MAGYARORSZÁGI  JOGSÉRTÉSEK

FÓRUMA  MEGOLDÁS: UNIÓS

JOGVÉDELEM 

    





A ZINFO Portál támogatást kér működtetéséhez jogászoktól, ügyvédektől, ügyvédi irodáktól és a JOGURALOM, JOGÁLLAM támogatóitól!

BANKSZÁMLASZÁM:
ZINFO PORTÁL

13597539-51449104-40110000  

IDÉZET AZ EURÓPAI EMBERI JOGI BÍRÓSÁG HATÁROZATÁBÓL:  "AZ EGYEZMÉNY EGYÁLTALÁN NEM ENGEDI MEG A VÉLEMÉNY NYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGÁNAK KORLÁTOZÁSÁT A POLITIKAI BESZÉDEK, VAGY AZ ÁLTALÁNOS ÉRDEKLŐDÉSRE SZÁMOT TARTÓ KÉRDÉSEK KÖRÉBEN.” 

                             


VÉLEMÉNYALAPÚ TARTALOM

AMI NÉLKÜL NINCS JOGÁLLAM!

A JOGÁLLAMOT MAGYARORSZÁGON mozgalom követelése: legalább a JOGÁLLAM, A JOGURALOM minimuma teljesüljön Magyarországon, a bíróságok, ügyészségek csak törvényes eljárási rendben létrejött, kihirdetett, hatályba helyezett jogszabályokat alkalmazzanak!

IDÉZETEK KOMMENTEKBŐL:

" Varga Judit igazságügyi miniszter akkor tiltakozzon az Európai Unió jogállamisági vizsgálata ellen, ha legalább annyit el tud érni miniszterként, hogy a bíróság, a Kúria ne alkalmazzon fiktív jogszabályokat és a Kúria ne tartson hatályban fiktív jogszabályokat alkalmazó, alaptörvényellenes bírósági határozatokat..."

" Itt jogállam van? Jogállamban ha a legfőbb bíró és az igazaságügyminiszter tudtával, jóváhagyásával alkalmaznak fiktív jogszabályokat és hatályban tartanak fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatot amelyben fiktív jogszabályok megsértésére hivatkozva  elítéltek ártatlan embereket, amikor ez kiderül a legfőbb bíró és a miniszter egy óráig se maradhat a posztján..."

" Amikor bírók szándékosan alkalmaznak és hatályban tartanak fiktív jogszabályokat az nem lehet bírói tévedés, az tudatos jogsértés, a törvényesség megcsúfolása. Ha fiktív jogszabályok megsértésére alapozva elítélnek ártatlan embereket az pedig súlyos bűncselekmény, a közhatalommal való súlyos visszaélés. Az ilyen bírókat végleg el kellene tiltani a jogászi hivatástól. És rácsok mögött lenne a helyük.."

" Azok akik bíróként közhatalom birtokában a magyar állam nevében fiktív jogszabályok megsértésére hivatkozva szabadságvesztésre, vagyonelkobzásra ítéltek magyar embereket és azok a bírók akik a közhatalommal visszaélve a megsemmisítés helyett hatályban tartják ezeket a bírósági határozatokat, maguk a bűnösök. A vádlottak padján lenne a helyük... "

" A JOGÁLLAMOT MAGYARORSZÁGON mozgalom példaként szolgálhatna a SZABAD FÜGGETLEN MÉDIÁT mozgalom létrejöttére, amely elérné, hogy az Európai Unió hozzon létre egy SZABAD MAGYAR MÉDIA alapítványt Magyarországon 200 millió euró induló tőkével, amely azokat az új médiumokat, portálokat finanszírozná, melyek ellensúlyt képeznének a megtévesztés kormánypropagandájával szemben, ellensúlyt jelentenének a moszkovita, unióellenes uszító tartalmakat közvetítő kormány által finanszírozott portáloknak, tévéknek... a kormány évente 500 millió eurót költ propagandára...."

A JOGÁLLAM LÉNYEGE 


Nem tolerálható jogállapot, hogy a jogállam alaptételének, a jogállam alapértékeinek tagadása, a jogállami normák kiiktatása vonatkozásában olyan szélsőérték létezzen Magyarországon, amikor a Kúria és az IM jogszerűnek találja alaptörvényellenes fiktív jogszabályok alkalmazását bírósági eljárásban, jogszerűnek tekinti fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatok hatályban tartását.

Nem tolerálható a jogállamiság olyan szintű degradálása, megcsúfolása, az emberi jogok érvényesülésének olyan szintű megsértése, hogy Magyarországon az IM és Kúria jogszerűnek tekinti, hogy egy magyar állampolgárral szemben nem a hatályos, törvényes eljárási rendben létrejött jogszabályokat alkalmazzák, hanem bírók által egyes állampolgárokra kitalált fiktív jogszabályokat és az ilyen kitalált fiktív jogszabályok megsértésére hivatkozva kiszabott szabadságvesztés és vagyonelkobzás büntetést ma is hatályban tartja a bíróság, melynek jogkövetkezményei ma is érvényesek, mert a Kúria az alaptörvénnyel szembe helyezkedve megtagadta az alaptörvényellenes fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági hetározat megsemmisítését.

Nem tolerálható, hogy 293 volt kommunista pártbíró védelme érdekében ma is hibrid jogrend és hibrid jogállapot van érvényben Magyarországon, mert elmaradt a rendszerváltás az igazságszolgáltatásban, a diktatórikus pártállam bírósága változatlanul hagyva lett a demokratikus jogállam bírósága,  mert ha egy esetben is kiderülne, hogy a hatályos jogszabályok mellett a kitalált fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatok is hatályban vannak, az vádirattal lenne egyenlő a fiktív jogszabályokat alkalmazó egykori pártbírákkal szemben, akik a kommunista állampárt szolgáiból a demokratikus jogállamban független bírói hatalom birtokosai lettek, akik közül többen jelenleg is magas vezetői beosztásban vannak.

Mit értünk jogállam alatt?


Katarina Barley EP-képviselő, volt német igazságügyminiszter szerint a 2. cikk vázolja a jogállamiság alapértékeit, így az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletét. Egy rövid, de tűpontos meghatározás itthonról a Magyar Civil Mozgalom megfogalmazásában: " Jogállamban a jog uralma minden más hatalom fölött áll. "

MAGYAR CIVIL JOGÁSZOK ÁLLÁSPONTJA:


A civilizált világban, ahol igazi jogállam van és a jog uralma minden más hatalom fölött áll, elképzelhetetlen, hogy fiktív, fantom jogszabályokat alkalmazzanak, olyan fiktív, fantom jogszabályokat, melyeket nem a törvény által megszabott eljárási rendben alkotnak meg, melyeket nem hirdettek ki, melyeknek nem határozták meg a hatályát, melyeknek nincs jogszabályhelyük, kodifikációs tartalmuk.

Jogállamban nem fordulhatna elő, hogy bírók és ügyészek által kreált, gyártott fiktív jogszabályok megsértésére hivatkozva ártatlan állampolgárokat ítélnek szabadságvesztésre, vagyonelkobzásra bírósági eljárás során és az ítéletet kimondó másodfokú bírósági határozatot annak ellenére hatályban tartják, hogy az alaptörvény
előírja annak megsemmisítését alaptörvényellenessége miatt.

SOLT PÁL A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ELNÖKE A JOGÁLLAMRÓL:

A jogállamiság kérdésében az egyik autentikus nyilatkozó Dr. Solt Pál a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt, aki a rendszerváltás után 11 évvel így nyilatkozott a Magyar Nemzet 2001 október 1-én megjelent számában: " A jogállam kialakítása folyamatosan zajlik a bíróságokon, a bírói karon belül. Ennek egyik oka, hogy a rendszerváltás során a bírói kart semmilyen átvilágítás nem érintette.”

2001 október óta még egyetlen nyilatkozat, egyetlen állásfoglalás sem született, amely arról tudósította volna a magyar társadalmat, a magyar embereket, hogy már a végére ért a jogállam kíalakítása és a magyar bíróságokon teljeskörűen létezik a jogállam, de annak  legalább az alapszintje már kétséget kizáróan létrejött.

Tagadhatatlan, a rendszerváltás után a diktatúra bíróságából jött létre a demokratikus jogállam bírósága és senki nem vizsgálta a bírák szakmai múltját, erkölcsi feddhetetlenségét, pszichikai alkalmasságát. A sajátos magyar rendszerváltás után a pártállami múlt hagyatéka - így a koncepciós perekben született fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatok sokasága - átkerült a demokratikus jogállam igazságszolgáltatási rendszerébe, mivel a pártállam bíróságából lett a demokratikus jogállam bírósága. A jogfolytonosság jegyében a pártállami diktatúra idején hozott bírósági határozatok hatályban maradtak, így azok a bírósági határozatok is, amelyekben fiktív jogszabályokat alkalmaztak.


Az Alaptörvény kimondja: (1)  " Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. " Az Alaptörvény értelmében a jog uralmán alapuló állami berendezkedés igazságszolgáltatása nem tarthatná hatályban a megelőző kommunista diktatúra idején fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatokat, mert a  jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek.

A JOGÁLLAM LÉNYEGE ÁLLAMPOLGÁRI PERSPEKTÍVÁBÓL

Jogállam ott van, ahol a jog uralma minden más hatalom fölött áll.

Magyarországon nem ez a helyzet. A jogállam, jogállamiság megfogalmazása, lényegének megjhatározása lehet különböző, de van pár tétel, feltétel ami egyező kell, hogy legyen.

1./   Jogállam ott létezhet, ahol a jog uralma minden más hatalom fölött áll.

2./   Minden állampolgárra ugyanazok a jogszabályok érvényesek. Nem fordulhat elő, hogy bírák, ügyészek egyes állampolgárokra vonatkozóan például politikai okok miatt külön jogszabályt kreálnak, gyártanak, majd az ilyen fiktív jogszabályok megsértésére hivatkozva szabadságvesztésre és vagyonelkobzásra ítélnek állampolgárokat.

3./  Nem létezhet olyan hibrid jogrend és hibrid jogállapot, amelyben egyaránt hatályban tartanak törvényes eljárás keretében létesített jogszabályokat és ügyészek, bírók által kreált, készített és személyre szólóan például politikai okok miatt alkalmazott fiktív jogszabályokat.

4./  Nem lehetnek a bírói kar tagjai, nem ítélkezhetnek olyan bírák akik állampárti múltjuk és igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények miatt zsarolhatók, befolyásolhatók.

5./  Az igazságszolgáltatás minden szervének, minden ügyészének, bírójának kötelessége az alaptörvény betartása, a joghoz való kötöttség. Ennek megszegése a hivatalból való elbocsátással és felelősségre vonással jár.

6./ Minden állampolgár egyenlő elbánás alapján jogosult a törvényben előírt jogorvoslatra, a jogorvoslat megtagadása vagy az állampolgár csalárd módszerekkel való kizárása jogorvoslatból - például beadványának nem a tárgy és tartalom alapján való elbírálása - szabályszegésnek minősül és felelősségre vonással jár a hátrányos megkülönböztetést szenvedő állampolgárt pedig sérelemdíj illeti meg.

7./  Minden magyar állampolgár egyben uniós polgár is, így ugyanazok az alapjogok, emberi jogok járnak a magyaroknak is mint egy francia, német vagy osztrák uniós polgárnak. Amíg Magyarországon létezhet hibrid jogállapot, amikor egyaránt hatályban vannak a törvényes jogalkotással létrejött legitim jogszabályok és a törvényen kívüli jogalkotással létesített, bírósági eljárásokban és határozatokban alkalmazott fiktív illegitim alaptörvényellenes jogszabályok, és léteznek a külön, egyes személyekre vonatkozóan létesített privát fiktív jogszabályok addig nem állítható, hogy Magyarországon jogállam van, a jogállamiság és a jog uralma érvényesül. Az egyik legsúlyosabb hátrányos megkülönböztetés ha egy állampolgárral szemben csak rá vonatkozóan kreált fiktív jogszabályokat alkalmaznak és annak megsértéséért szabadságvesztésre ítélik. Az EU tagállamában ilyen nem fordulhatna elő.

Konkrét eset igazolja, hogy Magyarországon előfordul. Előfordul és ez az Európai Unióban példa nélküli alkotmánysértésnek, példa nélküli jogsértésnek tekinthető. Valós eset bizonyítja ellenőrizhető dokumentumokkal, azonosító adatokkal, hogy ez nem egy feltételezett jogi eset, hanem egy konkrét ügy és nem a távoli múlt történése.




JOGÁLLAMOT

 MAGYARORSZÁGON


 MOZGALOM 

INDUL


VÉLEMÉNYALAPÚ TARTALOM

HA AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBAN A JOG URALMÁT FELVÁLTJA A POLITIKA URALMA, AKKOR LÉPNI KELL!



A KÖZÖS JOGÉRVÉNYESÍTÉSRE EGYESÜLVE, MOZGALMAT INDÍTVA  KELL KIMONDANI, HOGY JOGÁLLAMOT AKARUNK MAGYARORSZÁGON.


Az E-ÜGY bírósági kezelése adta a végső lökést a mozgalom indítására, alapítására. A Kúriának a joghoz kötött tevékenységét nyíltan megsértő, a jogállam alaptételének önhatalmú tagadását nyíltan felvállaló, a magyar jogrend alaptételével ellentétes, alaptörvényellenes politikai döntése  egyértelművé tette, hogy Magyarországon vannak esetek, amikor az igazságszolgáltatásban nem létezik a jogállam, nem működnek a jogállami mechanizmusok. 

Az igazságszolgáltatásban a fiktív jogszabályok alkalmazása, hatályban tartása az egyik legsúlyosabb jogsértés, alapjogsértés, alaptörvénysértés, mely akár igazságszolgáltatás elleni bűncselekménynek is minősíthető.

Ha egyszer előfordult valakivel,  mással is megismétlődhet. Ha egy esetben elítéltek valakit fiktív, kitalált jogszabály megsértése miatt, az illetőt szabadságvesztéssel sújtották, elkobozták vagyonát, majd ennek a bírósági határozatnak valamint jogkövetkezményeinek a hatályban tartását a Kúria 2022 januári politikai döntésével megerősítette, ott nem lehet tovább hallgatni, ott tenni kell. Mert bárkivel előfordulhat ismét.  Ott ki kell lépni a nyilvánosság elé és megszervezni a kollektív jogérvényesítés kereteit, akár egy mozgalom formájában.

Ezért indult a JOGÁLLAMOT MAGYARORSZÁGON mozgalom, amelynek célja, hogy létrehozza a MAGYAR JOGÁLLAMÉRT  egyesületet. A MAGYAR JOGÁLLAMÉRT  EGYESÜLET fő célja, hogy jogvédelmet biztosítson az Európai Unió közereműködésével a magyarországi közhatalom jogellenes döntései miatt jogsérelmet szenvedett magyar állampolgárokmak.

A MAGYAR JOGÁLLAMÉRT  EGYESÜLET az induláshoz 20 millió euró pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól. Egyúttal kéri, hogy az Európai Unió Magyarországon hozzon létre folyamatosan működő részleget, csoportot magyarországi jogállamisági vizsgálatokra, amelyek a közhatalom főként politikai indittatású és jellegű jogsértéseit vizsgálná.

AZ UTOLSÓ KÍSÉRLET  

Az E-ÜGY vonatkozásában a jogállamiság helyreállítására tett utolsó kísérlet volt annak a beadványnak a benyújtása 2021 decemberben, amelyben a beterjesztő a fikítv jogszabályokat alkalmazó másodfokú bírósági határozat valamint fiktív jogszabályokat alkalmzó az első és másodfokú bírósági eljárás megsemmisítését kérte.

A Kúria elutasította, hogy megsemmisítse a rendszerváltás kezdete óta hatályban tartott fiktív alaptörvényellenes jogszabályokat, melyek nem törvényes eljárási rendben jöttek létre, nem hirdették ki és nem helyezték hatályba azokat. Egyúttal felhívta a beterjesztő figyelmét, ha ismét hasonló tartalmú beadványt nyújt be azt megválaszolatlanul hagyja. Ezzel a beterjesztő előtt bezárult a magyarországi jogérvényesítés, jogorvoslat lehetősége.

A bíróság függetlensége a joghoz kötött tevékenységre, döntésekre vonatkozóan érvényes, de nem terjed ki pártállami módszerek és fiktív jogszabályok alkalmazására és politikai döntések meghozatalára.

A joghoz kötött bíróság nem hozhat politikai döntést. A politikai döntést hozó bíróság pedig nem tekinthető függetlennek.

NEM MARADT MÁS LEHETŐSÉG

Az E-ÜGY sértettje, mivel bezárult előtte  a magyarországi jogorvoslat lehetősége az Európai Uniótól kér jogállamisági vizsgálatot a magyar állam nevében a közhatalommal élve elkövetett alapjogsértések, hátrányos megkülönböztetés, a jogállami normák, alapértékek, alaptörvény súlyos megsértését megvalósító jogalkalmazás vonatkozásában, 

másrészt  a jogállamisági vizsgálat kiterjesztését kéri a Kúria 2022 januárban hozott politikai döntésének részletes, minden körülményre kiterjedő vizsgálatára vonatkozóan, valamint a magyar bíróság függetlenségének szervezeti, szabályozási, ügykezelési, szakmai, joghoz kötöttség elvének és gyakorlatának, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, az egyenlő elbánásnak az érvényesülésére is kiterjedő részletes vizsgálatáravonatkozóan is.

HOGYAN LEHETNE OTT JOGÁLLAM?

Hogyan lehetne ott jogállam, ahol a rendszerváltást követően 32 év alatt nem sikerült elérni, hogy megsemmisítsék a fiktív, kitalált jogszabályokat alkalmazó másodfokú bírósági határozatot, amelynek hatályban tartása a magyar jogrend alapjának, a jogállam alaptételének tagadását jelenti, amely szerint bírósági eljárásban, bírósági határozatban csak törvényes eljárási rendben létrejött, kihirdetett, hatályba helyzett jogszabályok alkalmazhatók?

Hogyan lehetne ott jogállam, ahol a Kúria a 2021 decemberében benyújtott, a fiktív jogszabályokat alkalmazó másodfokú bírósági határozatot megsemmisítését kérő beadványra válaszolva közli, hogy a megsemmisítés helyett hatályban tartja a az alaptörvényellenes, fiktív jogszabályokat alkalmazó, a hátrányos megkülönböztetés legsúlyosabb módját megvalósító számú másodfokú bírósági határozatot?

Hogyan lehetne jogállam Magyarországon, amikor a magyar bíróság csúcsszerve a Kúria a joghoz kötöttség szigorú szabályát semmibe véve, az alaptörvény rendelkezéseivel szembe helyezkedve, a jogállam alaptételét, a magyar jogrend alapját megtagadva nem jogi, hanem politikai döntést hoz és ezzel a politikai döntéssel hatályban tartja a a fiktív, kitalált jogszabályokat alkalmazó másodfokú bírósági határozatot?

KÉT MAGYARÁZAT LEHETSÉGES

Jogállamban nem tarthatók hatályban fiktív jogszabályok és fiktív, kitalált jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatok, mert az a jogállam alaptételének önhatalmú tagadását jelenti, mert jogállamban csak törvényes eljárási rendben létrejött, kihirdetett, hatályba helyezett jogszabályok alkalmazhatók.

Ha ezzel ellentétben a Kúria hatályban tart olyan bírósági határozatot,
ami létre se jöhetett volna,
ami ellentétes az alaptörvénnyel,
ami által megvalósul a fiktív jogszabály alkalmazása miatti hátrányos megkülönböztetés
annak csupán két magyarázata lehetséges.

1./  A Kúria elnöke vagy az általa megbízott jogász-bíró olyan súlyos  szakmai hibát vétett, ami kezdő jogásztól is elfogadhatatlan.

2./  A Kúria elnöke politikai döntést hozott.

Amíg Magyarországon a Kúria az alaptörvénnyel szembe helyezkedve, a joghoz kötöttséget semmibe véve, magyar jogrend, a jogállam alaptételét megtagadva önhatalmú módon politikai akaratot érvényesítő politikai döntést hoz - és hozhat - addíg nem állítható, hogy Magyarországon független a Bíróság.

Amig Magyarországon hatályban van fiktív jogszabályokat alkalmazó, alaptörvényellenes másodfokú bírósági határozat, addíg nem állítható, hogy Magyarországon jogállam van.

ILLIBERÁLIS JOGALKALMAZÁS?

Ott van jogállam ahol a jog uralma minden más hatalom fölött áll. Magyarországon nem ez a helyzet,  nem ilyen állapot tapasztalható. A Kúria döntése nem a jog uralmát tükröző, a jog alapján álló döntés volt, hanem a jogon átlépő, a jog rendelkezéseit, előírásait semmibe vevő, a jogállam alaptételét megtagadó, az alaptörvénnyeel szembe forduló politikai döntés.

A Kúria hatályban tartja a fiktív jogszabályokat bírósági határozatot, amikor a magyar jogrend alapja, a jogállam alaptétele az, hogy csak kihirdetett, hatályba helyezett, törvényes eljárási rendben létrejött jogszabályok alkalmazhatók és tarthatók hatályban, amikor az alaptörvény a fiktív jogszabályokat alkalmazó határozat megsemmisítését írja elő? Ez a Kúria politikai döntése vagy az illiberális politikai rendszerhez, berendezkedéshez illeszkedő illiberális jogalkalmazás?

Illiberális jogalkalmazás alatt ez esetben az értendő, hogy már nem tényező a jogállam, a jogállamiság, a jogállami normák érvényesülése, az egyenlő elbánás, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az alaptörvény előírásainak szigorú betartása?

Az illiberális jogalkalmazás az állampolgárt mint jogalanyt alávetett, alárendelt szerepbe, helyzetbe kényszerítve jogaitól megfosztva alávetettként kezeli?

Illiberális amikor bírák fiktív jogszabályokat alkalmazhatnak és tarthatnak hatályban bármilyen hosszú ideig, következmények nélkül,  a jogsértések sokaságát eltűrni kénytelen állampolgároknak pedig nem áll módjukban, hogy az alaptörvény biztosította jogaikkal éljenek, hogy a jogállam alapértékeinek, a jogállani normáknak az érvényesítésére módjuk nyíljon?

VÁLASZTÁSI AUTOKRÁCIA

Az Európai Parlament 2022 szeptember 12-én nagy többséggel  hozott határozata szerint Magyarország már nem jogállam, hanem választási autokrácia, ahol nem működik a jogállam, nem működnek a jogállamban akadály nélkül funkcionáló jogállami automatizmusok.

ATTÓL LETT TÖBB JOGUK A MAGYAROKNAK, HOGY  A LÉTEZŐ FELÉT ELVETTÉK?

A 2022-es választások előtti kampányban a Civil Választási Szövetség és a Nagy Generáció Közösség szórólapjain volt olvasható: " Lehet hamis és hazug illiberális állításokkal félrevezetni a magyar népet, azt állítva, hogy Magyarországon az elnyomás jelenti a szabadságot és attól lett több jogunk, hogy a létezőnek a felét elvették az Orbán-kormány által beterjesztett jogszabályokkal, , hogy a világ három illiberális államában, Oroszországban, Törökországban és Magyarországon nagyobb a szabadság mint az EU fejlett államaiban, de ez nem másítja meg a magyarok többségénekazon  igényét az igazi jogállamot akarnak Magyraországon. "
" Az Európai Unió nem fogadja el, hogy nemzeti hatáskörre hivatkozva Magyarországon a kormány leépíti a jogállamot, a sajtószabadságot, elveszi, korlátozza a magyar állampolgárok jogainak jelentős részét, melyekkel az Európai Unió más tagállamaiban élő európai polgárok szabadon élhetnek. " / stargo.hu magyarjovo.hu /

JOGÁLLAM, JOGÁLLAMISÁG

"A JOGÁLLAMISÁG AZ EURÓPAI UNIÓ TALÁN LEGFONTOSABB ALAPÉRTÉKE. MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓ TAGJA.  A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK AZ EURÓPAI UNIÓ POLGÁRAI.  AZ EURÓPAI UNIÓ MINDEN POLGÁRÁNAK UGYANAZOK A JOGOK JÁRNAK. A MAGYAROKNAK IS. "

" AZ ÁLLAMPOLGÁROK SZINTJÉN ÉRTELMEZVE: JOGÁLLAM NÉLKÜL NEM TUDJUK A JOGAINKAT GYAKOROLNI. JOGÁLLAMBAN A JOG URALMA MINDEN HATALOM FÖLÖTT ÁLL. JOGÁLLAMBAN MINDEN EMBER EGYENLŐ, SENKIT NEM ÉRHET HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS. "

" JOGÁLLAMBAN CSAK TÖRVÉNYES ELJÁRÁSBAN LÉTREJÖTT, KIHIRDETETT JOGSZABÁLYOK ALKALMAZHATÓK ÉS A JOGSZABÁLYOK MINDENKIRE EGYFORMÁN VONATKOZNAK. "

JOGVÉDELEM ÉS JOGOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Az Európai Unió (EU) az alapvető jogokra, a demokráciára és a jogállamiságra épül.

" Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke megállapítja: „Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul.”

" Az EU fellépése ezen a területen az uniós szerződéseken és az EU Alapjogi Chartáján alapul, amely a szerződésekkel azonos értékű. A Charta azokat az alapvető jogokat rögzíti, amelyeket az emberek az EU-ban élveznek. "

" Az EU polgárai számos tekintetben élveznek szabadságot és védelmet: személyes, polgári, politikai, szociális és gazdasági jogaik terén éppúgy, mint az adatvédelem, a megkülönböztetésmentesség és az EU legtöbb országán belüli szabad utazás tekintetében.

" Az egyenlőség, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a társadalmi befogadás, az emberi méltóság, a szabadság és a demokrácia alapértékeiből kiindulva az EU minden polgárát ugyanazok az alapjogok illetik meg. Ezek az alapértékek, melyeket a jogállamiság véd és juttat érvényre, mind az európai uniós szerződésekben, mind az Európai Unió Alapjogi Chartájában. "

Az Európai Unió védelmet ígér minden polgárának. Az ígéret szerint megvédi  polgárai alapjogait, emberi jogait, védelmet biztosít a kirekesztő diszkrimináció, a hátrányos megkülönböztetés ellen,  mert a szabadság és a demokrácia alapértékeiből kiindulva az EU minden polgárát ugyanazok az alapjogok illetik meg.

MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK UNIÓS JOGVÉDELME

Minden magyar állampolgár egyben uniós polgár is, így ugyanazok az alapjogok, emberi jogok járnak a magyaroknak is mint egy francia, német vagy osztrák uniós polgárnak. 

Minden uniós polgárnak, így a magyar állampolgárnak is joga van hozzá, hogy vele szemben a hatóság, az igazságszolgáltatás hatályos, törvényes eljárási rendben létrejött, kihirdetett és hatályba helyzett jogszabályokat alkalmazzon és ne kitalált fiktív jogszabályokat.

Mivel minden magyar állampolgár uniós polgár is, ezért amikor hazájában bezárul előtte a jogérvényesítés, jogorvoslat lehetősége és nem nyílik lehetősége az Európai Unió minden polgárát megillető jogok érvényesítésére akkor joga, lehetősége az Európai Unió bizottságához, biztosaihoz fordulni jogvédelemért és jogában áll az őt ért jogsérelem jogállamisági vizsgálatát kérni az Európai Uniótól.

AZ IGAZSÁSZOLGÁLTATÁS ALAPELVEI

1.    A bírói függetlenség elve: a bírók függetlensége annak biztosítását jelenti, hogy a bírók mindenféle befolyástól mentesen, elfogultság nélkül dönthessenek az egyes ügyekben. Ezt a gyakorlatban úgy biztosítják, hogy nagyon szigorú alkalmassági feltételnek kell megfelelnie annak, aki bíró szeretne lenni, és pályája során például nem vállalhat semmilyen politikai tisztséget. Ugyanakkor a bírói hivatás egyfajta életpályamodellt is jelent, a bírók e tisztségüktől csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében mozdíthatók el, megbízatásuk az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig szól. A bírókat mentelmi jog illeti meg.
2.    Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve: A bírósági útra tartozó ügyeket törvény állapítja meg.
3.    Az igazságszolgáltatás egységének elve azt jelenti, hogy az igazságszolgáltatás előtt minden ember egyenlő, a jogszabályok mindenkire egyformán vonatkoznak.
4.    A társasbíráskodás, az ülnökök részvételének elve: ez az elv a demokratikus működés egyik legfontosabb garanciája. A társasbíráskodás azt jelenti, hogy a bírák nem egyedül, hanem tanácsban, ítélkeznek.
5.    A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve: ez a demokratikus működésnek egy újabb garanciája. A nyilvánosság – kevés kivételtől eltekintve - azt jelenti, hogy a tárgyalásokat bárki megtekintheti.
6.    Az anyanyelv használatának elve: ez az elv a minden állampolgárt megillető alapvető jog, amely a jogegyenlőség elvére vezethető vissza. Azt jelenti, hogy a bírósági tárgyalásokon minden ember jogosult a saját nyelvét használni. Alapvető fontosságú, hogy ne legyen nyelvi akadálya annak, hogy az érintettek megértsék, és ezáltal megfelelő módon nyomon követhessék az eljárás menetét.
7.    Az ártatlanság vélelmének elve: senki sem tekinthető bűnösnek addig, amíg a bíróság, jogerős határozatban meg nem állapította azt.
8.    A védelem joga és az ügyvédség: a védelemhez való jogról elsősorban a büntetőeljárások kapcsán beszélünk. A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. Szabadon választhat ügyvédet, de ha nem él ezzel a lehetőséggel, akkor kötelező jelleggel hivatalból rendelnek ki számára egy védőt.
9.    A jogorvoslati jogosultság elve: bárkinek lehetősége van jogorvoslattal élni (vagyis, kérni, hogy az adott ügyet vizsgálják meg még egyszer) bírósági vagy hatósági közigazgatási döntés ellen, amennyiben úgy látja, hogy valamilyen jogát megsértették.
10.    A tisztességes eljárás elve: mindenkinek joga van ahhoz, hogy bírói útra tartozó ügyét független és pártatlan bíróság, ésszerű határidő keretében, tisztességes eljárás keretében bírálja el.

Mit csinálnak a bíróságok?

A bíróságok jogalkalmazó tevékenységet folytatnak, vagyis munkájukat a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően, meghatározott rend alapján végzik. Konkrét feladatuk a jogsértések megállapítása, a jogviták eldöntése, vagy a jogkövető magatartás kikényszerítése. 

Az igazságszolgáltatással szembeni alapvető állampolgári elvárás, hogy a bíróságok törvényes eljárási rendben létrejött jogszabályokat alkalmazzanak,  érvényesüljön a törvény előtt mindenki elve és a hátrányos megkülönböztetés tilalma.


UTOLSÓ MENTSVÁR AZ EURÓPAI UNIÓ JOGVÉDELME



MIÉRT KÉNYSZERÜL MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR ARRA, HOGY MINT UNIÓS POLGÁR AZ EURÓPAI UNIÓTÓL KÉRJEN JOGVÉDELMET? 


Miért kényszerül arra egy magyar állampolgár arra, hogy mint uniós állampolgár az Európai Unió elnökétől és alelnökétől kérjen jogi védelmet alapjogainak, emberi jogainak, személyiségi jogainak magyarországi érvényesítéséhez? 

Miért kényszerül magyar állampolgár arra, hogy azt kérvényezze, az  Európai Unió kiterjessze a jogállamisági vizsgálatot a magyarországi hibrid jogrendre, hibrid jogállapotra, a fiktív jogszabályok alkalmazására és hatályban tartására, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának állam és bíróság általi súlyos megsértésére, a jogállami normák és alapjogok érvényesülését akadályozó jogalkalmazói hozzáállásra?

Mert amikor  Magyarországon bezárul minden kapu, amikor a magyar bíróság csúcsszerve a  Kúria megtagadja a jogvédelmet, az alaptörvényben előírtak végregahajtását, megtagadja a fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozat alaptörvényellenességének kivizsgálását és az alptörvény által előírt jogkövetkezmény, a megsemmisítés végrehajtását, akkor nem marad más lehetőség a jogvédelemre mint uniós polgárként az Európai Unióhoz fordulni és jogvédelmet kérni.

 A Kúria a bíróság csúcsszerve. Nincs tovább, nincs feljebb. Ha a Kúria nem hajlandó kivizsgálni a bírósági határozat alaptörvényellenességét, nem hajlandó megsemmisíteni azt, sőt hatályban tartja azt a fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatot ami jogállamban létre se jöhetett volna, akkor nincs mit tenni a jogalkalmazó bíróság legyőzte, kiütötte a jogállamot. 

Ha a Kúria nem hajlandó kivizsgálni az alapjogsértést, nem hajlandó vizsgálatot indítani a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megszegése miatt, nem hajlandó vizsgálatot kezdeni, lefolytatni a jogállami normák, a jogállam alapértékeinek megsértése miatt, azt annyira jelentéktelennek, lényegtelennek tartja, hogy említésre, válaszra sem tartja érdemesnek, akkor nem marad más lehetőség mint uniós polgárként az Európai Uniótól kérni jogvédelmet és azt kérni, hogy az EU terjessze ki a jogállamisági vizsgálatot ezen ügyben keletkezett jogsértések kivizsgálására is.

UTOLSÓ MENTSVÁR: EURÓPAI UNIÓ JOGVÉDELME

Az Európai Unió védelmet ígér minden polgárának. Az ígéret szerint megvédi  az Európai Unió polgárainak alapjogait, emberi jogait, védelmet biztosít a kirekesztő diszkrimináció, a hátrányos megkülönböztetés ellen,  mert a szabadság és a demokrácia alapértékeiből kiindulva az EU minden polgárát ugyanazok az alapjogok illetik meg.

Minden uniós polgárnak, így a magyar állampolgárnak is joga van hozzá, hogy vele szemben a hatóság, az igazságszolgáltatás hatályos, törvényes eljárási rendben létrejött, kihirdetett jogszabályokat alkalmazzon és ne kitalált fiktív, beazonosíthatatlan jogszabályok megsértése miatt ítéljék szabadságvesztésre, vagyonelkobzásra, bármire.

Minden uniós polgárnak, így a magyar állampolgárnak is joga van hozzá, hogy a vele szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés kivizsgálását, alapjogainak megsértését kérje a bíróságtól. 

Amennyiben a hátrányos megkülönböztetést az állampolgárra vonatkozóan  kitalált nem törvényes eljárási rendben létrejött és kihirdetett jogszabályok hanem fiktív jogszabályok alkalmazása jelenti, úgy a bíróságnak az alaptörvény és alkotmány által előírt nem elhárítható, ellenvetés nélkül végrehajtandó kötelezettsége / lenne / az alaptörvényellenesség kivizsgálása és a fiktív jogszabályt alkalmazó bírósági határozat megsemmisítése, mert fiktív jogszabályok alkalmazása a jogállam alapját a törvényes jogot teszik semmissé, feleslegessé.

Amikor a Kúria nem hajlandó kivizsgálni az alapjogsértést, nem hajlandó vizsgálatot indítani a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megszegése miatt, amikor egy magyar állampolgár esetében a hatályos jogszabályok helyett fiktív jogszabályokat alkalmaztak és fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatot tartanak hatályban, annak jogkövetkezményeivel, akkor kimondható, hogy  ez itt nem jogállam, mert nem a jog uralma az erősebb. 

Ha ebben az esetben a Kúria az alaptörvénnyel szembe helyezkedve megtagadta, hogy vizsgálja a fiktív jogszabály  alkalmazását, a fiktív jogszabály alaptörvényellenességét, akkor ez tekinthető joggyakorlatnak, miért járna el másképp a Kúria másik 100 vagy ezer vagy akár 10 ezer más hasonló esetben. Akkor itt ilyen a jogállam vagyis nincs jogállam.

Ebben a helyzetben egyetlen remény marad, az Európai Unió jogvédelme, segítsége. De vajon az EU elég erős a jogállam védelmére, az uniós polgárok egyetemes alapjogainak védelmére?

Véleményalapú tartalom.

UNIÓS TÁMOGATÁS KELL A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK JOGVÉDELMÉRE




UNIÓS TÁMOGATÁSI ALAP KELL A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK JOGVÉDELMÉNEK SEGÍTÉSÉRE 


Amikor majd nemcsak a tökéletes magyar jogállamot emlegető magyar kormány szava, hanem ebben a tökéletes jogállamban a jogállam hiányát megélő  magyar állampolgárok szava is eljut az Európai Unió vezetőhez, akkor meghallják, hogy a magyar jogállam hiányától szenvedő magyar állampolgárok annak töredékét kérik az EU vezetőitől jogvédelemre, a jogvédelmet, a támogatási mechanizmust működtető magyarországi intézmény fenntartására mint amennyinek a sokszorosát juttatja a magyar kormány a jogállam ellenzőinek illiberális alapjogokért és illiberális jogállamért folytatott kiállásának bőkezű finanszírozására, Brüsszel és az EU gyalázására, a magyar állampolgárok félretájékoztatásának sokrétű feladait ellátó szervezetek, intézmények, médiaképződmények finanszírozására.

Az Európai Unió szavakban, kinyilatkoztatásokban megnyilvánuló támogatása is sokat jelent az alapjogaik, alkotmányos jogaik, emberi és személyiségi jogaik érvényesüléséért, a hátrányos megkölönböztetés tilalmáért, a jogállam alapértékeinek, a jogállamiságnak az érvényesüléséért küzdő magyar állampolgárok számára, de nem pótolja azt a financiális hátteret és szervezettséget, ami a hatékony jogvédelemhez kellene.

EU-TÁMOGATÁS A MAGYAR

JOGÁLLAMÉRT EGYESÜLETNEK

Magyar állampolgárok, civilek, összesen 200 millió eurót kérnek az Európai Uniótól az alakulás előtt álló MAGYAR JOGÁLLAMÉRT EGYESÜLET működéséhez az egyesület által működtetendő széleskörű JOGVÉDELEM intézményi hátterének megteremtéséhez. Első lépésben 20 millió euró támogatást kérnek az alapot jelentő struktúra, intézményi háttér létrehozásához és a folyamatban lévő ügyek költségeinek finanszírozására.

A MAGYAR JOGÁLLAMÉRT EGYESÜLET szervezői  az egyesület működését, az uniós támogatás felhasználását teljeskörűen uniós ellenőrzés mellett képzelik el, a folyamatos felügyeletet a budapesti uniós képviselet munkatársai biztosíthatnák.

Főbb témakörök:

Minden magyar állampolgár egyben uniós polgár is, így ugyanazok az alapjogok, emberi jogok járnak a magyaroknak is mint egy francia, német vagy osztrák uniós polgárnak.

1./  A szabadság és a demokrácia alapértékeiből kiindulva az EU minden polgárát ugyanazok az alapjogok illetik meg. 

Minden uniós polgárnak, így a magyar állampolgárnak is joga van hozzá, hogy vele szemben az állam szervei, a hatóság, az igazságszolgáltatás hatályos, törvényes eljárási rendben létrejött, kihirdetett, hatályba helyezett jogszabályokat alkalmazzon és ne a Magyarországon létező hibrid jogrendet, amelyben egyaránt hatályban tartanak törvényes eljárás keretében létesített jogszabályokat és ügyészek, bírók által kreált, ktalált és személyre szólóan hátrányos megkülönböztetésként alkalmazott fiktív jogszabályokat, annak ellenére, hogy az alaptörvény tiltja ezt és megsemmisítését írja elő. 

/ Magyarországon az igazságszolgáltatás eljárásai során nem jár fegyelmi, elmarasztalás, fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségrevonás az alaptörvény és a hátrányos megkülönböztetés vagy az alapjogok megsértése miatt, az igazságszolgáltatás egyes vezetői pedig ezt érzékelhetően kiváltságnak tekintik. /

2./ A magyarországi hibrid jogrend és a hibrid jogállapot helyzetének vizsgálata, elemzése. Konkrét eseteknek a tárgyilagos vizsgálata, a folyamat kialakulásának részletes elemzése.

3./ Az alaptörvény rendelkezései és az alkotmányjogi panaszok kezelése vonatkozásában rendelkező jogszabályok közötti ellentmondások kiszűrése nemzetközi szakértők bevonásával.

4./  A magyar jogrendben létező anomáliák kiszűrése, az igazságszolgáltatás belső szabályzatainak problémafeltáró és összehasonlító elemzése, vizsgálata nemzetközi jogi szakértők bevonásával. A belső szabályzatok alapjogok és hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérülése, az egyenlő elbánás hiánya miatti panaszos beadványok vonatkozásában előírt dokumentálás, kivizsgálás, külön nyilvántarás, inézkedésről jelentés és hasonló kitételek szempontok, szerinti értékelése.

5./ Magyar állampolgárok részére folyamatos tanácsadás a jogállamiságról, a jogállam alapértékeiről, alapjogok, egyenlő elbánás érvényesüléséről, személyiségi jogok védelméről, személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjról és kártérítésről.

6./  Az uniós jogvédelem alapja és részletei. A szabadság és a demokrácia alapértékeiből kiindulva az EU minden polgárát ugyanazok az alapjogok illetik meg. 

7. /  A jogvédelem kérésének módjai, nyomtatványai.

Véleményalapú tartalom.


ÚJ RENDSZERVÁLTÁS KELLENE AMI JOGÁLLAMOT TEREMT ÉS EURÓPAI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST


VÉLEMÉNYALAPÚ TARTALOM

MAGYARORSZÁG REKORDER LEHET A FIKTÍV JOGSZABÁLYOKAT ALKALMAZÓ BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK HATÁLYBAN TARTÁSA TERÉN

Az igazságszolgáltatás jogsértéseit nyilvántartó rekordok könyvében - ha létezne ilyen - világrekord, de mindenképpen Európa-rekord lehetne a fiktív jogszabályokat alkalmazó - becslések szerinti - több tízezer magyarországi bírósági határozat hatályban tartása.

Alaptörvény (1)   Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg.

Alaptörvény (3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.

A legáltalánosabb meghatározás szerint a jogszabály (avagy jogforrás, jogi norma) a közhatalmi szervek által alkotott vagy elismert olyan magatartási szabály, amelynek érvényre jutását végső soron közhatalmi kényszer biztosítja. A jogszabályt a közhatalmi szervek előre megszabott eljárási rendben alkotják meg. Nem jön létre érvényesen az a jogszabály, amelyet a megalkotására felhatalmazott közhatalmi szerv nem a számára megadott eljárási rendben alkot meg (közjogi érvénytelenség).

Alaptörvényellenes az a jogszabály, amelyet nem a meghatározott eljárási rendben alkottak meg, amelynek nem történt meg a kihirdetése ami az érvényessé válás feltétele, amely esetében nem határozták meg a hatályba lépés vagyis az alkalmazhatóság időpontját.

A jogszabály alaptörvényellenességének jogkövetkezménye a megsemmisítés.

Magyarország igazságszolgáltatási rendszerében a becslések szerint 40-50 ezer alaptörvényellenes jogszabály van hatályban, pontosabban a becslések szerinti 70-80 ezer koncepciós perből 40-50 ezer olyan bírósági határozat keletkezett amelyben fiktív, alaptörvényellenes jogszabályokat alkalmaztak. Ezzel Magyarország világrekorder, de mindenképpen Európa-rekorder lehet és az Európai Unióban az elérhető információk alapján messze megelőz minden más tagállamot a fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatok hatályban tartása terén.

A fiktív jogszabályok alaptörvényellenesek, nincs jogszabályhelyük, nem megszabott eljárási rendben alkották meg  és soha nem hirdették ki azokat, nincs megjelölt hatályuk, nem ismert kodifikációs tartalmuk, szövegük.

Az, hogy ilyen nagy tömegű fiktív jogszabályt alkalmazó bírósági határozat került a rendszerváltás utáni jogállam igazságügyi rendszerébe  annak következménye, hogy a dikatatúra idején keletkezett és fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatok sokasága a pártállami múlt hagyatékaként a rendszerban maradt mivel az igazságszolgáltatást nem érintette a rendszerváltás.

A békés átmenet egyik legnagyobb tévedése, hatalmas hibája az volt, hogy a rendszerváltás utáni demokratikus jogállam az igazságszolgáltatás diktatórikus, állampárti rendszerét, működési szabályait, kapcsolati hálóját, szervezeti struktúráját,  személyi összetételét a bíróság függetlenségére hivatkozva érintetlenül hagyta. Így valójában az történt, hogy a diktatúra bírósága lett a demokratikus jogállam független hatalommal felruházott bírósága. 

Vitathatatlan tény, hogy a kommunista diktatúra fennmaradását, létezését biztosító megtorlás, megfélemlítés érvényesítéséhez a jogi kereteket – mint jogalkalmazó – a diktatúra bírósága biztosította. Ez nem is létezhetett másként, ennek tagadása a diktatúrát éltető megtorlás, megfélemlítés stratégiájának tagadását, végső soron a diktatúra létezésének tagadását jelentené. Ez a bíróság, a diktatúra bírósága, Kádár kommunista rendszere alatt koncepciós perekben ártatlan magyar embereket elítélő bíróság  változtatás nélkül független hatalommal felruházva lett a magyar demokratikus jogállamban a negyedik hatalmi ág birtokosa.

Meghatározhatatlan mértékben olyan bírákra bízták a demokratikus jogállam igazságszolgáltatását, akik a diktatúra időszakában mint a diktatúra szellemisége, a diktatúra hatalomérvényesítési módszerei mellett elkötelezett bírák, vonakodás nélkül, gátlástalanul teljesítették az állampárt utasításait, csaltak, hazudtak, bűnrészességet vállaltak igazságszolgáltatás elleni bűncselekményekben.

Erről az állapotról a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke Dr. Solt Pál 11 évvel a rendszerváltás után így nyilatkozott a Magyar Nemzet 2001 október 1-én megjelent számában: " „A jogállam kialakítása folyamatosan zajlik a bíróságokon, a bírói karon belül. Ennek egyik oka, hogy a rendszerváltás során a bírói kart semmilyen átvilágítás nem érintette.”

A diktatúra idején a koncepciós perek esetében érvényesült egy pártállami rendezőelv ami a jogalkalmazó pártügyészeknek, pártbíráknak szabadságot és jogot adott a törvényen kívüli jogalkotáshoz és ezen kreált fiktív jogszabályok bírósági eljárásban, bírósági határozatban való való alkalmazásához ha így volt megvalósítható Kádár utasítása, hogy az ügyészség, a bíróság a párt büntetőpolitikájának érvényre juttatását kikényszerítse. 

A jogállamiság érvényesülése megkövetelné, hogy a magyar igazságszolgáltatás rendszerét meg kell tisztítani a fiktív jogszabályoktól és fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatoktól. Erre a rendszerváltás óta még szándék sem mutatkozott. De el kell ismerni azt is, hogy ez megvalósíthatatlan vállalkozás lenne. Lehetetlen több tízezer fiktív jogszabályt tartalmazó bírósági határozatot felkutatni, kiszűrni, majd megsemmisíteni. 

Így maradnak azok az esetek, amikor jogorvoslati kérelemben, beadványban vagy bármilyen formában, akár telefonon, szóban érkezik bejelentés a jogalkalmazó bírósághoz, ügyészséghez fiktív jogszabályok alkalmazásáról, fiktív jogszabályokat, fiktív szakértői véleményeket alkalmazó bíróság határozatok, bírósági végzések hatályban tartásáról. 

Az Alaptörvény előírta kötelesség, hogy erről a jogalkalmazó mint alaptörvényellenes jogszabály gyanúját felvető információról hivatalos feljegyzést készítsen és az illetékes vezető elrendelje az alaptörvényellenesség vizsgálatának elindítását. Nem csupán az Alaptörvény, de a jogállam alapszintje a jogállamiság minimumának érvényesülése is ezt diktálja, így ennek elmulasztása az egyik legsúlyosabb hivatali visszaélésnak, jogsértésnek tekinthető.

Amennyiben az alaptörvényellenesség megállapítást nyer, kiderül, hogy nem megszabott eljárási rendben jött létre a jogszabály, nem lett kihírdetve, nem lett meghatározva a hatálya akkor az Alaptörvény által előírt kötelezettség a jogszabály megsemmisítése. Mivel az alaptörvényellenes jogszabályok általában nem rendelkeznek jogszabályhellyel, azonosító vagy nyilvántarási adattal, csak úgy valósítható meg a megsemmisítésük, ha az alaptörvényellenes jogszabályokat alkalmazó bírósági eljárást, bírósági határozatot megsemmisítik. 

Az alaptörvényellenes, közjogilag érvénytelen fiktív jogszabályt tartalmazó bírósági eljárás, bírósági határozat megsemmisítése egyébként is a jogalkalmazó hivatali kötelezettsége lenne, mert a bírósági határozat nem rendelkezik érvényes jogi tartalommal.

A több tízezer fiktív jogszabályt tartalmazó bírósági határozatot felkutatni, kiszűrni, az alaptörvényellenes vizsgálatokat lefolytatni, majd a bírósági határozatokat, sőt a bírósági eljárást megsemmisíteni megvalósíthatatlan vállalkozás lenne, de már a bármilyen formában és módon bejelentett egyedi eseteknek a példás és gyors kezelése, rendezése, az alaptörvényellenes  fiktív jogszabályok alaptörvényellenességének vizsgálata és megsemmisítése jogállami fordulatot mutatna,  jelezné a jogállam  alapszintjének megvalósulását, a jogállamiságnak, a jogállamiság elveinek alapszintű érvényesülését.

Ha létezne a jogállam Magyarországon ennek a rendszerváltás kezdete, 1990 óta működni kellene. Csakhogy ennek vonatkozásában létezik egy olyan összefüggés, ami áttörhetetlen akadályt jelent, ami blokkolja az alaptörvény, a jogállam, a jogállamiság normáinak érvényesülését.

Azok az ügyészek és bírák akik a diktatúra idején mint pártügyészek, pártbírák az állampárt felhatalmazása alapján kitalálták az alaptörvényellenes fiktív jogszabályokat és a fiktív jogszabályokat koncepciós perekben alkalmazták, az alaptörvényellenes fikítv jogszabályok megsértésére hivatkozva szabadságvesztés, vagyonelkobzás büntetéseket szabtak ki, a rendszerváltás után is az ügyészi, a bírói kar tagjai maradhattak, mert az igazságszolgáltatásnál nem került sor a rendszerváltásra és a bírák, ügyészek átvilágítására. Közülük számosan igen magas, sőt a legmagasabb beosztásokba kerültek.

Amennyiben a bíróság, az ügyészség egy  beadványban vagy bármilyen formában érkező bejelentésben megjelölt alaptörvényellenes fiktív jogszabály alaptörvényellenességének vizsgálatát elvégezné, megállapításokat tenne, az egyenlő lenne a fiktív jogszabályokat alkalmazó egykori pártügyészekkel, pártbírákkal szembeni vádirattal, akik jelenleg is az igazságszolgáltatásban tevékenykednek, többen közülük a legmagasabb beosztásokban. Ezért inkább el sem kezdik a vizsgálatot.

ÚJ RENDSZERVÁLTÁS KELLENE AMI JOGÁLLAMOT TEREMT ÉS EURÓPAI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST!

AMÍG A KÚRIA   ALAPTÖRVÉNY-

ELLENESEN  HATÁLYBAN  TART FIKTÍV JOGSZABÁLYOKAT ADDIG  NINCS JOGÁLLAM MAGYARORSZÁGON


A ZINFO Portál támogatást kér működtetéséhez .

BANKSZÁMLASZÁM:
ZINFO PORTÁL

13597539-51449104-40110000  

    



A BÍRÓSÁGOK ÉS BÍRÓK FÜGGETLENSÉGE NEM OLDJA FEL A JOGHOZ KÖTÖTTSÉGET, NEM AD LEHETŐSÉGET FIKTÍV JOGSZABÁLYOK ALKALMAZÁSÁRA ÉS FIKTÍV JOGSZABÁLYOKAT ALKALMAZÓ BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK HATÁLYBAN TARTÁSÁRA.

AMIKOR BÍRÁK BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS SORÁN, BÍRÓSÁGI HATÁROZAT, BÍRÓSÁGI VÉGZÉS MEGHOZATALAKOR  FIKTÍV JOGSZABÁLYT, FIKTÍV SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYT ALKALMAZNAK,  AMIKOR FELÜLVIZSGÁLATI ELJÁRÁS SORÁN FIKTÍV JOGSZABÁLYOKAT ALKALMAZÓ BÍRÓSÁGI HATÁROZAT HATÁLYBAN TARTÁSA MELLETT DÖNTENEK AZ ALAPTÖRVÉNYELLENES  ÉS HIVATALI VISSZAÉLÉSNEK TEKINTHETŐ, MÁSRÉSZT IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYNEK MINŐSÜL FÜGGETLEN JOGÁSZOK  ÁLLÁSPONTJA SZERINT.

Az Alaptörvényből...

Az Alaptörvény a jogforrási hierarchia csúcsán helyezkedik el, azzal semmilyen más jogszabály nem lehet ellentétes!


A jogalkotás rendje, jogforrások, jogszabályok, érvényesség, hatály

Jogforrások

A legáltalánosabb meghatározás szerint a jogszabály (avagy jogforrás, jogi norma) a közhatalmi szervek által alkotott vagy elismert olyan magatartási szabály, amelynek érvényre jutását végső soron közhatalmi kényszer biztosítja. A jogszabályt a közhatalmi szervek előre megszabott eljárási rendben alkotják meg. Nem jön létre érvényesen az a jogszabály, amelyet a megalkotására felhatalmazott közhatalmi szerv nem a számára megadott eljárási rendben alkot meg (közjogi érvénytelenség).

A jogszabályok érvényessége és időbeli hatálya

A jogszabály a kihirdetéssel válik érvényessé. A kihirdetés a jogbiztonság lényeges eleme.... A központi jogszabályok kihirdetésére a Magyar Közlönyben kerül sor.

A jogszabály hatályossága általában a jogszabály alkalmazhatóságát jelöli; a jogszabály a hatályba lépés napjától annak megszűnéséig általánosan kötelező.

A jogszabály alaptörvényellenességének jogkövetkezménye a megsemmisítés.

Az alaptörvény pontosan meghatározza, hogy melyek a jogszabály létrejöttének, érvényességének, hatályának törvényi feltételei.

Alaptörvényellenes az a jogszabály 

amelyet nem a meghatározott eljárási rendben alkottak meg, 
amelynek nem történt meg a kihirdetése ami az érvényessé válás feltétele, 
amely esetében nem határozták meg a hatályba lépés vagyis az alkalmazhatóság időpontját.

A jogszabályok alaptörvényellenességének észlelése a jogalkalmazók alkotmányos és hivatali kötelessége. Az alaptörvényellenesség esetén a jogkövetkezmény a jogszabály megsemmisítése, melyet a jogszabály alaptörvényellenességét észlelő, felismerő jogalkalmazónak kell halaszthatatlanul elindítani. A jogszabályok alaptörvényellenességének vizsgálata, felismerése kiemelt jelentőséggel bír az igazaságszolgáltatás terén, így a bíróságok és ügyészségek jogalkalmazása során.

Amikor jogorvoslati kérelemben, beadványban hívják fel a jogalkalmazó bíróság, ügyészség figyelmét egy vagy több alaptörvényellenes jogszabály bírósági eljárás során, bírósági végzésben, bírósági határozatban történő alkalmazására, a jogalkalmazónak halaszthatatlan alkotmányos kötelessége erre irányuló vizsgálatot indítani szakértői közreműködéssel, majd a jogszabály alaptörvényellenességének megállapítását követően kezdeményezni annak megsemmisítését és kezdeményezni az alaptörvényellenes jogszabályt alkalmazó bíróság eljárás, bírósági határozat semmissé nyilvánítását.

Milyen úton, milyen módon kerülhettek - nagy számban - alaptörvényellenes jogszabályok a magyar igazságszolgáltatás rendszerébe?

A sajátos magyar rendszerváltás után a pártállami múlt hagyatéka - így a koncepciós perekben született fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatok sokasága - átkerült a demokratikus jogállam igazságszolgáltatási rendszerébe, mivel a pártállam bíróságából lett a demokratikus jogállam bírósága. A jogfolytonosság jegyében a pártállami diktatúra idején hozott bírósági határozatok hatályban maradtak, így azok a bírósági határozatok is, amelyekben fiktív jogszabályokat alkalmaztak.

A rendszerváltás előtt az állampárt választotta ki a bírákat és alakította ki a bíróság működési szabályzatát, eljárási rendjét. A békés átmenet egyik legnagyobb tévedése, hibája az volt, hogy rendszerváltás utáni demokratikus jogállam az igazságszolgáltatás állampárti rendszerét, működési szabályait, kapcsolati hálóját, szervezeti struktúráját,  személyi összetételét a bíróság függetlenségére hivatkozva érintetlenül hagyta.

Erről az állapotról a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke Dr. Solt Pál 11 évvel a rendszerváltás után így nyilatkozott a Magyar Nemzet 2001 október 1-én megjelent számában: " „A jogállam kialakítása folyamatosan zajlik a bíróságokon, a bírói karon belül. Ennek egyik oka, hogy a rendszerváltás során a bírói kart semmilyen átvilágítás nem érintette.”

Vitathatatlan, a diktatúra bíróságából jött létre a demokratikus jogállam bírósága és senki nem vizsgálta a bírák szakmai múltját, erkölcsi feddhetetlenségét, pszichikai alkalmasságát és nem vizsgálták, hogy kik voltak pártügyészek, pártbírák akik az állampárttól a közvetlen utasításokat kapták.  Meghatározhatatlan mértékben olyan bírákra bízták a demokratikus jogállam igazságszolgáltatását, akik a diktatúra időszakában mint a diktatúra szellemisége, a diktatúra hatalomérvényesítési módszerei mellett elkötelezett bírák, vonakodás nélkül, gátlástalanul teljesítették az állampárt utasításait, csaltak, hazudtak, bűnrészességet vállaltak igazságszolgáltatás elleni bűncselekményekben.

Rendszerváltás után a törvényen kívüli jogalkotást végző, valójában nemlétező fiktív jogszabályokat kreáló és alkalmazó pártbírák és pártügyészek is a jogállam bírói és ügyészi karának tagjai lettek. Ennél súlyosabb helyzetet eredményezett, hogy a rendszerváltást követően a pártbírák, pártügyészek által kreált, valójában nemlétező fiktív jogszabályok, nemlétező fiktív szakvélemények is benn maradtak a demokratikus jogállam igazságügyi rendszerében és egy hibrid jogállapotot eredményeztek, ami a mai napig fennáll.

A DIKTATÚRA KÉT MÓDSZERT ALKALMAZOTT A PÁRTÁLLAM ÁLTAL VESZÉLYESNEK  ÍTÉLT SZEMÉLYEK KIIKTATÁSÁRA

A rendszerváltás előtti diktatúra alapvetően két módszert alkalmazott a pártállam által valamiért veszélyesnek ítélt személyek kiiktatására.  Az egyik a koncepciós perek révén történő bebörtönzés a másik a politikai pszichiátria zárt osztályaira való bezárás volt. A koncepciós perek esetében az ítéletekhez bűncselekményeket kellett produkálni, amit az MSZMP KB módszertani útmutatása alapján úgy oldottak meg, hogy a célszemély helyzetéhez illeszkedő privát fiktív jogszabályokat gyártottak, kreáltak, ami voltaképpen  törvényen kívüli jogalkotásnak mondható és ezek megsértésére hivatkozva ítélték el a célszemélyeket. 

A diktatúra idején a koncepciós perek esetében érvényesült egy pártállami rendezőelv ami a jogalkalmazó pártügyészeknek, pártbíráknak szabadságot és jogot adott a törvényen kívüli jogalkotáshoz és ezen kreált fiktív jogszabályok bírósági eljárásban, bírósági határozatban való való alkalmazásához ha így volt megvalósítható Kádár utasítása, hogy az ügyészség, a bíróság a párt büntetőpolitikájának érvényre juttatását kikényszerítse. 

Ennek eredményeként több tízezer olyan másodfokú bírósági határozat lehet ma is hatályban, amelyben alaptörvényellenes fiktív jogszabályokat alkalmaztak, olyan jogszabályokat, amelyeket nem a meghatározott eljárási rendben alkottak meg, amelyeket soha nem hirdettek ki, amelyeknek nincs jogszabályhelye, nincs megjelölt hatálya,  nincs kodifikációs tartalma, szövege.

AHOL JOGÁLLAM VAN OTT NEM ALKALMAZNAK ÉS NEM TARTANAK HATÁLYBAN FIKTÍV JOGSZABÁLYOKAT

A jogállam létezése, a jogállamiság érvényesülése megkövetelné, hogy a magyar igazságszolgáltatás rendszerét meg kell tisztítani a fiktív jogszabályoktól és fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatoktól. De el kell ismerni ez megvalósíthatatlan vállalkozás lenne. Lehetetlen több tízezer fiktív jogszabályt tartalmazó bírósági határozatot felkutatni, kiszűrni, majd megsemmisíteni. 

Így maradnak azok az esetek, amikor jogorvoslati kérelemben, beadványban érkezik bejelentés a jogalkalmazó bírósághoz, ügyészséghez fiktív jogszabályok alkalmazásáról, fiktív jogszabályokat, fiktív szakértői véleményeket alkalmazó bíróság határozatok, bírósági végzések hatályban tartásáról. Már ezeknek az egyedi eseteknek a példás és gyors kezelése, rendezése, az alaptörvényellenes  fiktív jogszabályok alaptörvényben előírt megsemmisítése jelezné a jogállam  alapszintjének megvalósulását, a jogállamiság alapszintjének,a jogállamiság elveinek alapszintű érvényesülését.

Ennek elvileg működni kéne, de a valóság mást mutat. Gyakorlati példák igazolják, hogy a feltételezhető bírói szolidarítás kiüti a jogállamiságot, ugyanis ha az ügyész, bíró megállapítaná konkrét ügyben, konkrét bírósági határozat vonatkozásában,  hogy pártutasításra olyan fiktív jogszabályokat alkalmaztak, amelyeket nem meghatározott eljárási rendben alkottak meg, amelyeket soha nem hirdettek ki, amelyeknek nincs jogszabályhelye, nincs megjelölt hatálya,  nincs kodifikációs tartalma, szövege, mert kitalált, kreált, fiktív jogszabályok és ezeknek a fiktív jogszabályoknak a megsértéséért szabadságvesztést és vagyonelkobzást szabtak ki, az egyenlő lenne a fiktív jogszabályokat alkalmazó ügyészekkel, bírákkal szembeni vádirattal, akik átvilágítás nélkül a demokratikus jogállam ügyészei, bírái lehettek és közülük többen még ma is hivatalban vannak, közülük páran igen magas beosztásban.

A MAGYAR ÁLLAM, A MAGYAR IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS NEVÉBEN ELKÖVETETT EGYIK LEGSÚLYOSABB DISZKRIMINÁCIÓ

Magyarországon a magyar állam nevében az igazságszolgáltatás által elkövetett egyik legsúlyosabb diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés, amikor egy magyar állampolgárra vonatkozóan törvényen kívüli jogalkotással fiktív jogszabályokat kreáltak, azt bírósági határozatba foglalták és jelenleg is hatályban tartják azzal, hogy az alaptörvényellenes fiktív jogszabály hatályban tartása jogszerű.


" JOGÁLLAM AHOL A TÖRVÉNY ELŐTT MINDENKI EGYENLŐ."  

DR. DIÓS ERZSÉBET NYUGALMAZOTT BÍRÓ 


VÉLEMÉNYALAPÚ TARTALOM

MIÉRT NEM JOGÁLLAM AMIT MAGYAR JOGÁLLAMNAK NEVEZNEK?

/ Jobbító szándékú véleményalapú tartalomként értékelhető kritikai észrevételek. /

JOGÁLLAM - MEGHATÁROZÁSOK

Amnesty:
" A jogállam olyan állam, ahol a jog uralma érvényesül, a közhatalom a jognak alárendelt, vagyis a hatalmat nyilvános és írott jogszabályok alapján, arra feljogosított szervezetek és személyek gyakorolják. "

dr. Diós Erzsébet, nyugalmazott bíró:
" A jogállam az önkény ellentéte, ahol a hatalommal felruházott emberek sem állnak a jog felett, egy olyan hely, ahol a törvény előtt mindenki egyenlő és a törvények mindenkire egyenlően vonatkoznak.
Jogállamban nincs korlátlan hatalom, mert annak gyakorlását folyamatosan ellenőrzik a független intézmények és az egész társadalom. "

ADDIG NINCS JOGÁLLAM - KITÉTELEK 

Addig nincs jogállam, nincs tisztességes, joghoz kötött igazságszolgáltatás Magyarországon, amíg magyar bírók  politikai utasításra vagy saját elhatározásból büntetlenül fiktív, kitalált jogszabályokat alkalmazhatnak bírósági eljárás során és bírósági határozatban.

Addig nincs jogállam, nincs tisztességes, joghoz kötött igazságszolgáltatás Magyarországon, amíg a bíróság olyan bírósági határozatokat tarthat hatályban amelyben bírók fiktív kitalált jogszabályokat alkalmaztak, olyan bírósági határozatokat, amelyekben kitalált fiktív jogszabályok megsértése miatt szabtak ki szabadságvesztés és vagyonelkobzás büntetést.

Amíg Magyarországon az igazságszolgáltatás csúcsszervei a fiktív, alaptörvényellenes jogszabályok megsemmisítését kérő beadványra válaszolva elutasítják azok megsemmisítését, sőt, az alaptörvényellenességet tisztázó vizsgálatot sem hajlandók indítani és lefolytatni figyelmen kívül hagyva, hogy ezt az alaptörvény kötelezettségként írja elő a jogalkalmazó számára, addig nem állítható, hogy Magyarországon jogállam van, nem állítható, hogy érvényesülnek a jogállami normák és tisztességes joghoz kötött igazságszolgáltatás működik.

JOGSZABÁLY ALAPTÖRVÉNYELLENESSÉGE

Az alaptörvény szerint egy jogszabály alaptörvényellenessége, a jogszabály érvénytelensége megállapításához mindenképpen vizsgálni kell, hogy a jogszabály a meghatározott eljárási rendben jött létre, kihirdették azt és megállapításra került a jogszabály hatályba lépése. 

Jogállamban szinte minden leszabályozott rendben történik, még inkább így kellene lenni ennek az igazságszolgáltatásban. A bírói függetlenség szabad döntést jelent, de nem jelent függetlenséget az eljárási szabályoktól, a jogszabályoktól és főként nem az alaptörvénytől.


KÉT SÉRTETT VAN

EGYIK A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR, A MÁSIK A MAGYAR  

JOGÁLLAM      



JOGÁLLAM, JOGÁLLAMISÁG, ALAPJOGOK A MAGYAR IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBAN

A jogállam, jogállamiság, jogállami normák, alapjog, egyenlő elbánás, hátrányos megkülönböztetés tilalma, az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia a létező és működő jogállam gyakran használt kifejezései, ám furcsa módon a magyar igazságszolgáltatás jogi szabályozásában, belső szabályzataiban, határozataiban alig találni ilyen kifejezést. 

Mi is a jogállam? Jogállam ott van, ahol a jog uralma minden más hatalom fölött áll és törvényes eljárásban létrejött, kihirdetett, hatályba helyezett jogszabályokat alkalmaznak az állam szervei, a hatóságok, az igazságszolgáltatás. Az igazságszolgáltatás függetlensége garantált, ugyanakkor a joghoz kötöttség a jog uralmát, a jogállamiság érvényesülését garantáló legfontosabb kitétel, feltétel, melynek megszegése, megsértése bírói alkalmatlanságot jelent, másrészt fegyelmi és büntetőjogi felelősség kérdését is felveti.

EKKORA HIBÁK, EKKORA TÉVEDÉSEK NEM LEHETNEK EGY JOGÁLLAM IGAZSÁGÜGYI RENDSZERÉBEN!

Ott nincs, nem lehet jogállam, ahol bíróság csúcsszerve a Kúria jogszerűnek találja a fiktív jogszabályok alkalmazásával készített bírósági határozatok hatályban tartását.

Ott nincs, nem lehet jogállam ahol a  Kúriához beadványban beérkező - a jogállam, a jogállamiság, az alapjogok, a jogállami normák, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, a uniós polgárok egyetemes jogainak megsértését ismertető - bejelentéseket annyira jelentéktelennek és lényegtelennek tartják, hogy nem vizsgálják ki és még annyi figyelmet sem szentelnek az ügynek, hogy a bejelentések valóságtartalmát legalább adminisztrátori szinten ellenőriztessék.

A hatályos jogszabályok alkalmazását minden magyar állampolgár esetében az alaptörvény, alapjog garantálja, melynek betartatása az Igazságügyi Minisztérium elsődleges felelőssége, kötelezettsége. Ezt maga az igazságügyi miniszter jelentette ki. A hátrányos megkülönböztetés tilalmának az egyenlő elbánás elvének betartatása ugyancsak az Igazságügyi Minisztérium elsődleges kötelezettsége. Ennek megszegését, megsértését bejelentő panaszos beadvány kivizsgálása a minisztériumnak nem csupán feladata hanem kötelessége is. Erre vonatkozóan, az esetek nyilvántartására, a kivizsgálás jegyzőkönyvére külön szabályozás kell, hogy vonatkozzzon.

" A mai magyar jogrendben hatályban vannak a törvényes jogalkotással létrehozott jogszabályok és léteznek a külön, egyes személyekre vonatkozóan létesített privát fiktív jogszabályok, melyeket bírósági határozatokkal emeltek be a magyar jogrendbe. A nem törvényes jogalkotással létrehozott, hanem bírák, ügyészek által kreált és bírósági eljárásokban célszemélyekre alkalmazott jogszabályokra vonatkozóan helytálló kifejezés, hogy privát jogszabályok. Mivel ezeknek a kitalált jogszabályoknak nincs jogszabályhelyük, nincs szövegük, csak a hivatkozás szintjén léteznek, helytálló a fiktív jogszabályok elnevezés. "

" Amíg hatályban vannak a fiktív privát jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatok, addig hatályban vannak a fiktív privát jogszabályok is és rendelkezésük, hatályuk kiterjed a célszemélyre, felülírva a rá vonatkozó törvényes és hatályos jogszabályt. "
" Valójában két sértettje van annak, hogy törvényen kívüli jogalkotással illegitim jogszabályokat kreáltak, gyártottak,  azt bírósági határozatba foglalták és jelenleg is hatályban tartják. Az egyik sértett az érintett állampolgár, a másik fél pedig a magyar jogállam, melyből jogállami normák érvényesülése nélküli képződménnyé lefokozva csúfot űznek a magyar állam nevében közhatalmat gyakorló bírák a törvényen kívüli jogszabályok alkalmazásával, hatályban tartásával. 

" Az igazságszolgáltatás iránti tisztelet jegyében nem könnyű megfogalmazni azt a helyzetet, ami felháborító volta mellett sajnos egyben derűre fakasztó és mémgyártásra ösztönző szituáció, hogy Magyarországon bárki ellen lehet hozni olyan törvényen kívüli csak rá vonatkozó fiktív jogszabályt melyet aztán rá vonatkozóan egy bírósági határozatban hatályos joganyagként tartanak hatályban és ezt a bíróság 3 alkalommal  megerősíti és közben pedig jogállam vagyunk meg jogbiztonság van. "

" Még egyszerűbben: bárkit bármilyen őrült ötlet alapján el lehet ítélni olyan módon, hogy ezt az őrültséget bírósági határozatba foglalják és attól kezdve hatályos joganyag lesz hosszú időre. És hiába akar jogorvoslatot az érintett, a bíróság 3 alkalommal azt mondja, hogy ez így törvényes, így jogszerű. "

" Magyarországon a magyar állam nevében elkövetett egyik legsúlyosabb diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés, amikor egy magyar állampolgárra vonatkozóan törvényen kívüli jogalkotással fiktív jogszabályokat kreáltak, azt bírósági határozatba foglalták és jelenleg is hatályban tartják azzal, hogy ez így jogszerű és így jogállami. 

A fiktív jogszabályok alkalmazása a jogállam alapját, a törvényes jogot üti ki azzal, hogy helyette fiktív alaptörvényellenes kitalált jogszabályokat alkalmaz a jogalkalmazó, ami a jogállam ellen elkövethető egyik vagy talán legsúlyosabb tettnek tekitnhető, mert innentől nem lehet jogállamról beszélni. Ha csak egyetlen esetben előfordulhat, hogy az igazságszolgáltatásban fiktív jogszabályokat alkalmaznak, az felveti és megteremti annak lehetőségét, hogy ez akár több esetben is megtörténjen avgy akár gyakorlattá váljon. 

Csak úgy és akkor lehetséges jogállam, ha minimum a jogállam alaptétele érvényesül: ott lehet jogállam, ahol törvényes eljárásban létrejött, kihirdetett, hatályba helyezett jogszabályokat alkalmaznak az állam szervei, a hatóságok, az igazságszolgáltatás. 

Véleményalapú tartalom.



A  MAGYAR JOGÁLLAMBAN
ALAPTÖRVÉNYEN BELÜLI ELLENTMONDÁSOK?

Az alaptörvény pontosan meghatározza, hogy mi a jogszabály, mikor tekinthető érvényesnek a jogszabály és miért, mitől  alaptörvényellenes egy jogszabály. 

Az alaptörvényellenesség szankcionálása nem tartalmaz olyan kitételt, hogy amennyiben az Alkotmánybírósághoz panasz formájában kerül bejelentésre egy alaptörvényellenes jogszabály, akkor a panasszal szembeni tartalmi és formai kifogások miatt nem érvényes az alaptörvény rendelkezése, hogy jogkövetkezmény a megsemmisítés. Pedig az alkotmányjogi panasz elbírálására vonatkozó  jogszabály ezt tartalmazza, ami renkívül erős ellentmondásnak tűnik az alaptörvény rendelkezésével szemben. Ha formai, tartalmi kifogás van akkor elutasítják az alkotmányjogi panaszt aminek következménye, hogy hatályban marad az alaptörvényellenes jogszabály, mert az alkotmányjogi panasz nem kerül elbírálásra. Másrészt ugyanabban a tárgykörben nem lehet újabb panaszt benyújtani.

30. § (1) Az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül, a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani.

Ez azt jelenti ha a hatályba lépést követő hatvan napon belül nem nyújtanak be alkotmányjogi panaszt, akkor a törvény erejénél fogva hatályban marad az alaptörvényellenes jogszabály, például egy bírósági eljárásban és bírósági határozatban alkalmazott fiktív jogszabály !?!? 

Ez rendkívül erős és súlyos ellentmondás az alaptörvény azon rendelkezésével szemben, hogy feltételtől, körülményektől függetlenül alaptörvényellenes jogszabályok esetében jogkövetkezmény a megsemmisítés. Másrészt ez azt jelenti, hogy jogállamban a hatvan napos bejelentést túlélő alaptörvényellenes jogszabályok simán a jogrend részei maradhatnának, de ezzel agyonvágnák a jogállamiságot.

Ugyanaz vonatkozik 30. § (1)  szerinti jogszabályban jelölt 180 napos határidőre is. Jogállamban viszont nem létezhetnek bármilyen ok miatti alaptörvényellenes jogszabályok, így például fiktív jogszabályok. Helyes értelmezés, amely szerint az alaptörvény alaptörvényellenes jogszabály megsemmisítésére vonatkozó rendelkezése semmilyen más jogszabállyal nem írható felül? 

Folytatható lenne még példák említése, de ennyi is elég ahhoz, hogy vizsgálat, revízió történjen a jogi szabályozás, a jogrend, a jogállapot helyzetét tekintve, főként az ellentmondások, logikai ütközések kiszűrésére  ha komolyan gondoljuk, hogy jogállamot csinálunk.

Véleményalapú tartalom.



KIK ELLENŐRZIK MAGYARORSZÁGON A JOGÁLLAMISÁGOT, A JOGÁLLAM MŰKÖDÉSÉT?


Talán meglepő, de létezik a jogállam, a jogállamiság, az alapjogok érvényesülésének vizsgálatára létrehozott szervezet, ezt egyébként elnevezése mutatja: a Jogállam és Igazsságosság Nonprofit Kft. ami hatalmas költségvetéssel működik. 

A Jogállam és Igazságosság elnevezés egyértelművé teszi, hogy miért jött létre és mi a működésének célja.
Az elnevezésből arra lehet következtetni, hogy a jogállam monitorozása, a jogállami normák, alapjogok, alapértékek érvényesülésének figyelése, kutatása, ellenőrzése az elsődleges feladat, de hasonlóan fontos felmérések készítése a magyar jogállamról, a jogállamiság érvényesüléséről Magyarországon. 

De kik is végzik ezt a munkát? Az interneten elérhető információkból az derült ki, hogy az Alapjogokért Központ elnevezésű szervezet végzi a feladatokat és a Jogállam és Igazsságosság Nonprofit Kft. a finanszírozó szervezet.

Az Alapjogokért Központ nevében hasonlóan ott a fő tevékenységre utaló elnevezés, melyből következtethető, hogy az alapjogok érvényesülésének kutatása, vizsgálata, elemzése, a jogállami normák, alapértékek magyarországi érvényesülésének vizsgálata, elemzése, összehasonlítása, problémák feltárása lehet a tevékenységük fókuszában.

Az  Alapjogokért Központ meglepően népszerű, az érdeklődés középpontjában álló szervezet, számos írás található róluk az internet különböző szegleteiben.

Nem csupán a tevékenységüket taglaló, boncolgató cikkek vannak, jóval inkább a szervezethez befolyó milliárdok eredetét, elköltését, a felső tízezer életmódját folytató véleményvezérként viselkedő több milliós fizetésekkel kérkedő alkalmazottakról olvasni írásokban, de főként közösségi oldalakon. 

Ismert portálok oldalain olvasható adatokra hagyatkozva is meglepő adatok találhatók a létszámmal, fizetéssel, és költségvetéssel kapcsolatban egyaránt. Az Átlátszó vizsgálatai, kutatásai alapján megjelent egy olyan állítás, hogy 9 milliárd forint - nagyrészt közpénz - kerülhetett az Alapjogkért Központhoz, ahol - a 444 a hvg és más portálok cikkeiben olvasható infromációk szerint - 2021-ben csak fizetésekre  777 millió forintot költött az Alapjogkért központ, ami a 37 fő statisztikai létszámmal számolva azt jelenti, hogy egy fő átlagos bruttó  fizetése havi 1,75 millió forint volt, ami egy államtitkári fizetésnek felel meg.

Magyarországon tehát 37 fő foglalkozik az alapjogok kutatásával, az alapjogok érvényesülésének, a jogállami normák érvényesülésének kutatásával átlagos bruttó  1,75 millió forintos fizetésért és mégis ilyen kritikus a jogállam helyzete? Vagy több pénzt kellene rá áldozni vagy hatékonyabban csinálni!

Véleményalapú tartalom.

MIRE TERJEDJEN KI AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁLLAMISÁGI

VIZSGÁLATA

 MAGYARORSZÁGON?

 



VÉLEMÉNYALAPÚ TARTALOM

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁLLAMISÁGI VIZSGÁLATA: JAVASOLT TÉMÁK, ÜGYEK


A JOGÁLLAMOT MAGYARORSZÁGON mozgalom álláspontja szerint az uniós jogállamisági vizsgálat nélkül nincs esély a magyar igazságszolgáltatás jogállami normákat, alapértékeket befogadó és alkalmazó, a fiktív jogszabályok alkalmazását elvető, a fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatokat megsemmisítő  megújulására. 

A szabályozást, struktúrát, önellenőrzést, a joghoz kötöttség garantálását, a közhatalom birtoklásával járó fegyelmi és jogi felelősség rendezését érintő változtatások mellett vitathatatlanul szükség mutatkozik személyi, vezetői változtatásokra is, főként a jogrend, a jogállam alaptételét tagadó, alaptörvényellenes fiktív jogszabályok alkalmazását elfogadó, engedélyező vezetők körében.

Az Európai Unió által uniós finanszírozással létrehozozott, külföldi és magyar jogászokból álló, Magyarországon székelő és működő, a jogállamiság folytonos vizsgálatára felkészített csoport /részleg/ a jogállamisági mechanizmusok folyamatos működésének ellenőrzésére alkalmas új szervezeti formát jelentene, akár kísérleti jelleggel, amely mintaként szolgálhatna a magyarországi esetekhez hasonló jogállamisági problémák feltárására, kezelésére.

A JOGÁLLAMOT MAGYARORSZÁGON mozgalom számít az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület  ÜDE szakmai támogatására. Az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület  lenne talán a legalkalmasabb arra, hogy a Kúria új elnöke és vezetői vonatkozásában személyi javaslatokat tegyen.

TÉMÁK, ÜGYEK 

1./ HIBRID JOGREND, HIBRID JOGÁLLAPOT MAGYARORSZÁGON 

" A jogállam olyan állam, ahol a jog uralma érvényesül. A közhatalom a jognak alárendelt, vagyis a hatalmat nyilvános és írott jogszabályok alapján, arra feljogosított szervezetek és személyek gyakorolják. "

Az a jogrend és jogállapot amikor hatályban vannak legitim, törvényesen alkotott, kihirdetett, hatályba helyzett jogszabályok és hatályban vannak  illegitim, törvényen kívüli jogalkotással létrehozott, ügyészek, bírák által kreált jogszabályok, melyeket politikai indíttatású koncepciós perekben, koncepciós pereket lezáró bírósági határozatokban alkalmaztak felemás vagyis a hibrid jelzővel jellemezhető leginkább. 

Magyarország az Európai Unió tagja, a magyar jogrendnek illeszkedni kellene az uniós jogrendhez. Csakhogy Magyarországon hatályban vannak törvényes eljárási rendben létrejött jogszabályok és törvényen kívüli módon kreált, főként politikai okból bírósági határozatokban alkalmazott, ezáltal hatályba helyezett fiktív jogszabályok is. Ez a magyar jogrend nem kompatibilis a csak törvényes eljárási rendben létrejött jogszabályokat alkalmazó uniós jogrenddel. 

A fiktív jogszabályokat alkalmazó magyar jogállapot nem illeszkedik a csak törvényes jogszabályokat alkalmazó uniós jogállapothoz, ütközik az uniós jogállapottal, pedig az uniós tagállamok bírósági ítéleteinek kölcsönös elismeréséhez az unióshoz illeszkedő magyar jogrend és jogállapot kellene. A magyar jogállapot szégyenfoltja, hogy hatályban tartanak olyan bírósági határozatokat, amelyekben személyre szólóan kitalált fiktív jogszabályok megsértésére hivatkozva hoztak súlyos ítéleteket és ezek jogkövetkezményei jelenleg is hatályban vannak.

Az Európai Unió jogállamisági vizsgálatának első témája, ügye a hibrid jogrend, hibrid jogállapot kialakulásának, jellemzőinek vizsgálata lehetne, konkrét esetként az E-ügyet megjelelölve.
A hibrid jogrend és jogállapot kialakulásának mögöttes politikai összefüggéseit feltáró, ennek testületi és személyi vonatkozásait, felelősségi viszonyat elemző vizsgálatokat az uniós vizsgálóknak a magyar illetékesekkel közösen lenne célszerű lefolytatni.

2./  E-ÜGY

2021 decemberében a Kúriához benyújtott  beadványban kérte ismét a beterjesztő annak a fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatnak a megsemmisítését ami fiktív jogszabályok alkalmazásával létre se jöhetett volna. 

A Kúria nem vizsgálta a másodfokú bírósági határozatban alkalmazott fiktív jogszabályok alaptörvényellenességét, nem vizsgálta, hogy a jelölt jogszabályok törvényes eljárási rendben jöttek létre, kihirdették, hatályba helyezték azokat és nem semmisítette meg az alaptörvényellenes fiktív jogszabályokat alkalmazó másodfokú bírósági határozatot. A Kúria a  joghoz kötöttség szabályát megszegve, az alaptörvénnyel szembe fordulva politikai döntést hozott és továbbra is hatályban tartotta a másodfokú bírósági határozatot. 

A fiktív jogszabályokat alkalmazó másodfokú bírósági határozat létre se jöhetett volna, mert csak törvényes eljárási rendben létrejött, kihirdetett, hatályba helyezett jogszabályok alkalmazásával folytatható bírósági eljárás és hozható bírósági határozat. A jogállam alaptétele, a jogállam jogrendjének alapja az, hogy csak törvényes eljárási rendben létrejött, kihirdetett, hatályba helyezett jogszabályokat alkalmazó bírósági eljárás és bíróság határozat tartható hatályban. A bírósági határozatnak tartalamazni kell az alkalmazott jogszabályok jogszabályhelyeit, azonosító adatait.

Még egyszerűbben megfogalmazva: fiktív, kitalált jogszabályok alkalmazásával nem lehetséges büntetőügy, nem lehetséges büntető bírósági eljárás és nem lehetséges bírósági határozat sem, mert az a jogállam, a jogállami jogrend alapelvének tagadását jelentené, ami szerint csak törvényes eljárásban létrejött, kihirdetett, hatályba helyezett jogszabályok alkalmazhatók. Másrészt egyes állampolgárokkal szemben rájuk vonatkozóan kitalált fiktív jogszabályok alkalmazása például politikai indíttatásból az egyik legsúlyosabb alapjogsértés, hátrányos megkülönböztetés.

Mivel a  másodfokú bírósági határozat fiktív jogszabályok alkalmazásával készült, ezért sérti a jogállam alaptételét, sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, ez a másodfokú bírósági határozat jogállamban ahol a jog uralma dominál, ahol a bíróság tevékenysége joghoz kötött, ott nem tartható hatályban.
Nem tartható hatályban alaptörvényellenes jogszabályokat alkalmazó bírósági határozat, bírósági végzés. Alaptörvényellenesség esetében a jogkövetkezmény a határozat, a végzés megsemmisítése, amit a hatályban tartó jogalkalmazónak kell haladéktalanul végrehajtani.

Alaptörvényellenes az a jogszabály, amelyet nem a meghatározott eljárási rendben alkottak meg, amelynek nem történt meg a kihirdetése ami az érvényessé válás feltétele, amely esetében nem határozták meg a hatályba lépés vagyis az alkalmazhatóság időpontját. A jogszabályok alaptörvényellenességének észlelése a jogalkalmazók alkotmányos és hivatali kötelessége. Az alaptörvényellenesség esetén a jogkövetkezmény a jogszabály megsemmisítése, melyet a jogszabály alaptörvényellenességét észlelő, felismerő jogalkalmazónak kell halaszthatatlanul elindítani. 

A jogszabályok alaptörvényellenességének vizsgálata, felismerése kiemelt jelentőséggel bír az igazaságszolgáltatás terén, így a bíróságok és ügyészségek jogalkalmazása során. A megjelölt másodfokú bírósági határozat alaptörvényellenességét vizsgálva, majd észlelve a Kúriának haladéktalanul intézkedni kellett volna a határozat megsemmisítése ügyében, valamint az alaptörvényellenes jogszabályokat alkalmazó elsőfokú és másodfokú eljárás megsemmisítése ügyében.

A Kúria 2022 januárjában meghozott döntése a jogot, a joghoz kötöttséget, alaptörvény rendelkezéseit  mellőző politikai döntésnek minősíthető. Olyan politikai döntésnek ami a jogállam alaptételét, alapértékeit, a jogállami normákat semmibe véve, önhatalmú jogellenes bírósági döntésnek minősül.
Az Európai Unió jogállamisági vizsgálata a Kúria döntésének minden elemét részletesen vizsgálva vonhat le megalapozott következtetést, megállapítást a szabályozásról, önkontrollról, személyi felelősségről, a jogállami normáknak a magyar igazságszolgáltatás kereteiben való érvényesüléséről.

3./  PÁRTOK PÉNZBÜNTETÉSE - PIACI ÁR

Hosszú időn keresztül volt a közbeszéd tárgya az ellenzéki pártok pénzbüntetése, ami által jelentősen csökkent a pártok államtól kapott poltikai tevékenységre fordítható forrása, mivel a büntetés befizetése igen jelentős összeggel csökkentette a politikai tevékenységre fordítható pénzügyi keretet.

Ez akkor is súlyos tétel, ha jogszerű a büntetés. Amennyiben a büntetés jogszerűsége kétségbe vonható, úgy súlyos hatalommal való visszaélésnek is minősíthető a hatalom részéről, mely ilyen módon hozta hátrányba ellenzéki riválisait.

A történetből foszlányok, részletek ismerhetők, ugyanakkor az ügy súlya, politikai jellege megkívánja, hogy uniós jogállamisági vizsgálat tisztázza a részleteket, hogy jogos elmarasztalásról vagy hamis alapokra épülő szankcióról, büntetésről van szó.

A megismerhető információk szerint a büntetés indoklásában piaci árra hivatkoztak, csakhogy nem a nemzetközi standard meghatározás alapján, hanem valamilyen szakértői megnyilatkozásra utalva, amely ellentétes a standard megállapítással. Ezért van szükség uniós jogállamisági vizsgálatra.

A piaci ár elfogadott nemzetközi standard megjhatározása: Piaci ár adott helyen időben a kereslet és kínálat függvényében, viszonyai között kialakuló ár, amelyet alkufolyamat véglegesít.

Ebből kiindulva szakértő utólag nem lehet képes piaci ár megállapítása, de uniós jogállamisági vizsgálat tisztázhatja ezt.

4./  HADHÁZY ÜGYE

Hadházy Ákos nem listás hanem egyéni képviselői mandátumot szerzett, de nem jelent meg a képviselői eskütételen azzal az indokkal, hogy ez részéről politikai véleménynyilvánítás. 

Emiatt nem engedték, hogy gyakorolja képviselői jogait, be sem léphetett a parlament épületébe. Nem nyílt lehetősége, hogy későbbi  időpontban esküt tegyen. Már ez is számos kérdést  felvet a jogállamiság körét vizsgálva, de ezen átlépve van egy momentum, ami súlyosan sértette a jogállam egyik legfontosabb alapértékét az egyenlő elbánást. 

Két jobbikos képviselő lemondott listás mandátumáról, a helyükbe lépő két új képviselő eskütétele alkalmat nyújtott volna arra, hogy Hadházy Ákos is letehesse képviselői esküjét. Ám erre a házelnök nem adott engedélyt, nem biztosított lehetőséget. Jogállamban az egyenlő elbánás elvét alkalmazva, nem lehetett volna kérdés, hogy Hadházy Ákosnak is joga van esküt tenni a két jobbikos képviselővel együtt. A házelnök személyi döntése nem írhatja felül a jogállam egyik fontos alapelvét az egyenlő elbánás biztosítását.

Az egyenlő elbánás elvének sérülését, a jogállam fontos alapértékének sérülését uniós jogállamisági vizsgálat tisztázhatja.

5./ TANÁROK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS, SZTRÁJK MIATTI ELBOCSÁTÁSA, SZANKCIÓK ALKALMAZÁSA

Ehhez kapcsolódó anyagok összeállítása folyamatban van és még a tanárok tiltakozó mozgalma sem ért véget.