NÁLUNK ILYEN A JOGÁLLAM?

VÁLASZOK VÉLEMÉNYEK A JOGI FÓRUMON


A ZINFO Portál támogatást kér működtetéséhez :

BANKSZÁMLASZÁM:
ZINFO PORTÁL

10101559-22006000-01005002
 

IDÉZET AZ EURÓPAI EMBERI JOGI BÍRÓSÁG HATÁROZATÁBÓL:  "AZ EGYEZMÉNY EGYÁLTALÁN NEM ENGEDI MEG A VÉLEMÉNY NYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGÁNAK KORLÁTOZÁSÁT A POLITIKAI BESZÉDEK, VAGY AZ ÁLTALÁNOS ÉRDEKLŐDÉSRE SZÁMOT TARTÓ KÉRDÉSEK KÖRÉBEN.”  


VÉLEMÉNYALAPÚ TARTALOM

A BÍRÓSÁGOK ÉS BÍRÓK FÜGGETLENSÉGE NEM OLDJA FEL A JOGHOZ KÖTÖTTSÉGET, NEM AD LEHETŐSÉGET FIKTÍV JOGSZABÁLYOK ALKALMAZÁSÁRA ÉS FIKTÍV JOGSZABÁLYOKAT ALKALMAZÓ BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK HATÁLYBAN TARTÁSÁRA.

Az Alaptörvény kimondja: (1)  " Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek.

Az Alaptörvény értelmében a jog uralmán alapuló állami berendezkedés igazságszolgáltatása nem tarthatná hatályban a megelőző kommunista diktatúra idején fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatokat, mert a  jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. 

A sajátos magyar rendszerváltás után a pártállami múlt hagyatéka - így a rendszerváltás előtti diktatúrában a koncepciós perekben született fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatok sokasága - átkerült a demokratikus jogállam igazságszolgáltatási rendszerébe, mivel a pártállam bíróságából lett a demokratikus jogállam bírósága.

Erről a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke Dr. Solt Pál így nyilatkozott: " A jogállam kialakítása folyamatosan zajlik a bíróságokon, a bírói karon belül. Ennek egyik oka, hogy a rendszerváltás során a bírói kart semmilyen átvilágítás nem érintette.” Ebbe beleértendő az a ki nem mondott probléma is, hogy a pártállami, pártbírói múltjuk miatt zsarolható, a diktatúra idején pártutasításra igazságszolgáltatás elleni bűncselekményeket elkövető, a bírói tisztségre, bírói hivatásra méltatlan bírák is a bírói kar tagjai maradhattak.

Amig Magyarországon hatályban van fiktív jogszabályokat alkalmazó, alaptörvényellenes másodfokú bírósági határozat, addíg nem állítható, hogy Magyarországon jogállam van. 


JOGI FÓRUM A FACEBOOKON

AHOL VÁLASZOK SZÜLETHETNEK

Az alábbi   JOGI  FÓRUM feliratra kattintva megnyitható a facebookon lévő jogi fórum. 

JOGI FÓRUM

Az Alaptörvényből...

Az Alaptörvény a jogforrási hierarchia csúcsán helyezkedik el, azzal semmilyen más jogszabály nem lehet ellentétes!


A jogalkotás rendje, jogforrások, jogszabályok, érvényesség, hatály

Jogforrások

A legáltalánosabb meghatározás szerint a jogszabály (avagy jogforrás, jogi norma) a közhatalmi szervek által alkotott vagy elismert olyan magatartási szabály, amelynek érvényre jutását végső soron közhatalmi kényszer biztosítja. A jogszabályt a közhatalmi szervek előre megszabott eljárási rendben alkotják meg. Nem jön létre érvényesen az a jogszabály, amelyet a megalkotására felhatalmazott közhatalmi szerv nem a számára megadott eljárási rendben alkot meg (közjogi érvénytelenség).

Alaptörvény (1)   Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg.

Alaptörvény (3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.

Alaptörvényellenes az a jogszabály, amelyet nem a meghatározott eljárási rendben alkottak meg, amelynek nem történt meg a kihirdetése ami az érvényessé válás feltétele, amely esetében nem határozták meg a hatályba lépés vagyis az alkalmazhatóság időpontját.

A jogszabály alaptörvényellenességének jogkövetkezménye a megsemmisítés.

Magyarország igazságszolgáltatási rendszerében a becslések szerint 40-50 ezer alaptörvényellenes jogszabály van hatályban. A becslések szerinti 70-80 ezer koncepciós perből 40-50 ezer olyan bírósági határozat keletkezett amelyben fiktív, alaptörvényellenes jogszabályokat alkalmaztak. Ezzel Magyarország világrekorder, de mindenképpen Európa-rekorder és az Európai Unióban  messze megelőz minden más tagállamot a fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatok hatályban tartása terén.

A fiktív jogszabályok alaptörvényellenesek, nincs jogszabályhelyük, nem megszabott eljárási rendben alkották meg  és soha nem hirdették ki azokat, nincs megjelölt hatályuk, nem ismert kodifikációs tartalmuk, szövegük.

A magyar igazságügyi miniszter, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész jogszerűnek tekinti a fiktív, azonosító adat nélküli, kitalált, valójában nemlétező jogszabályokat alkalmazó bírósági határozat hatályban tartását.


 A JOG URALMA MINDEN MÁS HATALOM FÖLÖTT ÁLL!  

A ZINFO Portál támogatást kér működtetéséhez:

BANKSZÁMLASZÁM:
ZINFO PORTÁL

10101559-22006000-01005002

IDÉZET AZ EURÓPAI EMBERI JOGI BÍRÓSÁG HATÁROZATÁBÓL:  "AZ EGYEZMÉNY EGYÁLTALÁN NEM ENGEDI MEG A VÉLEMÉNY NYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGÁNAK KORLÁTOZÁSÁT A POLITIKAI BESZÉDEK, VAGY AZ ÁLTALÁNOS ÉRDEKLŐDÉSRE SZÁMOT TARTÓ KÉRDÉSEK KÖRÉBEN.” 

                             


VÉLEMÉNYALAPÚ TARTALOM


NÁLUNK  ILYEN  A JOGÁLLAM!


Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentette: Magyarországon mindenkinek be kell tartani a jogszabályokat! Ezt a miniszterelnök nyilván a törvényes eljárási rendben alkotott jogszabályokra értette.

Mert hatályban vannak nem törvényes eljárási rendben alkotott jogszabályok is, amelyeknek a megsértése miatti ítéletek és jogkövetkezmények ugyanúgy érvényesek mint a törvényes eljárási rendben alkototott, kihirdetett és hatályba helyezett jogszabályok megsértése miatti ítéletek és jogkövetkezmények.

Egyes jogászok szerint Magyarországon még itt a diktatúra jogi hordaléka és ez hibrid jogállapot eredményez. Hiába figyelmeztett Dr. Solt Pált a Legfelsőbb Bíróság elnöke  2001-ben, hogy az igazságszolgáltatásban még nem ment végbe a rendszerváltás, nem fejeződött be a jogállami kialakítása, azóta sem történt kísérlet arra, hogy a diktatúra idejéből maradt, az igazságszolgáltatás rendszerét szennyező fiktív jogszabályokat megsemmisítsék, noha az Alaptörvény egyértelmű, határozott rendelkezést tartalmaz erre .

A jogállam alaptétele, hogy csak törvényes eljárási rendben alkotott, kihirdetett, hatályba helyzett jogszabályok alkalmazhatók.

A jogszabályokat mindenkinek be kell tartani! Ez értelemszerűen vonatkozik a magyar igazságügyi miniszterre, a magyar bíróság csúcsszervének a Kúriának az elnökére, a legfőbb ügyészre valamint az összes magyar ügyészre és összes magyar bíróra valamint az igazságszolgáltatás vezetőire is.

A jogszabályokat be kell tartani! Lenne itt egy példa vagy inkább bizonyíték arra, hogy ennek teljesülése a legmagasabb szinten sem minden esetben valósul meg.
A Kúria, az IM, a Legfőbb Ügyészség közelmúltban született állásfoglalása bizonyítja, hogy Magyarországon a Kúria olyan ítéletet tart hatályban, melynek meghozatalakor nem törvényes eljárási rendben alkotott, hanem kitalált, azonosító adat nélküli fiktív jogszabályt alkalmazott a bíróság.

A diktatúra idején hozott és jelenleg is hatályban tartott másodfokú bírósági határozat egyetlen vádpontban sem jelöli meg annak a jogszabálynak az azonosító adatát, aminek megsértése miatt megállapította a bűncselekményt és a bűnösséget. Az ok egyszerű: kitalált, fiktív jogszabálynak nincs azonosító adata. A fiktív, azonosító adat nélküli jogszabály valójában nemlétező, kitalált jogszabály. Az pedig egyszerű logikai összefüggés, hogy a nemlétezőt nem lehet megsérteni, tehát a nemlétező jogszabályok megsértése nem lehet bűncselekmény.

A fiktív jogszabályok alkalmazására bizonyítékként szolgáló bírósági határozat  létrejötte azzal indult, hogy Magyarországon a diktatúra idején, a nyolcvanas években politikai koncepciós pert indítottak egy magyar fiatal ellen, mert megfogalmazta a kádári diktatúra definícióját, ami hihetetlenül népszerű lett és a szamizdat irodalomban viharos gyorsasággal terjedt. A hatalom dühe leírhatatlan volt, politikai leszámolást követeltek.

Ez érthető volt, ugyanis a megfogalmazás annyira jól sikerült, hogy később ez etalon lett a diktatúra meghatározására.

" A diktatúra elnyomó, parancsuralmi rendszer. "

" A diktatúra még viszonylag rövid ideig sem létezhet folyamatos megfélemlítés, megtorlás nélkül. "

" Ha nem emelnék ki erőszakkal környezetükből a rendszerellenes bírálatok megfogalmazóit, terjesztőit, a hangadókat, a rendszerellenes szervezkedések kezdeményezőit, elindítóit, ha a bíróság közreműködésével koncepciós perek révén nem fosztanák meg őket a szabadságuktól, akkor ez a megtorlás, megfélemlítés helyett a megengedés példázatát jelentené. "

" Igen rövid idő alatt politikai és hatalmi célokat megfogalmazó akarati és cselekvési közösségek jönnének létre. Elindulna egy ellenőrizhetetlen és megállíthatatlan szervezkedés. A diktatúrára a legnagyobb veszélyt az ellenőrizetlen szervezettség, a szervezkedés bármely formában történő felbukkanása jelenti. "

A kádári diktatúra idejént a koncepciós perek vonatkozásában az állampárt módszertani útmutatása az volt, hogy nem kell időt vesztegetni jogsértések felkutatására, mert egyrészt kevés jogsértés lenne található, másrészt azok súlya nem elégséges az állampárt által elvárt súlyú ítéletek meghozatalához.

Ezért fiktív jogszabályokat kell alkalmazni és fiktív jogszabályok megsértésére alapozva kell ítéleteket hozni. Az állampárt jogászai erre képezték ki, készítették fel a  koncepciós perek intézésére kijelölt ügyészeket, bírákat. A kádári diktatúra politikai vezetése kerülni akarta a nyugat figyelmét felkeltő politikai pereket, melyek hátrányt jelentettek volna a nyugati hitelek felvételekor és ráirányították volna a nyugati sajtó figyelmét Magyarországra. Ezért a politikai pereket köztörvényes pereknek álcázták, a jogsértéseket pedig fiktív jogszabályok megsértésére alapozták. Azokat a személyeket akiket politikai tevékenységük, rendszerellenes kritikájuk, véleményük miatt vád alá helyeztek, nem a politikai tevékenységük hanem kitalált, fiktív azonosító adat nélküli jogszabályok megsértése miatt ítélték el.

A pártirányítás alatt álló magyar bíróság az 1990-ig tartó kommunista diktatúra alatt számos olyan ítéletet hozott, amikor az állampárt utasítására politikai leszámolás céljából fiktív, kitalált, azonosító adat nélküli jogszabályok megsértése miatt ítélt el ártatlan embereket.  A rendszerváltást követően nem semmisítették meg a fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatokat, azok jelenleg is hatályban vannak. Magyarországon jelenleg a becslések szerint 30-40 ezer ilyen fiktív azonosító adat nélküli jogszabályt alkalmazó jogerős bírósági határozat lehet hatályban.

Magyarországon az igazságszolgáltatásban nem történt meg a rendszerváltás. Egyik napról a másikra a diktatúra bírósága és ügyészsége lett a demokratikus jogállam bírósága és ügyészsége címercserével.

A bizonyítékként említett bírósági határozat jelenleg is hatályban van, jogkövetkezményeivel együtt. Erről tud a magyar igazságügyminiszter, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész. Ezt az IM, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség levele, állásfoglalása bizonyítja. Ha nem tekintenék jogszerűnek a hatályban  tartását már intézkedtek volna a megsemmisítéséről, úgy ahogyan azt az Alaptörvény előírja.

A magyar Alaptörvény kimondja, hogy a nem törvényes eljárási rendben alkotott jogszabályokat meg kell semmisíteni. A miniszter, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész az Alaptörvény előírásával szemben törvényesnek és jogszerűnek tekinti a nem törvényes eljárási rendben alkotott fiktív jogszabályok és a fiktív jogszabályokat alkalmazó másodfokú bírósági határozat hatályban tartását. Így érvényesül, hogy Magyarországon a jogszabályokat, főként az Alaptörvényt mindenkinek be kell tartani, mint azt az ország miniszterelnöke kijelentette.

Ilyen a magyar jogállam. Nálunk ilyen a jog uralma. Mi magyarok meg így jártunk.

A JOGÁLLAM

A jogállam olyan állam, amely elismeri és betartja a nemzetközi és hazai emberi jogok és konvenciók hatályát és érvényességét, és saját működését is ezeknek rendeli alá.  A jogállamiság mint követelmény a legáltalánosabb értelemben a közhatalom jognak való alávetettségét jelenti.

A JOGÁLLAM LEGFONTOSABB ISMÉRVEI

Önálló és független hatalmi ágak működnek egymás fékeiként és ellensúlyaként (A hatalmi ágak szétválasztása). Montesquieu szerint a hatalom elfajulásának csak hatalom vethet gátat, így érvelése szerint a törvényhozó (országgyűlés), a végrehajtó (kormány) és az igazságszolgáltató (bíróságok) hatalmi ágakat legalább szét kell választani.
Senkinek nincs abszolút hatalma még informális utakon sem. Platón szerint abszolút hatalmat még erényes embernek sem szabad adni. Lord Acton szerint "A hatalom megront, a teljhatalom teljesen megront".

Az önkényes döntésekkel szemben a jogszabályokkal összhangban álló döntések születnek.

A bíróságok előtt és a törvények előtt minden ember egyenlő.

Az alkotmány az emberi jogokból származtatható, és ezek kikényszerítése a bíróságok feladata.

A hatalommal felruházott emberek sem állnak a jog felett.

Az angolszász politikai rendszerben a joguralom kifejezés használatos, ami azt fejezi ki, hogy a hatalommal felruházott emberek sem állnak a jog felett.


A JOGÁLLAM LÉNYEGE ÁLLAMPOLGÁRI PERSPEKTÍVÁBÓL

Jogállam ott van, ahol a jog uralma minden más hatalom fölött áll.

A jogállam, jogállamiság megfogalmazása, lényegének meghatározása lehet különböző, de van pár tétel, feltétel ami egyező kell, hogy legyen.

1./   Jogállam ott létezhet, ahol a jog uralma minden más hatalom fölött áll.

2./   Minden állampolgárra ugyanazok a jogszabályok érvényesek. Nem fordulhat elő, hogy bírák, ügyészek egyes állampolgárokra vonatkozóan például politikai okok miatt külön jogszabályt kreálnak, gyártanak, majd az ilyen fiktív jogszabályok megsértésére hivatkozva szabadságvesztésre és vagyonelkobzásra ítélnek állampolgárokat.

3./  Nem létezhet olyan hibrid jogrend és hibrid jogállapot, amelyben egyaránt hatályban tartanak törvényes eljárás keretében létesített jogszabályokat és ügyészek, bírók által kreált, készített és személyre szólóan például politikai okok miatt alkalmazott fiktív jogszabályokat.

4./  Nem lehetnek a bírói kar tagjai, nem ítélkezhetnek olyan bírák akik állampárti múltjuk és igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények miatt zsarolhatók, befolyásolhatók.

5./  Az igazságszolgáltatás minden szervének, minden ügyészének, bírójának kötelessége az alaptörvény betartása, a joghoz való kötöttség. Ennek megszegése a hivatalból való elbocsátással és felelősségre vonással jár.

6./ Minden állampolgár egyenlő elbánás alapján jogosult a törvényben előírt jogorvoslatra, a jogorvoslat megtagadása vagy az állampolgár csalárd módszerekkel való kizárása jogorvoslatból - például beadványának nem a tárgy és tartalom alapján való elbírálása - szabályszegésnek minősül és felelősségre vonással jár a hátrányos megkülönböztetést szenvedő állampolgárt pedig sérelemdíj illeti meg.

7./  Minden magyar állampolgár egyben uniós polgár is, így ugyanazok az alapjogok, emberi jogok járnak a magyaroknak is mint egy francia, német vagy osztrák uniós polgárnak.  Az egyik legsúlyosabb hátrányos megkülönböztetés ha egy állampolgárral szemben csak rá vonatkozóan kreált fiktív jogszabályokat alkalmaznak és annak megsértéséért szabadságvesztésre ítélik. A fiktív, nemlétező jogszabály megsértése nem lehet jogsértés, nem lehet bűncselekmény.  Az EU tagállamában ilyen nem fordulhatna elő. Magyarország az EU tagállama.

AZ IGAZSÁSZOLGÁLTATÁS ALAPELVEI

1.    A bírói függetlenség elve: a bírók függetlensége annak biztosítását jelenti, hogy a bírók mindenféle befolyástól mentesen, elfogultság nélkül dönthessenek az egyes ügyekben. Ezt a gyakorlatban úgy biztosítják, hogy nagyon szigorú alkalmassági feltételnek kell megfelelnie annak, aki bíró szeretne lenni, és pályája során például nem vállalhat semmilyen politikai tisztséget. Ugyanakkor a bírói hivatás egyfajta életpályamodellt is jelent, a bírók e tisztségüktől csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében mozdíthatók el, megbízatásuk az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig szól. A bírókat mentelmi jog illeti meg.
2.    Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve: A bírósági útra tartozó ügyeket törvény állapítja meg.
3.    Az igazságszolgáltatás egységének elve azt jelenti, hogy az igazságszolgáltatás előtt minden ember egyenlő, a jogszabályok mindenkire egyformán vonatkoznak.
4.    A társasbíráskodás, az ülnökök részvételének elve: ez az elv a demokratikus működés egyik legfontosabb garanciája. A társasbíráskodás azt jelenti, hogy a bírák nem egyedül, hanem tanácsban, ítélkeznek.
5.    A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve: ez a demokratikus működésnek egy újabb garanciája. A nyilvánosság – kevés kivételtől eltekintve - azt jelenti, hogy a tárgyalásokat bárki megtekintheti.
6.    Az anyanyelv használatának elve: ez az elv a minden állampolgárt megillető alapvető jog, amely a jogegyenlőség elvére vezethető vissza. Azt jelenti, hogy a bírósági tárgyalásokon minden ember jogosult a saját nyelvét használni. Alapvető fontosságú, hogy ne legyen nyelvi akadálya annak, hogy az érintettek megértsék, és ezáltal megfelelő módon nyomon követhessék az eljárás menetét.
7.    Az ártatlanság vélelmének elve: senki sem tekinthető bűnösnek addig, amíg a bíróság, jogerős határozatban meg nem állapította azt.
8.    A védelem joga és az ügyvédség: a védelemhez való jogról elsősorban a büntetőeljárások kapcsán beszélünk. A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. Szabadon választhat ügyvédet, de ha nem él ezzel a lehetőséggel, akkor kötelező jelleggel hivatalból rendelnek ki számára egy védőt.
9.    A jogorvoslati jogosultság elve: bárkinek lehetősége van jogorvoslattal élni (vagyis, kérni, hogy az adott ügyet vizsgálják meg még egyszer) bírósági vagy hatósági közigazgatási döntés ellen, amennyiben úgy látja, hogy valamilyen jogát megsértették.
10.    A tisztességes eljárás elve: mindenkinek joga van ahhoz, hogy bírói útra tartozó ügyét független és pártatlan bíróság, ésszerű határidő keretében, tisztességes eljárás keretében bírálja el.

Mit csinálnak a bíróságok?

A bíróságok jogalkalmazó tevékenységet folytatnak, vagyis munkájukat a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően, meghatározott rend alapján végzik. Konkrét feladatuk a jogsértések megállapítása, a jogviták eldöntése, vagy a jogkövető magatartás kikényszerítése. 

Az igazságszolgáltatással szembeni alapvető állampolgári elvárás, hogy a bíróságok törvényes eljárási rendben létrejött jogszabályokat alkalmazzanak,  érvényesüljön a törvény előtt mindenki egyenlő elv és a hátrányos megkülönböztetés tilalma.


"AZ EMBEREK SZÁMÍTANAK A LEGINKÁBB"


JOGURALOM

A joguralom fogalma az amerikai forradalom egyik vívmánya. Thomas Paine az 1776-os Common Sense-ben így ír erről: "Ahogy az abszolút kormányzatokban a Király a törvény, úgy a szabad országokban a törvénynek KELL a Királynak lennie; más uralkodó nem lehet".

A joguralom fogalma az Egyesült Államokban összefonódott a hatalmi ágak elválasztásának elvével. A jogalkotás, a jogalkalmazás és az igazságszolgáltatás szétválasztását először a Massachusetts alkotmánya mondta ki 1780-ban a joguralommal összefüggésben: a hatalmi ágak képviselői nem vehetik át egymás hatalmát, és nem helyezkedhetnek a törvény uralma fölé. Ezt az elvet 1803-ban a Legfelsőbb Bíróság magáévá tette és ennek révén az amerikai alkotmányosság része lett.

A JOG VAN AZ EMBERÉRT ÉS NEM AZ EMBER A JOGÉRT!

"  Mert az emberek számítanak leginkább. Kormányok jönnek és mennek"
"  Az számít leginkább, amit az emberek tesznek. Az emberek cselekedetei. "
"  Az emberi szív és elme összessége tesz egy országot azzá, ami."

   David Pressman nagykövet


DAVID PRESSMAN A DEMOKRATA

Egy embert a mondataiból lehet jól megismerni. A  David Pressman beszédéből idézett mondatok kommentár nélkül hűen visszadják az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete mit gondol a világról, a jogállamról, a demokráciáról, Magyarországról. Ezek egyenes, őszinte, bátor mondatok, melyekből érteni lehet.

Részlet David Pressman nagykövet beszédéből amit  a Szent Korona visszajuttatásának 45. évfordulóján  2023. január 6-án mondott a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templomban:

1945-ben Európát évekig tizedelte a legbarbárabb háború, amelyet a világ valaha is látott. A városok romokban, a megélhetés kétségessé vált. Milliókat gyilkoltak meg.  A II. világháborúnak vége szakadt, de a világ nem állt könnyen vissza a normális kerékvágásba. Sok európai számára a háború borzalmait a Szovjetunió fullasztó árnyéka és uralma váltotta fel.

Magyarország a Vasfüggöny mögött találta magát és a Szovjetunió évtizedekig tartó borzalmas elnyomásának nézett éppen elébe. A magyarok nem kérték és nem is üdvözölték ezt, de megakadályozni sem tudták ekkor.

Valamit mégis meg tudtak tenni: a Magyar Honvédség pár bátor tagja azt a rendkívül kockázatos vállalást tette, hogy a legbecsesebb műalkotásokat az Egyesült Államok kezébe helyezi. És most ugyanarról az országról beszélünk, mellyel Magyarország röviddel ezt megelőzően még háborúban állt.
Ezt az ezeréves, felbecsülhetetlen értékű, aranyból készített, és ékkövekkel díszített műalkotást egy egyszerű fekete táskába rejtették bátor, hazaszerető magyarok és kicsempészték az országból, majd egy magyar ezredes átadta egy amerikai ezredesnek.

Még most is, 77 évvel azután, hogy a koronát rábízták az Egyesült Államokra, a korabeli fénykép üzenete erős és érzelmeket kiváltó. Egy kép, amelyen az ezeréves műalkotást rejtő fekete táskát az egyik ország katonája biztonságba helyezi egy másik ország katonájánál, akivel nemrég még harcban állt.

Bár kormányaink összecsaptak annak idején, a magyar emberek barátot láttak az Egyesült Államokban. Egy népet láttak, akire rábízhatják az egyik legfontosabb és legjelentőségteljesebb kincsüket.

És az Egyesült Államok megvédte a magyar Szent Koronát. Sőt, ezt a felelősséget annyira komolyan vettük, hogy a híres Fort Knox katonai erődítmény páncéltermében helyeztük el. Ez az épület annyira biztonságos, hogy a kifejezést köznévként is használjuk, amikor egy helyet biztosságosként szeretnénk leírni.

Az Egyesült Államok beleegyezett, hogy megvédje a koronát addig a napig, amíg vissza tudja adni a magyar embereknek. Nem a magyar kormánynak. Természetesen nem a Szovjetuniónak, nem egy bábkormánynak, hanem a magyar népnek.

1978-ban Jimmy Carter elnök hozta meg azt a nehéz és ellentmondásos döntést, hogy az Egyesült Államok visszaadja a koronát a magyar népnek. Persze, ekkor Magyarország még a Szovjetunió gombnyomása alatt létezett. Voltak az amerikai kormányban vezetők, akik úgy gondolták, hogy a koronát nem kellene visszaadni addig, amíg a szovjet elnyomás béklyóját teljesen és végleg le nem dobták magukról a magyarok.

De Carter elnök, Cyrus Vance külügyminiszter és más tanácsadók, beleértve egy Joe Biden nevű fiatal szenátort, máshogy gondolták. Nem a magyar kormánynak adtuk vissza a koronát – egy olyan kormánynak, amely akkoriban nem mindig azt követte, ami a legjobb volt a népének –, hanem ehelyett a magyar népnek adtuk vissza azt.

Többet szerettük volna adni, mint egy korona. Azt akartuk visszaadni a magyar embereknek, amit a korona képviselt: a reményt.  A reményt, hogy visszatérhetnek, ahhoz az élethez, amit a szovjet elnyomók és kegyeltjeik dominanciája előtt éltek.
Mert az emberek számítanak leginkább. Kormányok jönnek és mennek. Politikai szelek változnak. A választott vezetők a reflektorfény után távoznak a történelem forgásával.

Az számít leginkább, amit az emberek tesznek. Az emberek cselekedetei.
Az emberi szív és elme összessége tesz egy országot azzá, ami. Kiállsz-e amellett, ami helyes? Befogadod-e a szomszédod és vigaszt nyújtasz-e számára a sötét és nehéz időkben? Kiállsz-e a sebezhetőkért? Az emberi méltóságért? Hallatod-e a hangod a jó érdekében? Elutasítod-e a hazugságot és a propagandát a rövidtávú politikai nyereségért?

1978-ban és az azt megelőző években Carter elnök és a csapata pozitív jeleket láttak Magyarországgal kapcsolatban. Azt látták, hogy a magyarok lassan kihúzzák magukat a szovjet elnyomás igája alól.

Toleranciát hirdettek a vallási önkifejezésnek. Próbálták előmozdítani az utazást és a kommunikációt a kommunista tömb államai között. A magyarok mindent megtettek, hogy jobbá tegyék azt a világot, amelyben éltek, még akkor is, ha ez szembement a szovjet forgatókönyvvel.

Bár a magyar kormány ekkor még nem szabadult fel a kommunista hatalom alól, a magyar emberek egyértelműen vágyták a szabadságot. Az Egyesült Államok nem is találhatott volna jobb szimbólumot a korona visszajuttatásánál arra, hogy cselekvésre ösztönözze és elismerje a magyar embereket.
A többi, ahogy mondani szokás, már történelem. A koronát visszaadtuk, nem a kormánynak, hanem vallási, kulturális, tudományos és akadémiai vezetők előtt a magyar embereknek.

Még több mint egy évtized kellett Magyarországnak ahhoz, hogy végleg elszakadjon a Szovjetuniótól, de a végére egyértelművé vált, hogy egy ilyen rendszer bukásra van ítélve. Meg is bukott, és mindig meg fog bukni, mert nem az emberek érdekeit képviseli, hanem csak egy maroknyi ember hatalmának megszilárdítását keresi. Egy életformát erőltet a népre, akik csak attól a vágytól égnek, hogy szabadok lehessenek.

Természetesen ez közel sem volt annyira könnyű, mint ahogy talán egy ilyen rövid beszédben hangozhat. És ahogy mindannyian tudjuk, a múlt árnyai időznek világszerte. Az önkény zsarnoksága elleni küzdelem ma is tart és sürgető. Elég csak Putyin háborújára gondolnunk, amelyet a demokratikus Ukrajna ellen vív a szomszédban.

Akár egy nagy múltú demokráciában élünk, akár egy teljesen újkeletűben, a demokráciát nem vehetjük készpénznek. És nem kerülheti el a figyelmemet természetesen, hogy ma este egy uralkodó koronája emlékeztet csípősen erre az alapvető valóságra. A demokrácia jövője azon múlik, hogy készen álljunk kiállni az értékekért, az azok megőrzéséhez nélkülözhetetlen intézményekért, és hogy büszkén kiálljunk azon barátaink mellett, akik ezt teszik.

Ahogy az Egyesült Államoknak abban a megtiszteltetésben volt része, hogy menedéket nyújthatott a magyar Szent Koronának, amelyről ma itt megemlékezünk, úgy adtunk büszkén menedéket egy embernek, aki az ország szabad és demokratikus jövőjének adott hangot.

Megtiszteltetés számomra, hogy minden nap az Egyesült Államok nagykövetségének abban az irodájában dolgozhatok, ahol korábban a kiváló Mindszenty bíboros kapott oltalmat 15 éven át, menedéket keresve a kommunista Magyarország önkényuralma elől.


Az Egyesült Államok nagyra becsüli, hogy tehetett a koronáért.  Nagyra becsüli, hogy tehetett a bíborosért. És nagyra becsüli, hogy ma tehet Magyarországért. Ez az, amit a barátok tesznek.
Ezzel szemben Vlagyimir Putyin egy maradvány abból a múltból, amelyet a világ nagy része megpróbált meghaladni. Egy kisszerű ember, aki csak félelmen és megfélemlítésen keresztül képes vezetni. Azt gondolta, hogy az ukrán emberek meghajolnak még egyszer egy szovjet típusú uralkodó előtt, de tévedett.

Az ukránok, csakúgy, mint évtizedekkel ezelőtt a magyarok, már döntöttek.  Már felvázolták az útjukat és ebben nem szerepelt a visszatérés egy elromlott, csalárd rendszerhez, amely már oly sok időn át tönkretette őket.

Mindannyiunknak el kell döntenünk, milyen utat választunk ebben a viharos időszakban. Kik a barátaink? Kihez fordulunk a nehézségek idején, amikor azokkal állunk szemben, akik ártani akarnak nekünk? 1945-ben egy bátor magyar ezredes az amerikai kollegájára bízta az ország egyik legfontosabb kincsét azzal a reménnyel, hogy az Egyesült Államok biztonságba helyezi. És mi így is tettünk. 1956-ban Mindszenty József bíboros az Amerikai Nagykövetségen keresett menedéket, bízva abban, hogy biztonságba kerül. És így is lett.

Az Egyesült Államok és Magyarország barátok és szövetségesek hosszú idő óta.  Ott voltunk egymásnak elég sötét időszakokban. És, bár eseteként lehetnek zordabb hullámok a tengeren, és a jelenlegi hullámok igencsak veszélyesnek látszanak, biztos vagyok benne, hogy ha megpróbáljuk, akkor együtt megbirkózunk velük.

Carter elnökhöz és a korábbi külügyminiszterhez, Cyrus Vancehez, és egy akkori fiatal szenátorhoz, Joe Bidenhez hasonlóan én is fogadok Magyarországra és ennek az országnak a nagyszerű népére!

 A JOGÁLLAMISÁG
AZ EURÓPAI EGYSÉG
ÉS SZOLIDARÍTÁS
ALAPJA
 


A JOGÁLLAMISÁG AZ EURÓPAI UNIÓ TALÁN LEGFONTOSABB ALAPÉRTÉKE

A jogállam alaptételele, hogy csak törvényes eljárási rendben alkotott, kihirdetett, hatályba helyzett jogszabályok alkalmazhatók.
A jogállam alaptétele egyben az uniós jog alapját jelenti.


JOGÁLLAMBAN MINDEN EMBER EGYENLŐ, SENKIT NEM ÉRHET HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS. JOGÁLLAMBAN CSAK TÖRVÉNYES ELJÁRÁSBAN LÉTREJÖTT, KIHIRDETETT JOGSZABÁLYOK ALKALMAZHATÓK ÉS A JOGSZABÁLYOK MINDENKIRE EGYFORMÁN VONATKOZNAK.

Minden uniós polgárnak ugyanazok a jogok járnak. A magyar uniós polgárnak is.

A JOGÁLLAMISÁG AZ EURÓPAI EGYSÉG ÉS SZOLIDARÍTÁS ALAPJA.
A JOGÁLLAMISÁG AZ EURÓPAI UNIÓ TALÁN LEGFONTOSABB ALAPÉRTÉKE. MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓ TAGJA.  A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK AZ EURÓPAI UNIÓ POLGÁRAI.  AZ EURÓPAI UNIÓ MINDEN POLGÁRÁNAK UGYANAZOK A JOGOK JÁRNAK. A MAGYAROKNAK IS.  AZ ÁLLAMPOLGÁROK SZINTJÉN ÉRTELMEZVE: JOGÁLLAM NÉLKÜL NEM TUDJUK A JOGAINKAT GYAKOROLNI. JOGÁLLAMBAN A JOG URALMA MINDEN HATALOM FÖLÖTT ÁLL. JOGÁLLAMBAN MINDEN EMBER EGYENLŐ, SENKIT NEM ÉRHET HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS. 

VERA JOUROVÁ az EB alelnöke a magyar miniszterelnöknek:
ha Önök ebben az európai házban akarnak maradni, tiszteleben kell tartaniuk a ház szabályait.
Egy választás győztese nem visz mindent, és nem lesz az övé a bíróság, a média és a közigazgatás, ezt tiszteletben kell tartania.



Európai Unió az európai polgárok közös hazája.

Az Európai Unió alapértéknek tekinti az emberi méltóságot, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot és az emberi jogok – köztük a kisebbségi jogok – tiszteletét.

Az Európai Unió Alapjogi Chartája mindazokat a személyes, polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat rögzíti, amelyek az EU polgárait és lakosait megilletik.


Az Európai Uniónak és tagállamainak tiszteletben kell tartaniuk az alapvető emberi jogokat.
Egyenlő bánásmódban kell részesíteni az embereket faji, illetve etnikai származástól, vallási vagy egyéb meggyőződéstől, fogyatékosságtól, életkortól és szexuális irányultságtól függetlenül.
Az EU egész területén védelmezni kell a személyes adatokat.
Biztosítani kell, hogy az emberek jogi nehézségek esetén az EU teljes területén élhessenek igazságszolgáltatáshoz való jogukkal.

Az Európai Unió Bírósága biztosítja, hogy az uniós jogszabályokat az összes uniós országban azonos módon alkalmazzák, emellett pedig rendezi a tagállami kormányok és az uniós intézmények közötti jogvitákat. Bizonyos esetekben magánszemélyek, cégek és szervezetek is fordulhatnak az Európai Unió Bíróságához, hogy keresetet indítsanak, ha megítélésük szerint valamelyik uniós intézmény megsértette a jogaikat.

Az EU polgárai számos tekintetben élveznek szabadságot és védelmet: személyes, polgári, politikai, szociális gtöbb országán belüli szabad utazás tekintetében.

Az egyenlőség, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a társadalmi befogadás, az emberi méltóság, a szabadság és a demokrácia alapértékeiből kiindulva az EU minden polgárát ugyanazok az alapjogok illetik meg. Ezek az alapértékek, melyeket a jogállamiság véd és juttat érvényre, mind az európai uniós szerződésekben, mind az Európai Unió Alapjogi Chartájában le vannak fektetve. Az EU polgárai szabadon eldönthetik, melyik tagállamban kívánnak élni dolgozni, tanulni vagy éppen házasságot kötni. Az EU intézményei azon fáradoznak, hogy a polgárok biztonságban tudhassák személyes adataikat, és fogyasztóként aktív szerephez jussanak.

Az Unió elsődleges joganyagát az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) (együttesen: az alapító szerződések) képezi.

MIT ÉRTÜNK UNIÓS JOG ALATT?

Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke / EUSZ 2 . cikk /  foglalja össze mindazokat az értékeket, jogokat, amelyek valamennyi uniós tagállam számára egyaránt elfogadottak és az EU identitásának alapját adják. 

A 2. cikk, amelyet jogállamiság-klauzulának is neveznek (generálklauzula), kimondja, hogy az Unió
- az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az
- egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. 

Ezek az értékek és jogok közösek a tagállamokban, így a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, az egyenlő elbánás, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.

A jogállamban az uniós jog kiemelt szintű érvényesülése a jogbiztonság elvének, egyenlőség elvének érvényesülése.
Az EUSZ 2. cikkben deklarált értékeket, elveket, jogokat az EU-hoz csatlakozó országok is magukénak vallják és saját alkotmányos berendezkedésükbe is beépítik. Ez vonatkozik Magyarországra is.

Az Európai Unió elvárja, hogy az Európai Unió tagállamai által elfogadott alapértékek így a jogállam, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az egyenlő elbánás, az emberi jogok tiszteletben tartása ne csak a kinyilatkoztatások szintjén létezzenek, hanem a tagállamok, így Magyarország is,  garanciát adjanak ezek érvényesülésére. Jogi, intézményi, szabályozási garanciákat, melyek által megvalósulhat, hogy az alapértékek, a jogállamiság sérülése nem marad kivizsgálatlanul, jogorvoslat és felelősségrevonás nélkül.

Amennyiben az EUSZ 2. cikkében foglalt alapértéket mint uniós jogot megsértenek valamely tagállamban, ott ennek feltárására, tisztázására induljon vizsgálat, vegyenek fel jegyzőkönyvet, szülessenek megállapítások, legyen intézkedés a jogorvoslatra és a jogsérelmet ért személy kárpótlására. Nevezzék meg a jogsértések felelőseit, főként akkor ha ez a közhatalommal való visszaélés formájában történt és arányos szankciókat érvényesítsenek. Kerüljön megállapításra a szakmai, fegyelmi, büntetőjogi felelősség. Ez Magyarországon is létezzen és működjön a jogállami mechanizmus keretében, mert ennek jelenleg Magyarországon a szabályozási és intézményi feltételei is hiányoznak.

" Az uniós jog valamennyi tagállamra kiterjedő egységes alkalmazása az Európai Unió sikeres működésének kulcsa. A Bizottság ezért nagy jelentőséget tulajdonít az uniós jog eredményes alkalmazásának. "

" A magánszemélyek, a vállalkozások és a civil társadalom nagymértékben hozzájárulnak a Bizottság nyomonkövetési tevékenységéhez azáltal, hogy tudomására hozzák az uniós jog tagállami alkalmazásában észlelt hiányosságokat. A Bizottság tisztában van azzal, hogy a panaszok meghatározó szerepet játszanak az uniós jog megsértésével kapcsolatos esetek felderítésében. "

"Az uniós jog helyes átültetése, alkalmazása és végrehajtása alapvetően a tagállamok felelőssége. Ezen túlmenően megfelelő jogorvoslatról is gondoskodniuk kell, ezáltal hatékony jogvédelmet biztosítva az uniós jog hatálya alá tartozó területeken. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a polgárok uniós jog által garantált jogai nemzeti szinten sérülnek, biztosítani kell a polgárok számára a gyors és hatékony nemzeti jogorvoslati mechanizmusokhoz való hozzáférést."

"Ezeknek összhangban kell állniuk a hatékony jogvédelem Szerződésben foglalt elvével. Az uniós jog tiszteletben tartását biztosító rendes bíróságok a nemzeti bíróságok, amelyek hatékonyan hozzájárulnak az uniós jog egyedi ügyekben történő érvényesítéséhez. A nemzeti bíróságok hatáskörébe tartozik, hogy helyt adjanak azon egyének kereseteinek, akik védelemért folyamodnak az uniós joggal összeegyeztethetetlen nemzeti intézkedésekkel szemben, vagy pénzügyi kompenzációt igényelnek az ilyen intézkedések által okozott kárért."

"A Bizottság emellett azokat az ügyeket is megvizsgálja, amikor a nemzeti jog nem biztosít hatékony jogorvoslati eljárást az uniós jog megsértése esetén, vagy más módon gátolja, hogy a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek biztosítsák az uniós jog eredményes alkalmazását, a jogállamiság elvének, illetve az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében foglalt követelményeknek megfelelően."

"A Bizottság továbbá rendkívüli figyelemmel fogja kezelni azokat az ügyeket, amelyek tartós mulasztásokra világítanak rá az uniós jog helyes tagállami alkalmazása terén."

"Mivel a panaszok igen fontos szerephez jutnak az uniós jog megsértésének felderítésében, a Bizottság fokozott erőfeszítésekkel igyekszik javítani a panaszkezelést."

EU-TÁMOGATÁS A MAGYAR

JOGÁLLAMÉRT EGYESÜLETNEK

Az Európai Unió szavakban, kinyilatkoztatásokban megnyilvánuló támogatása is sokat jelent az alapjogaik, alkotmányos jogaik, emberi és személyiségi jogaik érvényesüléséért, a hátrányos megkölönböztetés tilalmáért, a jogállam alapértékeinek, a jogállamiságnak az érvényesüléséért küzdő magyar állampolgárok számára, de nem pótolja azt a financiális hátteret és szervezettséget, ami a hatékony jogvédelemhez kellene.

Magyar állampolgárok, civilek 20 millió eurót kérnek az Európai Uniótól az alakulás előtt álló MAGYAR JOGÁLLAMÉRT EGYESÜLET működéséhez az egyesület által működtetendő széleskörű JOGVÉDELEM intézményi hátterének megteremtéséhez. Első lépésben 5 millió euró támogatást kérnek az alapot jelentő struktúra, intézményi háttér létrehozásához és a folyamatban lévő ügyek költségeinek finanszírozására.

A MAGYAR JOGÁLLAMÉRT EGYESÜLET szervezői  az egyesület működését, az uniós támogatás felhasználását teljeskörűen uniós ellenőrzés mellett képzelik el, a folyamatos felügyeletet a budapesti uniós képviselet munkatársai biztosíthatnák.

Főbb témakörök:

Minden magyar állampolgár egyben uniós polgár is, így ugyanazok az alapjogok, emberi jogok járnak a magyaroknak is mint egy francia, német vagy osztrák uniós polgárnak.

1./  A szabadság és a demokrácia alapértékeiből kiindulva az EU minden polgárát ugyanazok az alapjogok illetik meg. 

Minden uniós polgárnak, így a magyar állampolgárnak is joga van hozzá, hogy vele szemben az állam szervei, a hatóság, az igazságszolgáltatás hatályos, törvényes eljárási rendben létrejött, kihirdetett, hatályba helyezett jogszabályokat alkalmazzon és ne a Magyarországon létező hibrid jogrendet, amelyben egyaránt hatályban tartanak törvényes eljárás keretében létesített jogszabályokat és ügyészek, bírók által kreált, kitalált és személyre szólóan hátrányos megkülönböztetésként alkalmazott fiktív jogszabályokat, annak ellenére, hogy az alaptörvény tiltja ezt és megsemmisítését írja elő. 

Magyarországon az igazságszolgáltatás eljárásai során nem jár fegyelmi, elmarasztalás, fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségrevonás az alaptörvény és a hátrányos megkülönböztetés vagy az alapjogok megsértése miatt, az igazságszolgáltatás egyes vezetői pedig ezt érzékelhetően kiváltságnak tekintik.  Az állampolgárok által bejelentett jogsértések nem kerülnek kivizsgálásra. A JOGÁLLAMÉRT EGYESÜLET irodája, telefonos ügyfélszolgálata fogadná a jogsértésekre vonatkozó bejelentéseket, írásban rögzítené azokat és jogi segítséget nyújtana. 

2./ A magyarországi hibrid jogrend és a hibrid jogállapot helyzetének vizsgálata, elemzése. Konkrét eseteknek a tárgyilagos vizsgálata, a folyamat kialakulásának részletes elemzése, javaslatok a megoldásra.

3./ Az alaptörvény rendelkezései és az alkotmányjogi panaszok kezelése vonatkozásában rendelkező jogszabályok közötti ellentmondások kiszűrése nemzetközi szakértők bevonásával.

4./  A magyar jogrendben létező anomáliák kiszűrése, az igazságszolgáltatás belső szabályzatainak problémafeltáró és összehasonlító elemzése, vizsgálata nemzetközi jogi szakértők bevonásával. A belső szabályzatok alapjogok és hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérülése, az egyenlő elbánás hiánya miatti panaszos beadványok vonatkozásában előírt dokumentálás, kivizsgálás, külön nyilvántarás, inézkedésről jelentés és hasonló kitételek szempontok, szerinti értékelése.

5./ Magyar állampolgárok részére folyamatos tanácsadás a jogállamiságról, a jogállam alapértékeiről, alapjogok, egyenlő elbánás érvényesüléséről, személyiségi jogok védelméről, személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjról és kártérítésről.


ÚJ RENDSZERVÁLTÁS KELLENE AMI JOGÁLLAMOT TEREMT ÉS EURÓPAI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST


VÉLEMÉNYALAPÚ TARTALOM

MAGYARORSZÁG REKORDER LEHET A FIKTÍV JOGSZABÁLYOKAT ALKALMAZÓ BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK HATÁLYBAN TARTÁSA TERÉN

Az igazságszolgáltatás jogsértéseit nyilvántartó rekordok könyvében - ha létezne ilyen - világrekord, de mindenképpen Európa-rekord lehetne a fiktív jogszabályokat alkalmazó - becslések szerinti - több tízezer magyarországi bírósági határozat hatályban tartása.

Alaptörvény (1)   Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg.

Alaptörvény (3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.

A legáltalánosabb meghatározás szerint a jogszabály (avagy jogforrás, jogi norma) a közhatalmi szervek által alkotott vagy elismert olyan magatartási szabály, amelynek érvényre jutását végső soron közhatalmi kényszer biztosítja. A jogszabályt a közhatalmi szervek előre megszabott eljárási rendben alkotják meg. Nem jön létre érvényesen az a jogszabály, amelyet a megalkotására felhatalmazott közhatalmi szerv nem a számára megadott eljárási rendben alkot meg (közjogi érvénytelenség).

Alaptörvényellenes az a jogszabály, amelyet nem a meghatározott eljárási rendben alkottak meg, amelynek nem történt meg a kihirdetése ami az érvényessé válás feltétele, amely esetében nem határozták meg a hatályba lépés vagyis az alkalmazhatóság időpontját.

A jogszabály alaptörvényellenességének jogkövetkezménye a megsemmisítés.

Magyarország igazságszolgáltatási rendszerében a becslések szerint 40-50 ezer alaptörvényellenes jogszabály van hatályban, pontosabban a becslések szerinti 70-80 ezer koncepciós perből 40-50 ezer olyan bírósági határozat keletkezett amelyben fiktív, alaptörvényellenes jogszabályokat alkalmaztak. Ezzel Magyarország világrekorder, de mindenképpen Európa-rekorder lehet és az Európai Unióban az elérhető információk alapján messze megelőz minden más tagállamot a fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatok hatályban tartása terén.

A fiktív jogszabályok alaptörvényellenesek, nincs jogszabályhelyük, nem megszabott eljárási rendben alkották meg  és soha nem hirdették ki azokat, nincs megjelölt hatályuk, nem ismert kodifikációs tartalmuk, szövegük.

Az, hogy ilyen nagy tömegű fiktív jogszabályt alkalmazó bírósági határozat került a rendszerváltás utáni jogállam igazságügyi rendszerébe  annak következménye, hogy a dikatatúra idején keletkezett és fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatok sokasága a pártállami múlt hagyatékaként a rendszerban maradt mivel az igazságszolgáltatást nem érintette a rendszerváltás.

A békés átmenet egyik legnagyobb tévedése, hatalmas hibája az volt, hogy a rendszerváltás utáni demokratikus jogállam az igazságszolgáltatás diktatórikus, állampárti rendszerét, működési szabályait, kapcsolati hálóját, szervezeti struktúráját,  személyi összetételét a bíróság függetlenségére hivatkozva érintetlenül hagyta. Így valójában az történt, hogy a diktatúra bírósága lett a demokratikus jogállam független hatalommal felruházott bírósága. 

Vitathatatlan tény, hogy a kommunista diktatúra fennmaradását, létezését biztosító megtorlás, megfélemlítés érvényesítéséhez a jogi kereteket – mint jogalkalmazó – a diktatúra bírósága biztosította. Ez nem is létezhetett másként, ennek tagadása a diktatúrát éltető megtorlás, megfélemlítés stratégiájának tagadását, végső soron a diktatúra létezésének tagadását jelentené. Ez a bíróság, a diktatúra bírósága, Kádár kommunista rendszere alatt koncepciós perekben ártatlan magyar embereket elítélő bíróság  változtatás nélkül független hatalommal felruházva lett a magyar demokratikus jogállamban a negyedik hatalmi ág birtokosa.

Meghatározhatatlan mértékben olyan bírákra bízták a demokratikus jogállam igazságszolgáltatását, akik a diktatúra időszakában mint a diktatúra szellemisége, a diktatúra hatalomérvényesítési módszerei mellett elkötelezett bírák, vonakodás nélkül, gátlástalanul teljesítették az állampárt utasításait, csaltak, hazudtak, bűnrészességet vállaltak igazságszolgáltatás elleni bűncselekményekben.

Erről az állapotról a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke Dr. Solt Pál 11 évvel a rendszerváltás után így nyilatkozott a Magyar Nemzet 2001 október 1-én megjelent számában: " „A jogállam kialakítása folyamatosan zajlik a bíróságokon, a bírói karon belül. Ennek egyik oka, hogy a rendszerváltás során a bírói kart semmilyen átvilágítás nem érintette.”

A diktatúra idején a koncepciós perek esetében érvényesült egy pártállami rendezőelv ami a jogalkalmazó pártügyészeknek, pártbíráknak szabadságot és jogot adott a törvényen kívüli jogalkotáshoz és ezen kreált fiktív jogszabályok bírósági eljárásban, bírósági határozatban való való alkalmazásához ha így volt megvalósítható Kádár utasítása, hogy az ügyészség, a bíróság a párt büntetőpolitikájának érvényre juttatását kikényszerítse. 

A jogállamiság érvényesülése megkövetelné, hogy a magyar igazságszolgáltatás rendszerét meg kell tisztítani a fiktív jogszabályoktól és fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatoktól. Erre a rendszerváltás óta még szándék sem mutatkozott. De el kell ismerni azt is, hogy ez megvalósíthatatlan vállalkozás lenne. Lehetetlen több tízezer fiktív jogszabályt tartalmazó bírósági határozatot felkutatni, kiszűrni, majd megsemmisíteni. 

Így maradnak azok az esetek, amikor jogorvoslati kérelemben, beadványban vagy bármilyen formában, akár telefonon, szóban érkezik bejelentés a jogalkalmazó bírósághoz, ügyészséghez fiktív jogszabályok alkalmazásáról, fiktív jogszabályokat, fiktív szakértői véleményeket alkalmazó bíróság határozatok, bírósági végzések hatályban tartásáról. 

Az Alaptörvény előírta kötelesség, hogy erről a jogalkalmazó mint alaptörvényellenes jogszabály gyanúját felvető információról hivatalos feljegyzést készítsen és az illetékes vezető elrendelje az alaptörvényellenesség vizsgálatának elindítását. Nem csupán az Alaptörvény, de a jogállam alapszintje a jogállamiság minimumának érvényesülése is ezt diktálja, így ennek elmulasztása az egyik legsúlyosabb hivatali visszaélésnak, jogsértésnek tekinthető.

Amennyiben az alaptörvényellenesség megállapítást nyer, kiderül, hogy nem megszabott eljárási rendben jött létre a jogszabály, nem lett kihírdetve, nem lett meghatározva a hatálya akkor az Alaptörvény által előírt kötelezettség a jogszabály megsemmisítése. Mivel az alaptörvényellenes jogszabályok általában nem rendelkeznek jogszabályhellyel, azonosító vagy nyilvántarási adattal, csak úgy valósítható meg a megsemmisítésük, ha az alaptörvényellenes jogszabályokat alkalmazó bírósági eljárást, bírósági határozatot megsemmisítik. 

Az alaptörvényellenes, közjogilag érvénytelen fiktív jogszabályt tartalmazó bírósági eljárás, bírósági határozat megsemmisítése egyébként is a jogalkalmazó hivatali kötelezettsége lenne, mert a bírósági határozat nem rendelkezik érvényes jogi tartalommal.

A több tízezer fiktív jogszabályt tartalmazó bírósági határozatot felkutatni, kiszűrni, az alaptörvényellenes vizsgálatokat lefolytatni, majd a bírósági határozatokat, sőt a bírósági eljárást megsemmisíteni megvalósíthatatlan vállalkozás lenne, de már a bármilyen formában és módon bejelentett egyedi eseteknek a példás és gyors kezelése, rendezése, az alaptörvényellenes  fiktív jogszabályok alaptörvényellenességének vizsgálata és megsemmisítése jogállami fordulatot mutatna,  jelezné a jogállam  alapszintjének megvalósulását, a jogállamiságnak, a jogállamiság elveinek alapszintű érvényesülését.

Ha létezne a jogállam Magyarországon ennek a rendszerváltás kezdete, 1990 óta működni kellene. Csakhogy ennek vonatkozásában létezik egy olyan összefüggés, ami áttörhetetlen akadályt jelent, ami blokkolja az alaptörvény, a jogállam, a jogállamiság normáinak érvényesülését.

Azok az ügyészek és bírák akik a diktatúra idején mint pártügyészek, pártbírák az állampárt felhatalmazása alapján kitalálták az alaptörvényellenes fiktív jogszabályokat és a fiktív jogszabályokat koncepciós perekben alkalmazták, az alaptörvényellenes fiktív jogszabályok megsértésére hivatkozva szabadságvesztés, vagyonelkobzás büntetéseket szabtak ki, a rendszerváltás után is az ügyészi, a bírói kar tagjai maradhattak, mert az igazságszolgáltatásnál nem került sor a rendszerváltásra és a bírák, ügyészek átvilágítására. Közülük számosan igen magas, sőt a legmagasabb beosztásokba kerültek.

Amennyiben a bíróság, az ügyészség egy  beadványban vagy bármilyen formában érkező bejelentésben megjelölt alaptörvényellenes fiktív jogszabály alaptörvényellenességének vizsgálatát elvégezné, megállapításokat tenne, az egyenlő lenne a fiktív jogszabályokat alkalmazó egykori pártügyészekkel, pártbírákkal szembeni vádirattal, akik jelenleg is az igazságszolgáltatásban tevékenykednek, többen közülük a legmagasabb beosztásokban. Ezért inkább el sem kezdik a vizsgálatot.

ÚJ RENDSZERVÁLTÁS KELLENE AMI JOGÁLLAMOT TEREMT ÉS EURÓPAI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST!

" JOGÁLLAM AHOL A TÖRVÉNY ELŐTT MINDENKI EGYENLŐ."  

DR. DIÓS ERZSÉBET NYUGALMAZOTT BÍRÓ 


VÉLEMÉNYALAPÚ TARTALOM

JOGÁLLAM AMIT MAGYAR JOGÁLLAMNAK NEVEZNEK?


JOGÁLLAM - MEGHATÁROZÁSOK

Amnesty:
" A jogállam olyan állam, ahol a jog uralma érvényesül, a közhatalom a jognak alárendelt, vagyis a hatalmat nyilvános és írott jogszabályok alapján, arra feljogosított szervezetek és személyek gyakorolják. "

dr. Diós Erzsébet, nyugalmazott bíró:
" A jogállam az önkény ellentéte, ahol a hatalommal felruházott emberek sem állnak a jog felett, egy olyan hely, ahol a törvény előtt mindenki egyenlő és a törvények mindenkire egyenlően vonatkoznak.
Jogállamban nincs korlátlan hatalom, mert annak gyakorlását folyamatosan ellenőrzik a független intézmények és az egész társadalom. "

ADDIG NINCS JOGÁLLAM - KITÉTELEK 

Addig nincs jogállam, nincs tisztességes, joghoz kötött igazságszolgáltatás Magyarországon, amíg magyar bírók  politikai utasításra vagy saját elhatározásból büntetlenül fiktív, kitalált jogszabályokat alkalmazhatnak bírósági eljárás során és bírósági határozatban.

Addig nincs jogállam, nincs tisztességes, joghoz kötött igazságszolgáltatás Magyarországon, amíg a bíróság olyan bírósági határozatokat tarthat hatályban amelyben bírók fiktív kitalált jogszabályokat alkalmaztak, olyan bírósági határozatokat, amelyekben kitalált fiktív jogszabályok megsértése miatt szabtak ki szabadságvesztés és vagyonelkobzás büntetést.

Amíg Magyarországon az igazságszolgáltatás csúcsszervei a fiktív, alaptörvényellenes jogszabályok megsemmisítését kérő beadványra válaszolva elutasítják azok megsemmisítését, sőt, az alaptörvényellenességet tisztázó vizsgálatot sem hajlandók indítani és lefolytatni figyelmen kívül hagyva, hogy ezt az alaptörvény kötelezettségként írja elő a jogalkalmazó számára, addig nem állítható, hogy Magyarországon jogállam van, nem állítható, hogy érvényesülnek a jogállami normák és tisztességes joghoz kötött igazságszolgáltatás működik.

JOGSZABÁLY ALAPTÖRVÉNYELLENESSÉGE

Az alaptörvény szerint egy jogszabály alaptörvényellenessége, a jogszabály érvénytelensége megállapításához mindenképpen vizsgálni kell, hogy a jogszabály a meghatározott eljárási rendben jött létre, kihirdették azt és megállapításra került a jogszabály hatályba lépése. 

Jogállamban szinte minden leszabályozott rendben történik, még inkább így kellene lenni ennek az igazságszolgáltatásban. A bírói függetlenség szabad döntést jelent, de nem jelent függetlenséget az eljárási szabályoktól, a jogszabályoktól és főként nem az alaptörvénytől.