelem érvényesítése és jogállamiság vizsgálata Magyarországon

Tisztelt ......

Az Európai Unió szabályai lehetővé teszik, hogy az Unió polgárai anyanyelvükön írott beadvánnyal forduljanak az Európai Unió hivatalaihoz, biztosaihoz.

Mint az Európai Unió polgára anyanyelvemen, magyarul írott beadvánnyal fordulok az Európai Unió biztosának kabinetjéhez, mert Magyarországon az EU tagállamában megsértették alapjogaimat, személyiségi jogaimat, mint állampolgárt alárendeltként, alávetettként kezeltek. Ennek előzménye, hogy politikai okok miatt nem  a hatályos jogszabályokat alkalmazták velem szemben hanem alaptörvényellenes fiktív jogszabályokat melyet a jogalkalmazók találtak ki, hogy ezek megsértésére hivatkozva szabhassanak ki súlyos ítéletet. Esetem konkrét példa lehet arra, hogy Magyarországon miként értelmezik a jogállamot, a jogállamiságot, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, az emberi jogok érvényesítését.

Alábbi beadványomban részletesen ismertetem a velem szemben elkövetett emberi jogsértéseket, személyi jogaim és alapjogaim megsértését, a velem szemben alkalmazott rendkívül súlyos hátrányos megkülönböztetést, ami konkrét példát, valós helyzet bemutatását jelentheti az Európai Unió Magyarországon létező  jogállamiságot vizsgáló tevékenységéhez.

VÉDELEM, JOGOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN


Az Európai Unió (EU) az alapvető jogokra, a demokráciára és a jogállamiságra épül.

" Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke megállapítja: „Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul.”

" Az EU fellépése ezen a területen az uniós szerződéseken és az EU Alapjogi Chartáján alapul, amely a szerződésekkel azonos értékű. A Charta azokat az alapvető jogokat rögzíti, amelyeket az emberek az EU-ban élveznek. "

" Az EU polgárai számos tekintetben élveznek szabadságot és védelmet: személyes, polgári, politikai, szociális és gazdasági jogaik terén éppúgy, mint az adatvédelem, a megkülönböztetésmentesség és az EU legtöbb országán belüli szabad utazás tekintetében.

" Az egyenlőség, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a társadalmi befogadás, az emberi méltóság, a szabadság és a demokrácia alapértékeiből kiindulva az EU minden polgárát ugyanazok az alapjogok illetik meg. Ezek az alapértékek, melyeket a jogállamiság véd és juttat érvényre, mind az európai uniós szerződésekben, mind az Európai Unió Alapjogi Chartájában. "

Az Európai Unió védelmet ígér minden polgárának. Az ígéret szerint megvédi  polgárai alapjogait, emberi jogait, védelmet biztosít a kirekesztő diszkrimináció, a hátrányos megkülönböztetés ellen,  mert a szabadság és a demokrácia alapértékeiből kiindulva az EU minden polgárát ugyanazok az alapjogok illetik meg. Nekem most az unió polgáraként erre a védelemre lenne szükségem. Azt kérem az Európai Uniótól, hogy ne csak a szavak szintjén és kinyilatkoztatásokban, hanem a valóságban is érvényesüljön az, hogy az EU minden polgárának, így nekem is azonos jogok járnak, azonosak a jogaik. 

Bízom benne, hogy az Európai Unió azon ígérete, hogy megvédi polgárai jogait bármelyik tagállamban is éljenek nem csupán tartalom nélküli jól hangzó kommunikáció, hanem a gyakorlatban is érvényesülő, érvényesíthető elkötelezettség.  Az Unió elkötelezettségét olyan cselekvések intézkedések igazolják majd, amik bizonyítják, hogy az Európai Unió a tagállamokban is képes érvényesíteni az uniós polgárok jogvédelmét, mert ha ez nem így lenne akkor megkérdőjeleződne az Európai Unió működőképessége polgárainak jogvédelme tekintetében.

Esetem a rendkívül súlyos alapjogsértés kategóriába tartozik, egyedi, kirívó hátrányos megkülönböztetést jelent, ugyanis velem magyar állampolgárral szemben nem a Magyarországon hatályban lévő jogszabályokat alkalmazták, hanem politikai okokból bírák, ügyészek által kitalált jogszabályokat, amelyek nem törvényes eljárásban jöttek létre, nem hirdették ki azokat, nem határozták meg hatályukat, nincs kodifikációs tartalmuk, nincs jogszabályhelyük és csak rám vonatkozóan alkalmazták bírósági eljárásban és a XXXXXXXX számú  másodfokú bírósági határozatban, hogy politikai okok miatt súlyos ítéletet hozhassanak. "


Véleményalapú tartalom.

UTOLSÓ MENTSVÁR AZ EURÓPAI UNIÓ JOGVÉDELME



MIÉRT KÉNYSZERÜL MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR ARRA, HOGY MINT UNIÓS POLGÁR AZ EURÓPAI UNIÓTÓL KÉRJEN JOGVÉDELMET? 


Miért kényszerül arra egy magyar állampolgár arra, hogy mint uniós állampolgár az Európai Unió elnökétől és alelnökétől kérjen jogi védelmet alapjogainak, emberi jogainak, személyiségi jogainak magyarországi érvényesítéséhez? 

Miért kényszerül magyar állampolgár arra, hogy azt kérvényezze, az  Európai Unió kiterjessze a jogállamisági vizsgálatot a magyarországi hibrid jogrendre, hibrid jogállapotra, a fiktív jogszabályok alkalmazására és hatályban tartására, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának állam és bíróság általi súlyos megsértésére, a jogállami normák és alapjogok érvényesülését akadályozó jogalkalmazói hozzáállásra?

Mert amikor  Magyarországon bezárul minden kapu, amikor a magyar bíróság csúcsszerve a  Kúria megtagadja a jogvédelmet, az alaptörvényben előírtak végregahajtását, megtagadja a fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozat alaptörvényellenességének kivizsgálását és az alptörvény által előírt jogkövetkezmény, a megsemmisítés végrehajtását, akkor nem marad más lehetőség a jogvédelemre mint uniós polgárként az Európai Unióhoz fordulni és jogvédelmet kérni.

 A Kúria a bíróság csúcsszerve. Nincs tovább, nincs feljebb. Ha a Kúria nem hajlandó kivizsgálni a bírósági határozat alaptörvényellenességét, nem hajlandó megsemmisíteni azt, sőt hatályban tartja azt a fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatot ami jogállamban létre se jöhetett volna, akkor nincs mit tenni a jogalkalmazó bíróság legyőzte, kiütötte a jogállamot. 

Ha a Kúria nem hajlandó kivizsgálni az alapjogsértést, nem hajlandó vizsgálatot indítani a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megszegése miatt, nem hajlandó vizsgálatot kezdeni, lefolytatni a jogállami normák, a jogállam alapértékeinek megsértése miatt, azt annyira jelentéktelennek, lényegtelennek tartja, hogy említésre, válaszra sem tartja érdemesnek, akkor nem marad más lehetőség mint uniós polgárként az Európai Uniótól kérni jogvédelmet és azt kérni, hogy az EU terjessze ki a jogállamisági vizsgálatot ezen ügyben keletkezett jogsértések kivizsgálására is.

UTOLSÓ MENTSVÁR: EURÓPAI UNIÓ JOGVÉDELME

Az Európai Unió védelmet ígér minden polgárának. Az ígéret szerint megvédi  az Európai Unió polgárainak alapjogait, emberi jogait, védelmet biztosít a kirekesztő diszkrimináció, a hátrányos megkülönböztetés ellen,  mert a szabadság és a demokrácia alapértékeiből kiindulva az EU minden polgárát ugyanazok az alapjogok illetik meg.

Minden uniós polgárnak, így a magyar állampolgárnak is joga van hozzá, hogy vele szemben a hatóság, az igazságszolgáltatás hatályos, törvényes eljárási rendben létrejött, kihirdetett jogszabályokat alkalmazzon és ne kitalált fiktív, beazonosíthatatlan jogszabályok megsértése miatt ítéljék szabadságvesztésre, vagyonelkobzásra, bármire.

Minden uniós polgárnak, így a magyar állampolgárnak is joga van hozzá, hogy a vele szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés kivizsgálását, alapjogainak megsértését kérje a bíróságtól. 

Amennyiben a hátrányos megkülönböztetést az állampolgárra vonatkozóan  kitalált nem törvényes eljárási rendben létrejött és kihirdetett jogszabályok hanem fiktív jogszabályok alkalmazása jelenti, úgy a bíróságnak az alaptörvény és alkotmány által előírt nem elhárítható, ellenvetés nélkül végrehajtandó kötelezettsége / lenne / az alaptörvényellenesség kivizsgálása és a fiktív jogszabályt alkalmazó bírósági határozat megsemmisítése, mert fiktív jogszabályok alkalmazása a jogállam alapját a törvényes jogot teszik semmissé, feleslegessé.

Amikor a Kúria nem hajlandó kivizsgálni az alapjogsértést, nem hajlandó vizsgálatot indítani a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megszegése miatt, amikor egy magyar állampolgár esetében a hatályos jogszabályok helyett fiktív jogszabályokat alkalmaztak és fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatot tartanak hatályban, annak jogkövetkezményeivel, akkor kimondható, hogy  ez itt nem jogállam, mert nem a jog uralma az erősebb. 

Ha ebben az esetben a Kúria az alaptörvénnyel szembe helyezkedve megtagadta, hogy vizsgálja a fiktív jogszabály  alkalmazását, a fiktív jogszabály alaptörvényellenességét, akkor ez tekinthető joggyakorlatnak, miért járna el másképp a Kúria másik 100 vagy ezer vagy akár 10 ezer más hasonló esetben. Akkor itt ilyen a jogállam vagyis nincs jogállam.

Ebben a helyzetben egyetlen remény marad, az Európai Unió jogvédelme, segítsége. De vajon az EU elég erős a jogállam védelmére, az uniós polgárok egyetemes alapjogainak védelmére?

Véleményalapú tartalom.

UNIÓS TÁMOGATÁS KELL A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK JOGVÉDELMÉRE




UNIÓS TÁMOGATÁSI ALAP KELL A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK JOGVÉDELMÉNEK SEGÍTÉSÉRE 


Amikor majd nemcsak a tökéletes magyar jogállamot emlegető magyar kormány szava, hanem ebben a tökéletes jogállamban a jogállam hiányát megélő  magyar állampolgárok szava is eljut az Európai Unió vezetőhez, akkor meghallják, hogy a magyar jogállam hiányától szenvedő magyar állampolgárok annak töredékét kérik az EU vezetőitől jogvédelemre, a jogvédelmet, a támogatási mechanizmust működtető magyarországi intézmény fenntartására mint amennyinek a sokszorosát juttatja a magyar kormány a jogállam ellenzőinek illiberális alapjogokért és illiberális jogállamért folytatott kiállásának bőkezű finanszírozására, Brüsszel és az EU gyalázására, a magyar állampolgárok félretájékoztatásának sokrétű feladait ellátó szervezetek, intézmények, médiaképződmények finanszírozására.

Az Európai Unió szavakban, kinyilatkoztatásokban megnyilvánuló támogatása is sokat jelent az alapjogaik, alkotmányos jogaik, emberi és személyiségi jogaik érvényesüléséért, a hátrányos megkölönböztetés tilalmáért, a jogállam alapértékeinek, a jogállamiságnak az érvényesüléséért küzdő magyar állampolgárok számára, de nem pótolja azt a financiális hátteret és szervezettséget, ami a hatékony jogvédelemhez kellene.

EU-TÁMOGATÁS A MAGYAR

JOGÁLLAMÉRT EGYESÜLETNEK

Magyar állampolgárok, civilek, összesen 200 millió eurót kérnek az Európai Uniótól az alakulás előtt álló MAGYAR JOGÁLLAMÉRT EGYESÜLET működéséhez az egyesület által működtetendő széleskörű JOGVÉDELEM intézményi hátterének megteremtéséhez. Első lépésben 20 millió euró támogatást kérnek az alapot jelentő struktúra, intézményi háttér létrehozásához és a folyamatban lévő ügyek költségeinek finanszírozására.

A MAGYAR JOGÁLLAMÉRT EGYESÜLET szervezői  az egyesület működését, az uniós támogatás felhasználását teljeskörűen uniós ellenőrzés mellett képzelik el, a folyamatos felügyeletet a budapesti uniós képviselet munkatársai biztosíthatnák.

Főbb témakörök:

Minden magyar állampolgár egyben uniós polgár is, így ugyanazok az alapjogok, emberi jogok járnak a magyaroknak is mint egy francia, német vagy osztrák uniós polgárnak.

1./  A szabadság és a demokrácia alapértékeiből kiindulva az EU minden polgárát ugyanazok az alapjogok illetik meg. 

Minden uniós polgárnak, így a magyar állampolgárnak is joga van hozzá, hogy vele szemben az állam szervei, a hatóság, az igazságszolgáltatás hatályos, törvényes eljárási rendben létrejött, kihirdetett, hatályba helyezett jogszabályokat alkalmazzon és ne a Magyarországon létező hibrid jogrendet, amelyben egyaránt hatályban tartanak törvényes eljárás keretében létesített jogszabályokat és ügyészek, bírók által kreált, ktalált és személyre szólóan hátrányos megkülönböztetésként alkalmazott fiktív jogszabályokat, annak ellenére, hogy az alaptörvény tiltja ezt és megsemmisítését írja elő. 

/ Magyarországon az igazságszolgáltatás eljárásai során nem jár fegyelmi, elmarasztalás, fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségrevonás az alaptörvény és a hátrányos megkülönböztetés vagy az alapjogok megsértése miatt, az igazságszolgáltatás egyes vezetői pedig ezt érzékelhetően kiváltságnak tekintik. /

2./ A magyarországi hibrid jogrend és a hibrid jogállapot helyzetének vizsgálata, elemzése. Konkrét eseteknek a tárgyilagos vizsgálata, a folyamat kialakulásának részletes elemzése.

3./ Az alaptörvény rendelkezései és az alkotmányjogi panaszok kezelése vonatkozásában rendelkező jogszabályok közötti ellentmondások kiszűrése nemzetközi szakértők bevonásával.

4./  A magyar jogrendben létező anomáliák kiszűrése, az igazságszolgáltatás belső szabályzatainak problémafeltáró és összehasonlító elemzése, vizsgálata nemzetközi jogi szakértők bevonásával. A belső szabályzatok alapjogok és hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérülése, az egyenlő elbánás hiánya miatti panaszos beadványok vonatkozásában előírt dokumentálás, kivizsgálás, külön nyilvántarás, inézkedésről jelentés és hasonló kitételek szempontok, szerinti értékelése.

5./ Magyar állampolgárok részére folyamatos tanácsadás a jogállamiságról, a jogállam alapértékeiről, alapjogok, egyenlő elbánás érvényesüléséről, személyiségi jogok védelméről, személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjról és kártérítésről.

6./  Az uniós jogvédelem alapja és részletei. A szabadság és a demokrácia alapértékeiből kiindulva az EU minden polgárát ugyanazok az alapjogok illetik meg. 

7. /  A jogvédelem kérésének módjai, nyomtatványai.

Véleményalapú tartalom.