JOGÁLLAM,

JOGÁLLAMISÁG

MAGYARORSZÁGON    VÁLASZTÁS ELŐTT





Kérünk támogasd a ZINFO Politikai Információs Portál működtetését!

Támogatást a ZINFO PORTÁL 10101559-22006000-01005002 számú bankszámlára lehet utalni.

IDÉZET AZ EURÓPAI EMBERI JOGI BÍRÓSÁG HATÁROZATÁBÓL:  "AZ EGYEZMÉNY EGYÁLTALÁN NEM ENGEDI MEG A VÉLEMÉNY NYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGÁNAK KORLÁTOZÁSÁT A POLITIKAI BESZÉDEK, VAGY AZ ÁLTALÁNOS ÉRDEKLŐDÉSRE SZÁMOT TARTÓ KÉRDÉSEK KÖRÉBEN.” 

                               


JOGÁLLAM ÉS JOGÁLLAMISÁG MAGYARORSZÁGON A VÁLASZTÁS ELŐTT

Arra a kérdésre, hogy jogállam van Magyarországon a 2022 április 3-i országgyűlési választások előtt, különböző forrásból különböző nyilatkozatok születtek.

Közülük néhány! Jogállam van a maga teljességében! Nincs jogállam!  Jogállam, csak nem úgy! A rendszerváltás óta még nem valósult meg a jogállam! 

De mit is érthetünk jogállam alatt?

Katarina Barley EP-képviselő, volt német igazságügyminiszter szerint a 2. cikk vázolja a jogállamiság alapértékeit, így az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletét. Egy rövid, de tűpontos meghatározás itthonról a Magyar Civil Mozgalom megfogalmazásában: " Jogállamban a jog uralma minden más hatalom fölött áll. "

MAGYAR CIVIL JOGÁSZOK ÁLLÁSPONTJA:


A civilizált világban, ahol igazi jogállam van és a jog uralma minden más hatalom fölött áll, elképzelhetetlen, hogy fiktív, fantom jogszabályokat alkalmazzanak, olyan fiktív, fantom jogszabályokat, melyeket nem a törvény által megszabott eljárási rendben alkotnak meg, melyeket nem hirdettek ki, melyeknek nem határozták meg a hatályát, melyeknek nincs jogszabályhelyük, kodifikációs tartalmuk.

Jogállamban nem fordulhatna elő, hogy bírók és ügyészek által kreált, gyártott fiktív jogszabályok megsértésére hivatkozva ártatlan állampolgárokat ítélnek szabadságvesztésre, vagyonelkobzásra bírósági eljárás során és az ítéletet kimondó másodfokú bírósági határozatot annak ellenére hatályban tartják, hogy az alaptörvény
előírja annak megsemmisítését alaptörvényellenessége miatt.

Ahhoz, hogy Magyarországon általános értelemben létezzen a jogállam legalább  a magyar igazságszolgáltatás működése során érvényesülni kellene a jogállamiság alapvető normáinak.  Követelmény kellene, hogy legyen az alaptörvény előírásainak betartása, másrészt  jelentős szervezeti és személyi változtatásokra lenne szükség.


A magyar jogállam léte és működése iránti kétséget jelzi, hogy az EBESZ 218 fős, vagyis teljeskörű missziót küld a magyar országgyűlési választások törvényes lefolyásának ellenőrzésére.  Erre reagálva Varga Judit magyar igazságügyminiszter facebook bejegyzésében ezt írta: " Tájékoztattam őket, hogy Magyarország továbbra is egy demokratikusan működő jogállam, és mint az elmúlt években, most is az európai standardoknak és a magyar jogszabályoknak megfelelően zajlanak majd le a választások”

A magyar EP-képviselők közül többen, és az országgyűlési képviselők közül is számosan megkérdőjelezték, kétségbe vonják a magyarországi jogállam létezését és a jogállamiság érvényesülését Magyarországon.
Ismert emberek, politikusok közül többen állítják, hogy a rendszerváltás óta még nem létezett teljeskörű jogállam Magyarrországon és vannak akik szerint a jogállam alapszintje sem valósult meg.

A jogállamiság kérdésében az egyik autentikus nyilatkozó Dr. Solt Pál a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt, aki a rendszerváltás után 11 évvel így nyilatkozott a Magyar Nemzet 2001 október 1-én megjelent számában: " A jogállam kialakítása folyamatosan zajlik a bíróságokon, a bírói karon belül. Ennek egyik oka, hogy a rendszerváltás során a bírói kart semmilyen átvilágítás nem érintette.”

2001 október óta még egyetlen nyilatkozat, egyetlen állásfoglalás sem született, amely arról tudósította volna a magyar társadalmat, a magyar embereket, hogy már a végére ért a jogállam kíalakítása és a magyar bíróságokon teljeskörűen létezik a jogállam, de annak  legalább az alapszintje már kétséget kizáróan létrejött.

Tagadhatatlan, a rendszerváltás után a diktatúra bíróságából jött létre a demokratikus jogállam bírósága és senki nem vizsgálta a bírák szakmai múltját, erkölcsi feddhetetlenségét, pszichikai alkalmasságát. A sajátos magyar rendszerváltás után a pártállami múlt hagyatéka - így a koncepciós perekben született fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatok sokasága - átkerült a demokratikus jogállam igazságszolgáltatási rendszerébe, mivel a pártállam bíróságából lett a demokratikus jogállam bírósága. A jogfolytonosság jegyében a pártállami diktatúra idején hozott bírósági határozatok hatályban maradtak, így azok a bírósági határozatok is, amelyekben fiktív jogszabályokat alkalmaztak.

Független jogászok szerint már az megoldhatatlan, a jogállamisággal ütköző helyzetet teremtett, hogy a rendszerváltás után a törvényen kívüli jogalkotást végző, valójában nemlétező fiktív jogszabályokat kreáló és alkalmazó pártbírák és pártügyészek is a jogállam bírói és ügyészi karának tagjai lettek. De ennél is súlyosabb helyzetet eredményezett, hogy a rendszerváltást követően a nemlétező fiktív jogszabályok, nemlétező fiktív szakvélemények is benn maradtak a demokratikus jogállam igazságügyi rendszerében és egy hibrid jogállapotot eredményeztek, ami a mai napig fennáll.

Pedig az Alaptörvény kimondja: (1)  " Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. " Az Alaptörvény értelmében a jog uralmán alapuló állami berendezkedés igazságszolgáltatása nem tarthatná hatályban a megelőző kommunista diktatúra idején fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatokat, mert a  jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek.

A kérdés az, hogy a Kúria vezetése és a Legfőbb Ügyészség vezetése miért nem alkalmazza az Alaptörvény előírásait, miért tartanak hatályban a kommunista diktatúra koncepciós pereit lezáró fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatokat, a Legfőbb Ügyészség állásfoglalásában miért nyilvánítja jogszerűnek az ilyen határozatok hatályban tartását?

Jogállam tekintetében van egy vitathatatlan kritérium és megkérdőjelezhetetlen alapfeltétel, mégpedig az, hogy csak törvényes jogalkotással létrehozott jogszabályok alkalmazásával folytatható eljárás, emelhető vád és hozható ítélet. Amennyiben egyetlen olyan eset is létezik, amikor a bíróság törvényen kívüli jogalkotással kreált vagyis hivatalosan nemlétező fiktív jogszabályok alkalmazásával hozott ítéletet tart hatályban akkor már léket kapott a jogállam, általánosságban már nem lehet jogállamról beszélni. Nemlétező fiktív jogszabályokat nem lehet megsérteni. Nemlétező fiktív jogszabályok, nemlétező fiktív szakvélemények, nemlétező fiktív bizonyítékok ellen védekezni sem lehet, hiszen beazonosíthatatlanok.

A fiktív jogszabályokat nem meghatározott eljárási rendben alkották meg, nincs jogszabályhelyük, soha nem hirdették ki őket, nincs megjelölt hatályuk, nem ismert kodifikációs tartalmuk, szövegük, ezért alaptörvényellenesek.
Az alaptörvény előírása szerint nem jön létre érvényesen az a jogszabály, amelyet a megalkotására felhatalmazott közhatalmi szerv nem a számára megadott eljárási rendben alkot meg (közjogi érvénytelenség), nem kerül kihirdetésre és nem jelölik meg a hatályát. Alaptörvény /3/ Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. A jogszabály alaptörvényellenességének jogkövetkezménye a megsemmisítés.

Milyen jogállam az, ahol hatályban vannak a legitim, törvényesen alkotott jogszabályok és hatályban vannak illegitim, törvényen kívüli jogalkotással létrehozott, pártügyészek, pártbírák által kreált jogszabályok, melyeket koncepciós perekben, koncepciós pereket lezáró bírósági határozatokban alkalmaztak?

Jogállaminak lehet nevezni azt a hibrid jogállapotot, ahol hatályban vannak törvényes eljárási rendben létrehozott jogszabályok és a pártbírák által kreált, koncepciós perekben és ezeket lezáró bírósági határozatokban alkalmazott fiktív jogszabályok? Jogállaminak nevezhető az a hibrid jogállapot, amikor egyes magyar állampolgárokra jelenleg 2022-ben nem a hatályos magyar jogszabályok érvényesek, hanem a pártbírák által kitalált és alkalmazott fiktív jogszabályok, melyek megsértése miatt ezekre az állampolgárokra szabadságvesztés és vagyonelkobzás büntetést szabtak ki és a nemlétező fiktív jogszabályok megsértéséért súlyos ítéletet kiszabó bírósági határozatot jelenleg is hatályban tartja a Kúria?

Magyarországon jogállam van, érvényesül a jogállamiság ha egyes  magyar állampolgárokra jelenleg, 2022-ben is a fiktív jogszabályok megsértése miatti ítélet jogkövetkezményei érvényesek?

Magyarországon jogállam van, érvényesül a jogállamiság ha az alaptörvényellenes fiktív jogszabályok megsemmisítésítésére vonatkozó kérelmeket a Kúria elutasítja és hatályban tartja az alaptörvényellenes fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatot, annak ellenére, hogy az alaptörvény a jogalkalmazó kötelességeként írja elő az alaptörvényellenes jogszabályok megsemmisítését? Az alaptörvényellenes fiktív jogszabályok  úgy semmisíthetők meg, hogy megsemmisítik a fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági eljárást és bírósági határozatot.

Magyarországon jogállam van, jogállamiság érvényesül ha a Legfőbb Ügyészség állásfoglalásában jogszerűnek találja alaptörvényellenes fiktív jogszabályok bírósági eljárásban, másodfokú bíróság határozatban történő alkalmazását?
Magyarországon jogállam van, jogállamiság érvényesül ha egy magyar állampolgárral szemben olyan rendkívül súlyos diszkriminációt,  rendkívül súlyos hátrányos megkülönböztetést alkalmazhatnak, hogy rá kiterjesztve hatályban tartanak a diktatúra idején pártutasításra összetákolt, kitalált jogszabályokat és ezek megsértése miatti jogkövetkezményeket?

Magyar állampolgároknak, egyben uniós polgároknak elvileg ugyanolyan elbánáshoz lenne joguk mint egy francia, német vagy osztrák uniós polgárnak. Az Unió jogi biztosa nem hinné el, hogy Magyarországon létezhet olyan, hogy magyar állampolgárra vonatkozóan  törvényen kívüli jogalkotással fiktív jogszabályokat kreáltak, azt bírósági határozatba foglalták és diszkriminatív módon jelenleg is hatályban tartják azzal, hogy ez így jogszerű és így jogállami. A fiktív jogszabályok megsértése miatt szabadságvesztést szabtak ki rá, teljes vagyonát elkobozták, egész életére tönkre tették.

Az EU tagállamai a kölcsönös bizalom alapján elismerik egymás határozatait. A magyarországi hibrid jogrend, a fiktív jogszabályok bírósági eljárásokban, bírósági határozatokban történő alkalmazása, a magyar bíróság és ügyészség viszonyulása a fiktív jogszabályok hatályban tartásához  annyira különbözik  az uniós tagállamok jogrendjétől, hogy ez valós veszélyt jelenthet a bírósági határozatok kölcsönös elismerése tekintetében

A leírtak nem változtatnak azon, hogy a választás tisztaságát, tisztességes lebonyolítását vitató jogorvoslati kérelmek, panaszok vonatkozásában a fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatokat hatályban tartó MAGYAR BÍRÓSÁG fog dönteni.

/VÉLEMÉNYALAPÚ TARTALOM/

ÚJ RENDSZERVÁLTÁS KELLENE AMI JOGÁLLAMOT TEREMT ÉS EURÓPAI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST


VÉLEMÉNYALAPÚ TARTALOM

MAGYARORSZÁG REKORDER LEHET A FIKTÍV JOGSZABÁLYOKAT ALKALMAZÓ BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK HATÁLYBAN TARTÁSA TERÉN

Az igazságszolgáltatás jogsértéseit nyilvántartó rekordok könyvében - ha létezne ilyen - világrekord, de mindenképpen Európa-rekord lehetne a fiktív jogszabályokat alkalmazó - becslések szerinti - több tízezer magyarországi bírósági határozat hatályban tartása.

Alaptörvény (1)   Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg.

Alaptörvény (3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.

A legáltalánosabb meghatározás szerint a jogszabály (avagy jogforrás, jogi norma) a közhatalmi szervek által alkotott vagy elismert olyan magatartási szabály, amelynek érvényre jutását végső soron közhatalmi kényszer biztosítja. A jogszabályt a közhatalmi szervek előre megszabott eljárási rendben alkotják meg. Nem jön létre érvényesen az a jogszabály, amelyet a megalkotására felhatalmazott közhatalmi szerv nem a számára megadott eljárási rendben alkot meg (közjogi érvénytelenség).

Alaptörvényellenes az a jogszabály, amelyet nem a meghatározott eljárási rendben alkottak meg, amelynek nem történt meg a kihirdetése ami az érvényessé válás feltétele, amely esetében nem határozták meg a hatályba lépés vagyis az alkalmazhatóság időpontját.

A jogszabály alaptörvényellenességének jogkövetkezménye a megsemmisítés.

Magyarország igazságszolgáltatási rendszerében a becslések szerint 40-50 ezer alaptörvényellenes jogszabály van hatályban, pontosabban a becslések szerinti 70-80 ezer koncepciós perből 40-50 ezer olyan bírósági határozat keletkezett amelyben fiktív, alaptörvényellenes jogszabályokat alkalmaztak. Ezzel Magyarország világrekorder, de mindenképpen Európa-rekorder lehet és az Európai Unióban az elérhető információk alapján messze megelőz minden más tagállamot a fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatok hatályban tartása terén.

A fiktív jogszabályok alaptörvényellenesek, nincs jogszabályhelyük, nem megszabott eljárási rendben alkották meg  és soha nem hirdették ki azokat, nincs megjelölt hatályuk, nem ismert kodifikációs tartalmuk, szövegük.

Az, hogy ilyen nagy tömegű fiktív jogszabályt alkalmazó bírósági határozat került a rendszerváltás utáni jogállam igazságügyi rendszerébe  annak következménye, hogy a dikatatúra idején keletkezett és fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatok sokasága a pártállami múlt hagyatékaként a rendszerban maradt mivel az igazságszolgáltatást nem érintette a rendszerváltás.

A békés átmenet egyik legnagyobb tévedése, hatalmas hibája az volt, hogy a rendszerváltás utáni demokratikus jogállam az igazságszolgáltatás diktatórikus, állampárti rendszerét, működési szabályait, kapcsolati hálóját, szervezeti struktúráját,  személyi összetételét a bíróság függetlenségére hivatkozva érintetlenül hagyta. Így valójában az történt, hogy a diktatúra bírósága lett a demokratikus jogállam független hatalommal felruházott bírósága.

Meghatározhatatlan mértékben olyan bírákra bízták a demokratikus jogállam igazságszolgáltatását, akik a diktatúra időszakában mint a diktatúra szellemisége, a diktatúra hatalomérvényesítési módszerei mellett elkötelezett bírák, vonakodás nélkül, gátlástalanul teljesítették az állampárt utasításait, csaltak, hazudtak, bűnrészességet vállaltak igazságszolgáltatás elleni bűncselekményekben.

Erről az állapotról a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke Dr. Solt Pál 11 évvel a rendszerváltás után így nyilatkozott a Magyar Nemzet 2001 október 1-én megjelent számában: " „A jogállam kialakítása folyamatosan zajlik a bíróságokon, a bírói karon belül. Ennek egyik oka, hogy a rendszerváltás során a bírói kart semmilyen átvilágítás nem érintette.”

A diktatúra idején a koncepciós perek esetében érvényesült egy pártállami rendezőelv ami a jogalkalmazó pártügyészeknek, pártbíráknak szabadságot és jogot adott a törvényen kívüli jogalkotáshoz és ezen kreált fiktív jogszabályok bírósági eljárásban, bírósági határozatban való való alkalmazásához ha így volt megvalósítható Kádár utasítása, hogy az ügyészség, a bíróság a párt büntetőpolitikájának érvényre juttatását kikényszerítse. 

A jogállamiság érvényesülése megkövetelné, hogy a magyar igazságszolgáltatás rendszerét meg kell tisztítani a fiktív jogszabályoktól és fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatoktól. Erre a rendszerváltás óta még szándék sem mutatkozott. De el kell ismerni azt is, hogy ez megvalósíthatatlan vállalkozás lenne. Lehetetlen több tízezer fiktív jogszabályt tartalmazó bírósági határozatot felkutatni, kiszűrni, majd megsemmisíteni. 

Így maradnak azok az esetek, amikor jogorvoslati kérelemben, beadványban vagy bármilyen formában, akár telefonon, szóban érkezik bejelentés a jogalkalmazó bírósághoz, ügyészséghez fiktív jogszabályok alkalmazásáról, fiktív jogszabályokat, fiktív szakértői véleményeket alkalmazó bíróság határozatok, bírósági végzések hatályban tartásáról. 

Az Alaptörvény előírta kötelesség, hogy erről a jogalkalmazó mint alaptörvényellenes jogszabály gyanúját felvető információról hivatalos feljegyzést készítsen és az illetékes vezető elrendelje az alaptörvényellenesség vizsgálatának elindítását. Nem csupán az Alaptörvény, de a jogállam alapszintje a jogállamiság minimumának érvényesülése is ezt diktálja, így ennek elmulasztása az egyik legsúlyosabb hivatali visszaélésnak, jogsértésnek tekinthető.

Amennyiben az alaptörvényellenesség megállapítást nyer, kiderül, hogy nem megszabott eljárási rendben jött létre a jogszabály, nem lett kihírdetve, nem lett meghatározva a hatálya akkor az Alaptörvény által előírt kötelezettség a jogszabály megsemmisítése. Mivel az alaptörvényellenes jogszabályok általában nem rendelkeznek jogszabályhellyel, azonosító vagy nyilvántarási adattal, csak úgy valósítható meg a megsemmisítésük, ha az alaptörvényellenes jogszabályokat alkalmazó bírósági eljárást, bírósági határozatot megsemmisítik. 

Az alaptörvényellenes, közjogilag érvénytelen fiktív jogszabályt tartalmazó bírósági eljárás, bírósági határozat megsemmisítése egyébként is a jogalkalmazó hivatali kötelezettsége lenne, mert a bírósági határozat nem rendelkezik érvényes jogi tartalommal.

A több tízezer fiktív jogszabályt tartalmazó bírósági határozatot felkutatni, kiszűrni, az alaptörvényellenes vizsgálatokat lefolytatni, majd a bírósági határozatokat, sőt a bírósági eljárást megsemmisíteni megvalósíthatatlan vállalkozás lenne, de már a bármilyen formában és módon bejelentett egyedi eseteknek a példás és gyors kezelése, rendezése, az alaptörvényellenes  fiktív jogszabályok alaptörvényellenességének vizsgálata és megsemmisítése jogállami fordulatot mutatna,  jelezné a jogállam  alapszintjének megvalósulását, a jogállamiságnak, a jogállamiság elveinek alapszintű érvényesülését.

Ha létezne a jogállam Magyarországon ennek a rendszerváltás kezdete, 1990 óta működni kellene. Csakhogy ennek vonatkozásában létezik egy olyan összefüggés, ami áttörhetetlen akadályt jelent, ami blokkolja az alaptörvény, a jogállam, a jogállamiság normáinak érvényesülését.

Azok az ügyészek és bírák akik a diktatúra idején mint pártügyészek, pártbírák az állampárt felhatalmazása alapján kitalálták az alaptörvényellenes fiktív jogszabályokat és a fiktív jogszabályokat koncepciós perekben alkalmazták, az alaptörvényellenes fikítv jogszabályok megsértésére hivatkozva szabadságvesztés, vagyonelkobzás büntetéseket szabtak ki, a rendszerváltás után is az ügyészi, a bírói kar tagjai maradhattak, mert az igazságszolgáltatásnál nem került sor a rendszerváltásra és a bírák, ügyészek átvilágítására. Közülük számosan igen magas, sőt a legmagasabb beosztásokba kerültek.

Amennyiben a bíróság, az ügyészség egy  beadványban vagy bármilyen formában érkező bejelentésben megjelölt alaptörvényellenes fiktív jogszabály alaptörvényellenességének vizsgálatát elvégezné, megállapításokat tenne, az egyenlő lenne a fiktív jogszabályokat alkalmazó egykori pártügyészekkel, pártbírákkal szembeni vádirattal, akik jelenleg is az igazságszolgáltatásban tevékenykednek, többen közülük a legmagasabb beosztásokban. Ezért inkább el sem kezdik a vizsgálatot.

Mindez az általánosság szintjén elhangzott illetve leírt helyzetértékelésnek lenne tekinthető, amíg nem kerül bemutatásra a helyzetértékelés minden mondatát tényekkel igazoló eset bemutatása.

2021 december 11-i keltezéssel egy magyar állampolgár 37 oldalas beadványt nyújtott be a Kúriához, a Legfőbb Ügyészséghez, az Igazságügyi Minisztériumhoz.

A beadványt beterjesztő beadványában megnevezett olyan fiktív jogszabályokat, amelyeket egy bírósági eljárásban és jelenleg is hatályban lévő másodfokú bírósági határozatban alkalmaztak és a fiktív jogszabályok megsértésére hivatkozva szabadságvesztés és vagyonelkobzás büntetést szabott ki a Legfelsőbb Bíróság. A 37 oldalas beadvány részletesen ismertette, hogy a fiktív jogszabályokat milyen tényállásban milyen körülmények között alkalmazták. 

A beadvány beterjesztője a Kúriától és a Legfőbb Ügyészségtől is az alaptörvényellenes fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági eljárás és bírósági határozat semmissé nyilvánítását kérte. Az magától értetődő, pontosabban az Alaptörvény előírása, hogy alaptörvényellenesség bejelentése illetve az alaptörvényellenességre utaló bejelentés esetén annak megállapítására vizsgálatot kell lefolytatni

Az Igazságügyi Minisztériumtól a bejelentő a jogállamiság érvényesülésének, a jogállam létezésének kormányzati kontrolljaként a beadványaiban előtártak intézése kezelése vonatkozásában kért odafigyelést, mivel az igazságügyi kormányzat kiemelt felelősséggel tartozik a jogállamiság érvényesüléséért. 

A beterjesztő beadványában külön kiemelte: " Magyarországon a magyar állam nevében az igazságszolgáltatás által elkövetett egyik legsúlyosabb diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés, amikor egy magyar állampolgárra vonatkozóan törvényen kívüli jogalkotással fiktív jogszabályokat kreáltak, azt bírósági határozatba foglalták és jelenleg is hatályban tartják azzal, hogy az alaptörvényellenes fiktív jogszabály hatályban tartása jogszerű. " Ez félreérthetetlen utalás az alaptörvényellenességre.

A Kúria nem indított vizsgálatot, nem semmisítette meg a fiktív alaptörvényellenes jogszabályokat alkalmazó bírósági eljárást és bírósági határozatot amely szabadságvesztés és vagyonelkobzás büntetést szabott ki a fiktív nemlétező jogszabályok megsértésére hivatkozva és ennek az ítéletnek a jogkövetkezményei ma is érvényesek. A Kúria válaszából egy érv emelhető ki:  " a Kúria rendkívüli perorvoslati fórumként funkcionál. "

A Legfőbb Ügyészség nem vizsgálta a fiktív alaptörvényellenes jogszabályok alaptörvényelélenességét, nem kezdeményezte az alaptörvényellenes jogszabályokat alkalmazó bírósági határozat megsemmisítését. A Legfőbb Ügyészség válasza szerint  " a sérelmezett intézkedésekkel kapcsolatban ügyészi szakmai szabályszegést nem lehetett megállapítani. "

Az Igazságügyi Minisztérium szerint  " az igazságszolgáltatás rendszere ma szigorú törvényi követelmények szerint működik, a pártatlanság, a befolyástól mentes igazságos eljárás feltételei jogállami rendszerünkben maximálisan garantáltak. "

A fiktív alaptörvényellenes jogszabályok alkalmazását bejelentő és az alkalmazás körülményeit rendkívül részletesen ismertető, jogászok, egyetemi oktatók tanácsadásával készült beadvány 4 hónappal ezelőtt 2021 decemberében került benyújtásra a Legfőbb Ügyészséghez, a Kúriához, az Igazságügyi Minisztériumhoz.

A Legfőbb Ügyészség, a Kúria nem indított vizsgálatot, nem semmisítette meg az alaptörvényellenes fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági eljárást, bírósági határozatot azzal, hogy ez így jogszerű és jogszerű a másodfokú bírósági határozat hatályban tartása.

Csakhogy mást mond az alaptörvény és mást mond a jogállam definíciója, általánosan ismert jogi értelmezése, mást mond a jogállam érvényesülése tekintetében ismert számos megfogalmazás.

Az igazságszolgáltatás nem az alaptörvény előírása szerint jár el, nem tartja be a jogállam alaptételeit, nem érvényesíti a jogállam alapvető normáit. 

ÚJ RENDSZERVÁLTÁS KELLENE AMI JOGÁLLAMOT TEREMT ÉS EURÓPAI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST!

AMÍG A KÚRIA   ALAPTÖRVÉNY-

ELLENESEN  HATÁLYBAN  TART FIKTÍV JOGSZABÁLYOKAT ADDIG  NINCS JOGÁLLAM MAGYARORSZÁGON


Kérünk támogasd a ZINFO Politikai Információs Oldal működtetését!

Támogatást a ZINFO PORTÁL 10101559-22006000-01005002 számú bankszámlára lehet utalni.  

                                    



A BÍRÓSÁGOK ÉS BÍRÓK FÜGGETLENSÉGE NEM OLDJA FEL A JOGHOZ KÖTÖTTSÉGET, NEM AD LEHETŐSÉGET FIKTÍV JOGSZABÁLYOK ALKALMAZÁSÁRA ÉS FIKTÍV JOGSZABÁLYOKAT ALKALMAZÓ BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK HATÁLYBAN TARTÁSÁRA.

AMIKOR BÍRÁK BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS SORÁN, BÍRÓSÁGI HATÁROZAT, BÍRÓSÁGI VÉGZÉS MEGHOZATALAKOR  FIKTÍV JOGSZABÁLYT, FIKTÍV SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYT ALKALMAZNAK,  AMIKOR FELÜLVIZSGÁLATI ELJÁRÁS SORÁN FIKTÍV JOGSZABÁLYOKAT ALKALMAZÓ BÍRÓSÁGI HATÁROZAT HATÁLYBAN TARTÁSA MELLETT DÖNTENEK AZ ALAPTÖRVÉNYELLENES  ÉS HIVATALI VISSZAÉLÉSNEK TEKINTHETŐ, MÁSRÉSZT IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYNEK MINŐSÜL FÜGGETLEN JOGÁSZOK  ÁLLÁSPONTJA SZERINT.

AMIKOR  ÜGYÉSZEK ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉGÜKET VÉGEZVE  AZT ÁLLÍTJÁK, HOGY A FIKTÍV JOGSZABÁLYOK, FIKTÍV SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYEK ALKALMAZÁSA JOGSZERŰ, TÖRVÉNYES,  AMIKOR AZT ÁLLÍTJÁK, HOGY FIKTÍV JOGSZABÁLYOKAT ALKALMAZÓ BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK HATÁLYBAN TARTÁSA JOGSZERÚ, NEM JELENT BÜNTETŐ ANYAGI JOGSÉRTÉST, NEM JELENT ELJÁRÁSI SZABÁLYSÉRTÉST  AZ ALAPTÖRVÉNYELLENES ÉS HIVATALI VISSZAÉLÉSNEK TEKINTHETŐ, MÁSRÉSZT  IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYNEK MINŐSÜL  FÜGGETLEN JOGÁSZOK  ÁLLÁSPONTJA SZERINT.

Az Alaptörvényből...

Az Alaptörvény a jogforrási hierarchia csúcsán helyezkedik el, azzal semmilyen más jogszabály nem lehet ellentétes!


A jogalkotás rendje, jogforrások, jogszabályok, érvényesség, hatály

Jogforrások

A legáltalánosabb meghatározás szerint a jogszabály (avagy jogforrás, jogi norma) a közhatalmi szervek által alkotott vagy elismert olyan magatartási szabály, amelynek érvényre jutását végső soron közhatalmi kényszer biztosítja. A jogszabályt a közhatalmi szervek előre megszabott eljárási rendben alkotják meg. Nem jön létre érvényesen az a jogszabály, amelyet a megalkotására felhatalmazott közhatalmi szerv nem a számára megadott eljárási rendben alkot meg (közjogi érvénytelenség).

A jogszabályok érvényessége és időbeli hatálya

A jogszabály a kihirdetéssel válik érvényessé. A kihirdetés a jogbiztonság lényeges eleme.... A központi jogszabályok kihirdetésére a Magyar Közlönyben kerül sor.

A jogszabály hatályossága általában a jogszabály alkalmazhatóságát jelöli; a jogszabály a hatályba lépés napjától annak megszűnéséig általánosan kötelező.

A jogszabály alaptörvényellenességének jogkövetkezménye a megsemmisítés.

Az alaptörvény pontosan meghatározza, hogy melyek a jogszabály létrejöttének, érvényességének, hatályának törvényi feltételei.

Alaptörvényellenes az a jogszabály 

amelyet nem a meghatározott eljárási rendben alkottak meg, 
amelynek nem történt meg a kihirdetése ami az érvényessé válás feltétele, 
amely esetében nem határozták meg a hatályba lépés vagyis az alkalmazhatóság időpontját.

A jogszabályok alaptörvényellenességének észlelése a jogalkalmazók alkotmányos és hivatali kötelessége. Az alaptörvényellenesség esetén a jogkövetkezmény a jogszabály megsemmisítése, melyet a jogszabály alaptörvényellenességét észlelő, felismerő jogalkalmazónak kell halaszthatatlanul elindítani. A jogszabályok alaptörvényellenességének vizsgálata, felismerése kiemelt jelentőséggel bír az igazaságszolgáltatás terén, így a bíróságok és ügyészségek jogalkalmazása során.

Amikor jogorvoslati kérelemben, beadványban hívják fel a jogalkalmazó bíróság, ügyészség figyelmét egy vagy több alaptörvényellenes jogszabály bírósági eljárás során, bírósági végzésben, bírósági határozatban történő alkalmazására, a jogalkalmazónak halaszthatatlan alkotmányos kötelessége erre irányuló vizsgálatot indítani szakértői közreműködéssel, majd a jogszabály alaptörvényellenességének megállapítását követően kezdeményezni annak megsemmisítését és kezdeményezni az alaptörvényellenes jogszabályt alkalmazó bíróság eljárás, bírósági határozat semmissé nyilvánítását.

Milyen úton, milyen módon kerülhettek  alaptörvényellenes jogszabályok a magyar igazságszolgáltatás rendszerébe?

A sajátos magyar rendszerváltás után a pártállami múlt hagyatéka - így a koncepciós perekben született fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatok sokasága - átkerült a demokratikus jogállam igazságszolgáltatási rendszerébe, mivel a pártállam bíróságából lett a demokratikus jogállam bírósága. A jogfolytonosság jegyében a pártállami diktatúra idején hozott bírósági határozatok hatályban maradtak, így azok a bírósági határozatok is, amelyekben fiktív jogszabályokat alkalmaztak.

A rendszerváltás előtt az állampárt választotta ki a bírákat és alakította ki a bíróság működési szabályzatát, eljárási rendjét. A békés átmenet egyik legnagyobb tévedése, hibája az volt, hogy rendszerváltás utáni demokratikus jogállam az igazságszolgáltatás állampárti rendszerét, működési szabályait, kapcsolati hálóját, szervezeti struktúráját,  személyi összetételét a bíróság függetlenségére hivatkozva érintetlenül hagyta.

Erről az állapotról a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke Dr. Solt Pál 11 évvel a rendszerváltás után így nyilatkozott a Magyar Nemzet 2001 október 1-én megjelent számában: " „A jogállam kialakítása folyamatosan zajlik a bíróságokon, a bírói karon belül. Ennek egyik oka, hogy a rendszerváltás során a bírói kart semmilyen átvilágítás nem érintette.”

Vitathatatlan, a diktatúra bíróságából jött létre a demokratikus jogállam bírósága és senki nem vizsgálta a bírák szakmai múltját, erkölcsi feddhetetlenségét, pszichikai alkalmasságát és nem vizsgálták, hogy kik voltak pártügyészek, pártbírák akik az állampárttól a közvetlen utasításokat kapták.  Meghatározhatatlan mértékben olyan bírákra bízták a demokratikus jogállam igazságszolgáltatását, akik a diktatúra időszakában mint a diktatúra szellemisége, a diktatúra hatalomérvényesítési módszerei mellett elkötelezett bírák, vonakodás nélkül, gátlástalanul teljesítették az állampárt utasításait, csaltak, hazudtak, bűnrészességet vállaltak igazságszolgáltatás elleni bűncselekményekben.

Rendszerváltás után a törvényen kívüli jogalkotást végző, valójában nemlétező fiktív jogszabályokat kreáló és alkalmazó pártbírák és pártügyészek is a jogállam bírói és ügyészi karának tagjai lettek. Ennél súlyosabb helyzetet eredményezett, hogy a rendszerváltást követően a pártbírák, pártügyészek által kreált, valójában nemlétező fiktív jogszabályok, nemlétező fiktív szakvélemények is benn maradtak a demokratikus jogállam igazságügyi rendszerében és egy hibrid jogállapotot eredményeztek, ami a mai napig fennáll.

A DIKTATÚRA KÉT MÓDSZERT ALKALMAZOTT A PÁRTÁLLAM ÁLTAL VESZÉLYESNEK  ÍTÉLT SZEMÉLYEK KIIKTATÁSÁRA

A rendszerváltás előtti diktatúra alapvetően két módszert alkalmazott a pártállam által valamiért veszélyesnek ítélt személyek kiiktatására.  Az egyik a koncepciós perek révén történő bebörtönzés a másik a politikai pszichiátria zárt osztályaira való bezárás volt. A koncepciós perek esetében az ítéletekhez bűncselekményeket kellett produkálni, amit az MSZMP KB módszertani útmutatása alapján úgy oldottak meg, hogy a célszemély helyzetéhez illeszkedő privát fiktív jogszabályokat gyártottak, kreáltak, ami voltaképpen  törvényen kívüli jogalkotásnak mondható és ezek megsértésére hivatkozva ítélték el a célszemélyeket. 

A diktatúra idején a koncepciós perek esetében érvényesült egy pártállami rendezőelv ami a jogalkalmazó pártügyészeknek, pártbíráknak szabadságot és jogot adott a törvényen kívüli jogalkotáshoz és ezen kreált fiktív jogszabályok bírósági eljárásban, bírósági határozatban való való alkalmazásához ha így volt megvalósítható Kádár utasítása, hogy az ügyészség, a bíróság a párt büntetőpolitikájának érvényre juttatását kikényszerítse. 

Ennek eredményeként több tízezer olyan másodfokú bírósági határozat lehet ma is hatályban, amelyben alaptörvényellenes fiktív jogszabályokat alkalmaztak, olyan jogszabályokat, amelyeket nem a meghatározott eljárási rendben alkottak meg, amelyeket soha nem hirdettek ki, amelyeknek nincs jogszabályhelye, nincs megjelölt hatálya,  nincs kodifikációs tartalma, szövege.

AHOL JOGÁLLAM VAN OTT NEM ALKALMAZNAK ÉS NEM TARTANAK HATÁLYBAN FIKTÍV JOGSZABÁLYOKAT

A jogállam létezése, a jogállamiság érvényesülése megkövetelné, hogy a magyar igazságszolgáltatás rendszerét meg kell tisztítani a fiktív jogszabályoktól és fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatoktól. De el kell ismerni ez megvalósíthatatlan vállalkozás lenne. Lehetetlen több tízezer fiktív jogszabályt tartalmazó bírósági határozatot felkutatni, kiszűrni, majd megsemmisíteni. 

Így maradnak azok az esetek, amikor jogorvoslati kérelemben, beadványban érkezik bejelentés a jogalkalmazó bírósághoz, ügyészséghez fiktív jogszabályok alkalmazásáról, fiktív jogszabályokat, fiktív szakértői véleményeket alkalmazó bíróság határozatok, bírósági végzések hatályban tartásáról. Már ezeknek az egyedi eseteknek a példás és gyors kezelése, rendezése, az alaptörvényellenes  fiktív jogszabályok alaptörvényben előírt megsemmisítése jelezné a jogállam  alapszintjének megvalósulását, a jogállamiság alapszintjének,a jogállamiság elveinek alapszintű érvényesülését.

Ennek elvileg működni kéne, de a valóság mást mutat. Gyakorlati példák igazolják, hogy a feltételezhető bírói szolidarítás kiüti a jogállamiságot, ugyanis ha az ügyész, bíró megállapítaná konkrét ügyben, konkrét bírósági határozat vonatkozásában,  hogy pártutasításra olyan fiktív jogszabályokat alkalmaztak, amelyeket nem meghatározott eljárási rendben alkottak meg, amelyeket soha nem hirdettek ki, amelyeknek nincs jogszabályhelye, nincs megjelölt hatálya,  nincs kodifikációs tartalma, szövege, mert kitalált, kreált, fiktív jogszabályok és ezeknek a fiktív jogszabályoknak a megsértéséért szabadságvesztést és vagyonelkobzást szabtak ki, az egyenlő lenne a fiktív jogszabályokat alkalmazó ügyészekkel, bírákkal szembeni vádirattal, akik átvilágítás nélkül a demokratikus jogállam ügyészei, bírái lehettek és közülük többen még ma is hivatalban vannak, közülük páran igen magas beosztásban.

Mindez az általánosság szintjén elmondható helyzetértékelésnek tekinthető, de a valós helyzetet jobban tükrözi a közelmúltban a Kúriához, a Legfőbb Ügyészséghez benyújtott, alaptörvényellenes fikítv jogszabályokat alkalmazó bírósági határozat vizsgálatát és megsemmisítését kérő konkrét állampolgári beadvány rövid ismertetése, a Legfőbb Ügyészségtől, Kúriától erre érkezett válasz lényegének bemutatása, valamint az Igazságügyi Minisztérium ennek kapcsán benyújtott beadványra érkező válaszának rövid, kivonatos ismertetése. 

A MAGYAR ÁLLAM, A MAGYAR IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS NEVÉBEN ELKÖVETETT EGYIK LEGSÚLYOSABB DISZKRIMINÁCIÓ

Magyarországon a magyar állam nevében az igazságszolgáltatás által elkövetett egyik legsúlyosabb diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés, amikor egy magyar állampolgárra vonatkozóan törvényen kívüli jogalkotással fiktív jogszabályokat kreáltak, azt bírósági határozatba foglalták és jelenleg is hatályban tartják azzal, hogy az alaptörvényellenes fiktív jogszabály hatályban tartása jogszerű.

A hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó idézet a beadványból:  " Míg más állampolgárokra a hatályos jogszabályok vonatkoznak, rám viszont a .......számú másodfokú bírósági határozatba foglalt törvényen kívüli, bírák által kreált jogszabályok érvényesek. Ezeknek a törvényen kívüli jogszabályoknak a megsértése miatt ítéltek el, noha nyilvánvaló, hogy kitalált, nemlétező jogszabályt nem lehet megsérteni. Mivel hatályban van a másodfokú bírósági határozat, így hatályban vannak a bírák által kreált valójában nem létező jogszabályok is, így rám jelenleg is nem a hatályos jogszabályok hanem a fiktív jogszabályok és az ezek megsértése miatt jogkövetkezmények érvényesek. "

Ezeket a fiktív jogszabályokat nem meghatározott eljárási rendben alkották meg, nincs jogszabályhelyük, soha nem hirdették ki őket, nincs megjelölt hatályuk, nem ismert kodifikációs tartalmuk, szövegük, ezért alaptörvényellenesek, ezt jogi szakértők is megállapították.

Véleményalapú tartalom.



Alábbiakban az említett három beadvány rövid ismertetése olvasható:

A Legfőbb Ügyészséghez 2021 december 11-én benyújtott, fiktív jogszabályok megsemmisítését kérő beadványból: / a név, személyes adatok, ügyszám a személyiségi jog védelme miatt nem szerepel./ 

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

Kérem Önt, hogy mint legfőbb ügyész, a törvényesség legfőbb őre kezdeményezze a ............számú másodfokú  határozat semmissé nyilvánítását, mert annak hatályban tartása minden egyes nappal újabb a magyar állam nevében elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekményt eredményez.   A törvényen kívüli jogalkotással kreált jogszabályokat és csak a hivatkozás szintjén létező szakértői véleményeket, szakértői számításokat alkalmazó ............számú másodfokú határozat amely valójában nemlétező jogszabályok megsértése miatt szabadságvesztés és vagyonelkobzás büntetéseket szabott ki példát jelent a törvényen kívüli önkényes jogalkalmazásra, amely a joguralom helyett anarchiát, jogbiztonság helyett kaotikus jogállapotot eredményezhet és az állam jogilag szabályozott működésének rendjét is súlyosan veszélyeztetheti.
Magyarországon a magyar állam nevében elkövetett egyik legsúlyosabb diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés, amikor egy magyar állampolgárra vonatkozóan törvényen kívüli jogalkotással egyedi privát fiktív jogszabályokat kreáltak, azt bírósági határozatba foglalták és jelenleg is hatályban tartják azzal, hogy ez így jogszerű és így jogállami. Erre példa a ...............számú  másodfokú bírósági határozat hatályban tartása.

A Legfőbb Ügyészség válasza:  " A kérelme rövid összegzése szerint az ügyészség jogsértően járt el ..  nem tett meg minden szükséges intézkedést.... hogy a sérelmezett .... nem létezőjogszabályok, nem létező szakértői vélemények, nem létező bizonyítékok valótlanságát feltárja. " " A bejelentésével érintett iratok és jelentések, valamint a szakmai főosztály állásfoglalása alapján a sérelmezett intézkedésekkel kapcsolatban ügyészi szakmai szabályszegést nem lehetett megállapítani. "


A Kúriához 2021 
december 11-én benyújtott, fiktív jogszabályok megsemmisítését kérő beadványból: / a név, személyes adatok, ügyszám a személyiségi jog védelme miatt nem szerepel./

Tisztelt  Kúria! Tisztelt Elnök úr!

A jogállamiság igazi csorbítása a hátrányos megkülönböztetés állam nevében az igazságszolgáltatás által megvalósítható talán legsúlyosabb foka az ha egyes állampolgárokra egyedi, rájuk kitalált fiktív jogszabályokat alkalmaznak olyan módon, hogy azt bírósági határozatba foglalták és a mai napon is hatályban tartják. Mint rám vonatkozóan  érvényesül a .............számú  másodfokú bírósági határozat hatályban tartása.

Nem kétlem, hogy a Kúria elnökeként feladata a bírói tekintély védelme, de ahhoz meg kell szüntetni a hibrid jogállapotot, a törvényen kívüli jogalkotással kreált fiktív jogszabályok alkalmazását, hatályban tartását, a törvényen kívüli jogalkotással kreált fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatok hatályban tartását és biztosítani kell a tisztességes bírósági eljárást valamint azt, hogy feddhetetlen multú bírák ítélkezzenek.

Az a jogrend és jogállapot amikor hatályban vannak a legitim, törvényesen alkotott jogszabályok és hatályban vannak az illegitim, törvényen kívüli jogalkotással létrehozott, pártügyészek, pártbírák által kreált, gyártott fiktív jogszabályok, melyeket koncepciós perekben, koncepciós pereket lezáró bírósági határozatokban alkalmaztak nem a homogén hanem inkább a felemás vagyis a hibrid jelzővel jellemezhető leginkább. A ma is fennálló hibrid jogállapotot jelzi a ........számú másodfokú határozat, amely csak egy a lehetséges több ezerből vagy több tízezerből.

A Kúria 2022 január 11-én kelt válaszából:  " Alaptörvény 25.cikk /1/ bekezdése szerint " a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria." Az alaptörvény idézett rendelkezésével összhangban - a bírósági szervezet csúcsán elhelyezkedő Kúria - néhány nevesített kivételtől eltekintve - rendkívüli perorvoslati fórumként funkcionál. Kérem a fentiek szíves tudomásul vételét azzal, hogy azonos tárgyú esetleges újabb levelére a válaszadást a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013.évi CLXV. törvény 2/A § /1/ alapján mellőzni fogom. "


Az igazságügyi miniszterhez 2021 december 11-én benyújtott, fiktív jogszabályok megsemmisítését kérő beadványból: / a név, személyes adatok, ügyszám a személyiségi jog védelme miatt nem szerepel./

Tisztelt Miniszter Asszony!

Az alaptörvény  biztosította jogommal élve ezen beadványomban kérem miniszter asszonytól a magyar jogrendben joguralom helyett anarchiát, jogbiztonság helyett kaotikus jogállapotot eredményező hibrid  jogállapot felszámolására irányuló intézkedését.
A mai magyar jogrendben hatályban vannak a törvényes jogalkotással létrehozott jogszabályok és léteznek a külön, egyes személyekre vonatkozóan létesített privát fiktív jogszabályok, melyeket bírósági határozatokkal emeltek be a magyar jogrendbe.
Amíg hatályban vannak a fiktív privát jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatok, addig hatályban vannak a fiktív privát jogszabályok is és rendelkezésük, hatályuk kiterjed a célszemélyre, felülírva a rá vonatkozó törvényes és hatályos jogszabályt, mint ahogyan esetemben is.
Magyarországon a magyar állam nevében elkövetett egyik legsúlyosabb diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés, amikor egy magyar állampolgárra vonatkozóan törvényen kívüli jogalkotással fiktív jogszabályokat kreáltak, azt bírósági határozatba foglalták és jelenleg is hatályban tartják azzal, hogy ez így jogszerű és így jogállami. Erre példa a Bf.II.........számú  másodfokú bírósági határozat hatályban tartása.

Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárságának 2022 február 10-én kelt válaszából:

" Az igazságszolgáltatás rendszere ma szigorú törvényi követelmények szerint működik, a pártatlanság, a befolyástól mentes igazságos eljárás feltételei jogállami rendszerünkben maximálisan garantáltak. Mindezek alapján a jelenlegi jogszabályi környezet megfelelő alapot biztosít a beadványban szereplő problémák kezelésére, arra, hogy a kérdéseket az ügyészség és a bíróság pártatlan, megalapozott eljárás alapján felül tudja vizsgálni. "


A KÚRIA, A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG NEM INDÍTOTT VIZSGÁLATOT, NEM TELJESÍTETTE AZ ALAPTÖRVÉNYBEN ELŐÍRTAKAT, NEM SEMMISÍTETTE MEG AZ ALAPTÖRVÉNYELLENES JOGSZABÁLYOKAT 


A Kúriának, a Legfőbb Ügyészségnek alaptörvény előírásaiből fakadó törvényi kötelessége lett volna, hogy jogalkalmazóként a beadványban megjelölt fiktív jogszabályok esetében ellenőrizze az alaptörvényben megjelölt feltételeket, hogy azokat meghatározott eljárási rendben alkották meg, sor került a kihírdetésükre, van megjelölt hatályuk, van jogszabályhelyük, ismert a jogszabályok szövege kodifikációs tartalma, melyek teljesülése szükséges ahhoz, hogy ne minősüljenek nevezett jogszabályok alaptörvényellenes jogszabályoknak. 

Amennyiben ezek a feltételek hiányoznak úgy a Kúria, a Legfőbb Ügyészség alaptörvényben előírt törvényi kötelezettsége, hogy kezdeményezze, lefolytassa az alaptörvényellenes jogszabályok megsemmisítését, amely úgy valósulhat meg, hogy megsemmisítik a fiktív, alaptörvényellenes jogszabályokat alkalmazó bírósági eljárást és másodfokú bírósági határozatot.

Jogállamban elfogadhatatlan, megmagyarázhatatlan, hogy a Kúria, a Legfőbb Ügyészség az alaptörvény előírásait semmibe véve, az alaptörvénnyel ütköző módon nem indított vizsgálatot a beadványban megjelölt fiktív jogszabályok feltárására, nem kezdeményezte a fiktív jogszabályok alaptörvényben előírt megsemmisítését.  A Kúria, a Legfőbb Ügyészség a fiktív jogszabályok alkalmazását és a fiktív jogszabályokat alkalmazó másodfokú bírósági határozat hatályban tartását jogszerűnek találta. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy Magyarországon nem létezik a jogállam alapszintje, nem érvényesül a jogállamiság alapszintje. ami minimum elvárás lenne. 

Magyarországon  a Kúria és a Legfőbb Ügyészség mint jogalkalmazó meg sem kísérli, hogy az alaptörvény előírása szerint járjon el és vizsgálatban tisztázza a kifogásolt fiktív jogszabályok  alaptörvényellenességét és kezdeményezze azok megsemmisítését. Ehelyett alaptörvényellenesen hatályban tartja a fiktív alaptörvényellenes jogszabályokat. Ez a bíróság és ügyészség függetlenségén átnyúló problémát, problémakört jelent, amely lehetetlenné teszi a jogállam alapszintjének létezését, a jogállamiság minimumának érvényesülését.  

Ez felveti a Kúria és a Legfőbb Ügyészség törvényes, alaptörvényben rögzített szabályok szerint működésének kérdését illetve ennek hiányát. Felveti a tisztességes bírósági eljárás létének kérdését, felveti a jogbiztonság létezésének kérdését.


KI A FELELŐS?  MEGSEMMISÍTÉS  HELYETT MIÉRT TART HATÁLYBAN ALAPTÖRVÉNYELLENES JOGSZABÁLYOKAT  A MAGYAR IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS?

Egy magyar állampolgár élt az alaptörvény biztosította jogával és beadvánnyal fordult a Kúria elnökéhez, a legfőbb ügyészhez és az igazságügy miniszterhez, fiktív alaptörvényellenes jogszabályok és a fiktív alaptörvényellenes jogszabályokat alkalmazó bírósági eljárás és másodfokú bírósági határozat megsemmisítését kérve. Az Alaptörvény az alaptörvényellenes jogszabályok megsemmisítését a jogalkalmazó kötelezettségeként írja elő.

XXV. cikk
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.
XXIV. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.
(2) Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére.

Beadványában bejelentést tett, hogy fiktív, alaptörvényellenes jogszabályokat alkalmaztak és tartanak hatályban egy pontosan megjelölt másodfokú bírósági határozatban. Az alaptörvény vonatkozó cikke alapján kéri a jogalkalmazó Kúriától, Legfőbb Ügyészségtől a megjelölt jogszabályok alaptörvényellenességének vizsgálatát és megsemmisítését, amennyiben a vizsgálat során bebizonyosodik az alaptörvényellenesség.  Kéri az alaptörvényellenes jogszabályokat alkalmazó bírósági eljárás és bírósági határozat semmissé nyilvánítását
.
Az alaptörvényben megjelölt alaptörvényellenesség nem tartalmaz időbeni  korlátot, tehát bármikor keletkezett, Magyarországon létrejött jogszabályra vonatkozik, amelyet Magyarországon alkalmaztak, hatályban tartanak. Az alaptörvényellenesség feltételeként kell vizsgálni, hogy a megjelölt jogszabályokat meghatározott eljárási rendben alkották meg, sor került a kihírdetésükre, van megjelölt hatályuk, van jogszabályhelyük, ismert a jogszabályok szövege kodifikációs tartalma, melyek teljesülése szükséges ahhoz, hogy ne minősüljenek nevezett jogszabályok alaptörvényellenes jogszabályoknak.

A Kúria nem végezte el ezeket a vizsgálatokat. A Kúria beadványra adott válaszából az vehető ki, hogy a Kúria elnökhelyettese nem tekinti az alaptörvényellenesség vizsgálatát a Kúria tevékenységébe tartozó feladatnak és legközelebb ha az állampolgár ilyen tartalmú beadvánnyal fordul Kúriához akkor azt nem válaszolja meg. 

A Legfőbb Ügyészség válaszából az vehető ki, hogy valamit vizsgáltak, ami valószínű nem az alaptörvényellenesség volt, de ügyészi szabályszegés nem volt megállapítható. Arról egy mondat nincs, hogy a megjelölt fitív jogszabályok vonatkozásában teljesült-e bármelyik vagy mindegyik feltétel ahhoz, hogy ne legyen megállapítható alaptörvényelleneségük. A megsemmisítésük szóba sem került, a levélből az derült ki, hogy jogszerűnek tekintik a fikítv jogszabályok alkalmazását. Az már előtte is tudható volt, hogy a beadványban megjelölt fiktív jogszabályokat nem meghatározott eljárási rendben alkották meg, nincs jogszabályhelyük, soha nem hirdették ki őket, nincs megjelölt hatályuk, nem ismert kodifikációs tartalmuk, szövegük, ez jogi szakértők egyöntetű megállapítása.

Az igazságügyi minisztérium nem intézkedett, nem kért jelentést a fiktív jogszabályok vizsgálatáról,hatályban tartásáról. Válaszukból az vehető ki, hogy az igazságszolgáltatás rendszere ma szigorú törvényi követelmények szerint működik és a befolyástól mentes igazságos eljárás feltételei jogállami rendszerünkben maximálisan garantáltak. 

A TÖRVÉNYES MŰKÖDÉSÉRT A VEZETŐK FELELŐSEK, DE A TÖRVÉNYSÉRTŐÉRT IS

Egy szervezet törvényes működéséért a szervezet vezetői a felelősek. A szervezet törvnysértő működése pedig ugyancsak a szervezet vezetőinek felelőssége. A beadványokra érkezett válaszokból az derült ki, hogy ebben az ügyben, ebben a konkrét esetben esély nincs a törvényes működésre, az alaptörvény betartására.

Az alaptörvényellenes fiktív jogszabályokat a megsemmisítés helyett hatályban tartották, sőt az alaptörvény előírásait még olyan mértékben sem tartották be, hogy a fiktív jogszabályok alaptörvényellenességének vizsgálatát elvégezték volna és arról megállapítást tettek volna.

Ez így nem nevezhető törvényes működésnek. A jogállam alapszintje sem valósul meg, a jogállamiság minimuma sem érvényesülhet, hogy csak törvényes eljárási rendben alkotott jogszabályokat és ne kreált, kitalált jogszabályokat alkalmazzanak és tartsanak hatályban az igazságszolgűáltatás jogalkalmazása során.

A törvényes működésért a szervezet vezetői a felelősek és a törvénysértő működés is az ő felelősségük. Nem túlzó megállapítás, hogy a jogállam alapszintjének, a jogállamiság minimum szinten való érvényesülésének, az igazságszolgáltatás alaptörvényt betartó törvényes működésének garanciája leginkább a teljes vezetőváltás lehetne.

Véleményalapú tartalom.

BŰNÖSÖK MARADNAK AZ ÁRTATLANOK!
A KÚRIA ÉS A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG KITART A PÁRTÁLLAMI DIKTATÚRA  ÍTÉLETE MELLETT!


Így soha nem lesz jogállam Magyarországon! 

A Kúria hatályban tartja a pártállami diktatúra idején 1987-ben fiktív, kitalált jogszabályok alkalmazásával hozott másodfokú bírósági határozatot, amelyben ártatlan magyar állampolgárt ítéltek szabadságvesztésre és teljes vagyonelkobzásra. 

Pedig az Alaptörvény kimondja: (1)  " Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. " Az Alaptörvény értelmében a jog uralmán alapuló állami berendezkedés igazságszolgáltatása nem tarthatná hatályban a megelőző kommunista diktatúra idején fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatokat, mert a  jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek.

A kérdés az, hogy a Kúria vezetése és a Legfőbb Ügyészség vezetése miért nem alkalmazza az Alaptörvény előírásait, miért tartanak hatályban a kommunista diktatúra koncepciós pereit lezáró fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatokat, a Legfőbb Ügyészség állásfoglalásában miért nyilvánítja jogszerűnek az ilyen határozatok hatályban tartását?


Igazságérzetünk lázad, mint minden olyan esetben amikor arról olvasunk vagy látunk tudósítást, hogy ártatlan embereket hatalmi érdekből, az igazságszolgáltatás hanyagsága vagy törvénysértő jogalkalmazása miatt bebörtönöznek, megfosztanak vagyonától, tönkreteszik életét.

Jogászok, ügyvédek, egyetemi oktatók állapították meg, hogy a Kúria által hatályban tartott másodfokú bírósági határozat az alapvető tartalmi és formai követelményeknek sem felel meg. A határozatban nem találhatók az alkalmazott joganyagot jelölő jogszabályhelyek, nem találhatók a bizonyítás hivatkozásaiban szereplő szakértői vélemények azonosító adatai. Az ok egyszerű, mert nem léteznek az alkalmazott fiktív  jogszabályok és nem léteznek az alkalmazott fiktív szakértői vélemények sem. 

Mivel a másodfokú határozat által alkalmazott  fiktív jogszabályokat nem meghatározott eljárási rendben alkották meg, nincs jogszabályhelyük, soha nem hirdették ki őket, nincs megjelölt hatályuk, nem ismert kodifikációs tartalmuk, szövegük, ezért alaptörvényellenesek.

Az alaptörvény előírása szerint nem jön létre érvényesen az a jogszabály, amelyet a megalkotására felhatalmazott közhatalmi szerv nem a számára megadott eljárási rendben alkot meg (közjogi érvénytelenség), nem kerül kihirdetésre és nem jelölik meg a hatályát. Alaptörvény /3/ Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. A jogszabály alaptörvényellenességének jogkövetkezménye a megsemmisítés. A Kúriának Alaptörvényben előírt kötelessége lett volna a fikítv jogszuabályokat alkalmazó bírósági határozatok és bírósági eljárások megsemmisítése.

Ehhez hasonlóan több tízezer olyan másodfokú bírósági határozat lehet ma is hatályban, amelyben alaptörvényellenes fiktív jogszabályokat alkalmaztak, olyan jogszabályokat, amelyeket nem a meghatározott eljárási rendben alkottak meg, amelyeket soha nem hirdettek ki, amelyeknek nincs jogszabályhelye, nincs megjelölt hatálya,  nincs kodifikációs tartalma, szövege.

Nemlétező fiktív jogszabályokat, nemlétező fiktív bizonyítékokat alkalmazó hamis vád alapján indított bírósági eljárást egy jogállamban nem lehet elismerni, törvényes, szabályos és tisztességes bírósági eljárásnak. Amíg ilyen másodfokú határozat hatályban van, addig nem lehet azt állítani, hogy már befejeződött a jogállam kialakítása a magyar bíróságokon.

Ha igaznak bizonyulna az az állítás, hogy a magyarországi koncepciós perek száma a rendszerváltás előtti diktatúra időszakát figyelembe véve 70-80 ezerre tehető, akkor ebből több mint 50 % esetében vélhetően fiktív jogszabályokat alkalmaztak, mivel ez volt a pártutasítás a pártirányítás alatt álló igazságszolgáltatás felé. A magyarországi koncepciós perekből eddig kevesebb mint 10 esetében történt meg a hatályon kívül helyezés és semmissé nyilvánítás, így feltehetően több tízezer fiktív jogszabály létezhet a magyar jogrendben, bírósági határozatokban.

Egy összehasonlító adat: Oroszországban Jelcin elnök idején 1,2 millió koncepciós per felülvizsgálatára került sor és ebből 900 ezer esetben hoztak felmentő ítéletet illetve nyilvánították semmissé az ítéletet vagy a bírósági eljárást.

" A bíróság az állampolgárok felett közvetlen hatalmat gyakorló független hatalmi ág. Mivel a diktatúra bíróságából jött létre a demokratikus jogállam bírósága, így a rendszerváltó folyamatból a bíróságot sem lehet kiemelni. Tagadhatatlan, hogy  diktatórikus szemlélettel és ideológiai kötődéssel, állampárti értékrenddel, diktatórikus jogalkalmazási tapasztalattal, rutinnal rendelkező bíróság jutott független, ellenőrizetlen hatalomhoz a rendszerváltást követően. "

" A magyar bíróságnál nem történt meg az a mélyreható átalakítás, ami alapján elmondható lenne, hogy a demokratikus magyar jogállam bírósága és a magyarországi diktatúra bírósága között akkora a különbség mint amekkora különbség létezik a demokrácia és a diktatúra között. "

" Amikor a diktatúrából egyik napról a másikra demokrácia lesz, akkor  igencsak fura helyzet áll elő, ugyanis az elnyomás törvény általi kikényszerítésére, a megtorlás, megfélemlítés jogi eszközökkel történő érvényesítésére szakosodott bíráknak hirtelen irányt kell váltaniuk, mi több, azt kell tenniük, ami ellen még az előző napon küzdöttek, a szabadságot, a demokráciát kell szolgálniuk. "

" Az állampárt vezetői, a diktatúra hatalomgyakorlói közvetlenül nem ítéltek el senkit, ezt helyettük, parancsukra a diktatúra bíróságának bírái hajtották végre. Mivel a bírói hatalom stratégiai pozíciót jelentett a diktatúra hatalomérvényesítésében, ezért olyan jogászokat választottak és neveztek ki bíráknak, akik megbízható, elkötelezett hívei és kevés kivétellel tagjai is voltak az állampártnak, akik vonakodás nélkül, maradéktalanul végrehajtották az állampárt utasításait. Egy a törvények betartását a pártutasítások elé helyező bíróság ellehetetlenítette volna a diktatúrát éltető megtorlás és megfélemlítés igazságszolgáltatáson keresztül történő érvényesítését, ez pedig a diktatúra megroppanásához, bukásához vezetett volna. "

" Vitathatatlan tény, hogy a diktatúra fennmaradását, létezését biztosító megtorlás, megfélemlítés érvényesítéséhez a jogi kereteket – mint jogalkalmazó – a diktatúra bírósága biztosította. Ez nem is létezhetett másként, ennek tagadása a diktatúrát éltető megtorlás, megfélemlítés stratégiájának tagadását, végső soron a diktatúra létezésének tagadását jelentené. "

" A diktatúra idején a bíróság az elnyomó hatalmi gépezet legfontosabb egysége volt. A diktatúra bírósága kötelezően végrehajtotta az állampárt utasításait, noha azok számos esetben az akkori hatályos törvényekkel ütköztek, mi több, megvalósították az akkori törvények szerinti igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények, így pl. a hivatali visszaélés, mentőkörülmények elhallgatása és hamis vád tényállásait. "

" A rendszerváltás óta még egyetlen kormány sem volt képes garantálni a jogbiztonság olyan mértékét, hogy minden esetben, kétséget kizáróan feddhetetlen múltú bírák ítélkezzenek, olyanok, akikről biztosan tudható, hogy nem voltak pártbírák, nem követtek el sorozatosan törvénysértéseket, igazságszolgáltatás elleni bűncselekményeket, mivel a rendszerváltás óta nem került sor a bírák átvilágítására. "

" A bírák többsége a diktatúrában is köznapi ügyekkel foglalkozott, köznapi polgári peres vagy büntetőügyekben ítélkezett, e fejtegetések kapcsán nem is róluk van szó. Volt azonban egy kisebbség, amelynek feladata a diktatúra akaratának, erejének jogi eszközökkel történő érvényesítése volt. Őket igen alapos szelekció révén választották ki, kevés volt a hatalommal való együttműködés szándéka, az erre vonatkozó kinyilatkoztatás. Jóval több kellett ennél, igazi elkötelezettségre, elhivatottságra volt szükség a párt, a párt politikája és az eszme iránt. Kádár félreérthetetlenül kimondta: " A büntetőpolitika a párt politikájának részét képezi, amely az ügyészségeken, bíróságokon keresztül érvényesül. A büntetőpolitika feladata, hogy a párt politikájának érvényre juttatását kikényszerítse. "

Az idézetek a A RENDSZERVÁLTÁS TITKOS FORGATÓKÖNYVE  című könyv DIKTATÚRA  fejezetéből származnak.

Véleményalapú tartalom.

TÖRVÉNYEN KÍVÜLI JOGALKOTÁS

PÁRTBÍRÁK ÉS PÁRTÜGYÉSZEK FELKÉSZÍTÉSE



FELHATALMAZÁS A TÖRVÉNYEN KÍVÜLI JOGALKOTÁSRA  




A diktatúra idején a koncepciós perek esetében érvényesült egy pártállami rendezőelv ami a jogalkalmazó pártügyészeknek, pártbíráknak szabadságot és jogot adott a törvényen kívüli jogalkotáshoz és ezen kreált fiktív jogszabályok bírósági eljárásban, bírósági határozatban való való alkalmazásához ha így volt megvalósítható Kádár utasítása, hogy az ügyészség, a bíróság a párt büntetőpolitikájának érvényre juttatását kikényszerítse.

E nélkül nem működött volna a diktatórikus jogalkalmazás. A koncepciós perekben nem lehetett volna a párt utasítása szerinti súlyos büntetéseket kiszabni, mert csak pitiáner jogsértések léteztek, amik szabálysértésnek is csekély értékűek voltak.

Az állampárt központi bizottságánál külön szervezeti egység foglalkozott a koncepciós perek módszertanával. A bírákat, ügyészeket a központi módszertan alapján készítették fel az állampárt jogász káderei, hogy miként kell eljárni koncepciós perekben. A hetvenes évek második felében gyakran, a nyolcvanas években pedig szinte általánosságban alkalmazott gyakorlattá vált a nemlétező jogszabályok, nemlétező szakértői vélemények és nemlétező bizonyítékok, hamis tanúvallomások alkalmazása

A koncepciós perekben alkalmazott fiktív, nemlétező jogszabályoknak nem volt jogszabályhelye, szövege, ezek csak a hivatkozás szintjén léteztek, de ezekre hivatkozva állapították meg a jogsértést és minősítettek jogsértőnek cselekményeket. A fiktív, nemlétező szakértői vélemények, nemlétező szakértői számítások szintén csak a hivatkozás szintjén léteztek, nem volt szerzőjük, megnevezésük, címük, azonosítási számuk, iratszámuk, nem voltak megtalálhatók az iratanyagban, de ezekre hivatkozva minősítették a cselekményeket és ezekre hivatkozva állapították meg a kár összegét, ami alapot jelentett a büntetés kiszabásához.

A koncepciós perekben eljáró pártügyészek és pártbírák felkészítése

A koncepciós perekben eljáró ügyészeket és bírákat az MSZMP jogász káderei képezték ki arra, hogy miként kell eljárni a koncepciós perekben. Szabály volt, hogy nem kell időt fecsérelni a jogsértések, szabálytalanságok felkutatására, mert az csak időpocsékolást jelent és nem hoz eredményt. " A tapasztalat azt mutatja, hogy betartják a jogszabályokat, inkább csak tévedésből keletkező jogsértéseket lehet találni vagy véletlenből adódó szabálysértések vannak. Hosszú, sok időt igénylő vizsgálattal sem lehet a pártvezetés által megjelölt súlyú ítélethez elegendő jogsértést, szabálytalanságot találni, ezért bele sem érdemes kezdeni, mert így a cél nem teljesíthető. "

Az állampárt jogász káderei eleve arra késztették fel a koncepciós perekben eljáró ügyészeket, bírákat, hogy a koncepciós perekben fiktív, nemlétező jogszabályokat kell alkalmazni és fiktív, nemlétező szakértői véleményekre, nemlétező bizonyítékokra hivatkozva, hamis tanúkat bevonva kell a bizonyítást lefolytatni. Így érhető el a kívánt eredmény, ez a módszer jelenthet garanciát arra, hogy viszonylag rövid idő alatt teljesíthető legyen a párt által meghatározott súlyú büntetést kiszabó büntetőeljárás lefolytatása. 

E nélkül nem működött volna a diktatórikus jogalkalmazás. A koncepciós perekben nem lehetett volna a párt utasítása szerinti súlyos büntetéseket kiszabni, mert csak pitiáner jogsértések léteztek, amik szabálysértésnek is csekély értékűek voltak. A koncepciós perekre szakosodott nyomozók, pártügyészek, pártbírák feladata volt, hogy a célszemélyek helyzetének, környezetének felmérése, feltérképezése után megalkossák a koncepciót, kitalálják a jogésértéseket, ehhez a kreált fiktív jogszabályokat, a nemlétező kreált jogsértések megvalósulását bizonyító és csak a hivatkozás szintjén létező szakértői véleményeket. 

A koncepciós perekben eljáró ügyészeket pártügyészeknek, a koncepciós perekben eljáró bírákat pártbíráknak nevezték. Ez abban az időben rangot, kiemelt státuszt jelentett. Nekik joguk volt az elkobzott javak, ingatlanok, autók, festmények, bútorok, szőnyegek zárt körű árverésén, értékesítésén részt venni, ahol töredék áron juthattak hozzá ezekhez.  Pártügyészek, pártbírák közül számosan így tettek jelentős vagyonra szert, melyek azoktól elkobzott értékek voltak akiket fiktív jogszabályok alkalmazásával elítéltek.

A nyolcvanas években aztán elkezdődött a jól menő, nagy jövedelmet biztosító vállalkozások rekvirálása is, amikor hamis vád alapján, fiktív jogszabályok alkalmazásával indítottak koncepciós pereket gmk-k és kisszövetkezetek vezetői ellen. A vezetőket letartóztatták, börtönbe zárták és párttitkárok, pártügyészek, pártbírók rokonait, ismerőseit ültették helyükbe.

A diktatúrából a demokratikus jogállamba  átvilágítás és bármifajta ellenőrzés nélkül átemelt bíróságról azt állítani, hogy akik tegnap a diktatúra szabályai szerint ítélkeztek és jártak el és az állampárt politikájának érvényre juttatása, a kádári büntetőpolitika általi kikényszerítése volt az elsődleges cél, azok a következő nap a demokrácia, a jogállam szabályai szerint járnak el és fognak ítélkezni, az több mint túlzás.

A rendszerváltás előtt az állampárt választotta ki a bírákat és alakította ki a bíróság működési szabályzatát, eljárási rendjét, azzal a nem titkolt céllal, hogy az állampárt politikájának érvényre juttatása, a kádári büntetőpolitika általi kikényszerítése legyen a bíróság elsődleges feladata. Majd a demokratikus jogállam ezt így hagyta a bíróság függetlenségére hivatkozva. Róluk azt feltételezni, hogy pártatlanul tisztességesen járnak el a koncepciós perek felülvizsgálatakor több mint naivitás, hiszen a koncepcepciós perekben elkövetett jogsértések, igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények feltárása önmagukkal szembeni vádirat megfogalmazásával lenne egyenlő.

Rendszerváltás után a törvényen kívüli jogalkotást végző, valójában nemlétező fiktív jogszabályokat kreáló pártbírák és pártügyészek is a jogállam bírói és ügyészi karának tagjai lettek. Ami nagyobb problémát jelent, hogy a pártbírák, pártügyészek által kreált, valójában nemlétező fiktív jogszabályok, nemlétező fiktív szakvélemények is benn maradtak a demokratikus jogállam igazságügyi rendszerében és egy hibrid jogállapotot eredményeztek, ami a mai napig fennáll.

A tisztességes bírósági eljárás általános érvényesülése pedig szinte kizárható volt, ugyanis a diktatúra idején koncepciós perekben született bírósági határozatok felülvizsgálata esetén a törvénysértések feltárása a hivatalban lévő volt pártbírók, pártügyészek elleni vádirattal lett volna egyenlő és valószínűen inkább a bírói önérdek és szolidarítás dominált.

Véleményalapú tartalom.

KONCEPCIÓS PEREK ÉS POLITIKAI PSZICHIÁTRIA

ENERGETIKA ÜGY  ELTÖRÖLNI FRANKOT



ELTÖRÖLNI FRANKOT
ENERGETIKA ÜGY


A kádári diktatúra már a hetvenes évektől óvakodott a politikai perektől, egyrészt a nyugati jogvédő szervezeteknek tett ígéretek miatt, másrészt ez előfeltétel volt a hitelfelvételekhez. A poltikai perek helyett koncepciós perek jöttek. Akik esetében nem lehetett koncepciós pert indítani, mert nem volt kapcsolatuk gazdasági tevékenységgel más olyan területtel amely vonatkozásában jogsértést lehetett volna kreálni azt elmegyógyintézetbe zárták pár hónapra, fél évre és az ottani kezelés után már nem volt ép ember. Ezt a témát dolgozta fel Fabricius Gábor filmje az ELTÖRÖLNI FRANKOT című alkotás, amely a leginnovatívabb film díjat nyert a Velencei Filmfesztiválon és 2021 szeptembertől  vetítik magyar mozikban.

Az  ELTÖRÖLNI FRANKOT című film 1983-ban játszódik, egy évvel az Energetika-per kezdete előtti évben.  Az Energetika-per 1984-ben kezdődött. A kádári diktatúra a nyolcvanas évek elején, de még közepén is komoly harcot folytatott a SZEMBESZEGÜLŐK  elnevezéssel illetett másként gondolkodókkal, főként a fiatal harmincas értelmiséggel, akik már nem féltek, szabadon beszéltek és cselekedtek is sokszor. Erről lehet olvasni a A RENDSZERVÁLTÁS TITKOS FORGATÓKÖNYVE című könyvben is. A könyv szerzője ismert ellenzéki volt a szamizdat formájában terjesztett írásai révén, a SZEMBESZEGÜLŐK egyik vezéralakjaként emlegettek.

Az  ELTÖRÖLNI FRANKOT című film kapcsán adódik a felvetés, akár a Energetika-ügyből is készülhetne film. Csakhogy az Energetika-ügy megfilmesítése vonatkozásában nem csupán a rendszerváltás előtti időszak jelentené igazán érdekes részt, hanem a rendszerváltást követő történések, az, hogy a 3 bírósági felülvizsgálat és 6 ügyészségi vizsgálat után is hatályban tartották a törvényen kívüli jogalkotással kreált valójában nemlétező fiktív jogszabályok és nemlétező szakvélemények alkalmazásával szabadságvesztés és vagyonelkobzás büntetést kiszabó  másodfokú határozatot, melynek megsemmisítése alaptörvényben előírt kötelezettség lett volna.

Kényes témák és kényes történetek özöne zúdulna a nyilvánosság elé.

Mekkorát szólna, ha nyilvánosságre kerülne, hogy Sólyom László köztársasági elnök a rendszerváltás utáni jogállamban legfőbb ügyésznek jelölte azt, aki a kádári diktatúrában az egyik legnagyobb koncepciós perben - az Energetika-perben - másodfokú határozatot meghozó bírói tanács előadó bírája volt, annak a bírói tanácsnak az előadó bírája, amely ártatlan embereket ítélt el nemlétező fiktív jogszabályok megsértésére hivatkozva, nemlétező fiktív szakvélemények alkalmazásával szabadságvesztés és vagyonelkobzás büntetésre?

Legalább ennyire izgalmas forgatókönyv témája lehetne, hogy a nyolcvanas évek második felében milyen rejtélyes ok miatt nőtt meg jelentősen a gazdasági koncepciós perek száma. A párttitkárok, pártfunkcionáriusok ugyanis hamar rájöttek, hogy a gyors meggazdagodás lehetőségét az új jól menő, jövedelmező vállalkozások és azok jelentős vagyonának rekvirálása jelenti és ezt az állampárt se ellenzi. Így aztán a  pártfunkcionáriusok, párttitkárok pártügyészekkel, pártbírókkal összefogva jól menő vállalkozásokra, vállalkozói vagyonokra vadásztak és ennek jegyében zsákmányszerző koncepciós perek sokasága indult.

A kiszemelt vállalkozások vezetői ellen fiktív jogszabályok alkalmazásával koncepciós pert indítottak, majd gyorsan letartóztatták őket. Helyükbe hatósági megbízottként pártmegbízottakat neveznek ki - leginkább rokoni, baráti, ismerősi körből -  és máris ölükbe hullott a jól menő vállalkozás és annak tekintélyes vállalkozói vagyona.

De érdekes téma a rendszerváltás idején a több napig tartó iratégetés is. vagy például az, hogy ki tüntette el az MSZMP KB irattárában lévő, pártügyészek és pártbírák listját, adatait tartalmazó aktákat, melyekben az is nyilván volt tartva, hogy ki vásárolhatott rendkívül olcsón hitelre elkobzott ingatlant, autót, festményt szőnyeget és kikhez kerültek a koncepciós perekkel elrekvirált vállalkozások.

Véleményalapú tartalom.

MAGYARORSZÁGON ILYEN A JOGÁLLAM 

VAGYIS NINCS JOGÁLLAM  



Véleményalapú tartalom

A JOGÁLLAM ALAPSZINTJE, A JOGÁLLAMISÁG MINIMUMA ILLIBERÁLIS POLITIKAI RENDSZERBEN


Létezhet olyan, hogy egy illiberális politikai rendszer velejárója az illiberális jogalkalmazás, amelyben mást jelent a jogállam alapszintje és a jogállamiság minimuma?

Az jogállamként definiálható ahol az illiberális jogalkalmazás az állampolgárt mint jogalanyt alávetett, alárendelt szerepbe, helyzetbe kényszerítve alávetettként kezeli? A jogszabályokhoz való kötöttség helyett szabad kezet ad a bíráknak, ügyészeknek, hogy akár érdekek, akár egyéni megítélésük szerint járjanak el állampolgárokkal szemben és döntsenek ügyeikben? Fiktív jogszabályokat, fiktív szakértői véleményeket alkalmazzanak és hatályban tartsanak fiktív jogszabályokat, fiktív szakértői véleményeket alkalmazó bírósági határozatokat? 

Az jogállamnak tekinthető, amikor az illiberális jogalkalmazás természetes jogállapotnak tekinti a hibrid jogrend  és hibrid jogállapot létezését, azt amikor  egyaránt hatályban vannak a törvényes jogalkotással létrejött legitim jogszabályok és a törvényen kívüli jogalkotással létesített, bírósági eljárásokban és határozatokban alkalmazott fiktív illegitim alaptörvényellenes jogszabályok, és léteznek a külön, egyes személyekre vonatkozóan létesített privát fiktív jogszabályok, melyeket bírósági határozatokkal emeltek be a magyar jogrendbe?

Jogászok szerint az igazságszolgáltatás függetlensége nem jelent jogot a törvényen átlépő, a jogállamiságot eltipró, a jog uralmát semmibe vevő, az emberi jogokat sárba taposó jogalkalmazásra, amikor bírók, ügyészek által kreált és hatályban tartott fiktív jogszabályok alkalmazásával felülírják a törvényes jogalkotással létesített jogszabályokat.  

Jogállamban nem fordulhatna elő, hogy bírók és ügyészek által kreált, gyártott fiktív jogszabályok megsértésére hivatkozva ártatlan magyar állampolgárokat ítélnek szabadságvesztésre, vagyonelkobzásra bírósági eljárás során és az ítéletet kimondó másodfokú bírósági határozatot annak ellenére hatályban tartják, hogy az alaptörvény alaptörvényellenessége miatt előírja annak megsemmisítését.

Jogállam ott van, ahol a jog uralma minden más hatalom fölött áll. 

Magyarországon nem ez a helyzet. A jogállam, jogállamiság megfogalmazása, lényegének megjhatározása lehet különböző, de van pár tétel, feltétel ami egyező kell, hogy legyen.

1./   Jogállam ott létezhet, ahol a jog uralma minden más hatalom fölött áll. 

2./   Minden állampolgárra ugyanazok a jogszabályok érvényesek. Nem fordulhat elő, hogy bírák, ügyészek egyes állampolgárokra vonatkozóan külön jogszabályt kreálnak, gyártanak, majd az ilyen fiktív jogszabályok megsértésére hivatkozva szabadságvesztésre és vagyonelkobzásra ítélnek állampolgárokat.

3./  Nem létezhet olyan hibrid jogrend és hibrid jogállapot, amelyben egyaránt hatályban tartanak törvényes eljárás keretében létesített jogszabályokat és ügyészek, bírók által kreált, készített és személyre szólóan alkalmazott fiktív jogszabályokat. 

4./  Nem lehetnek a bírói kar tagjai, nem ítélkezhetnek olyan bírák akik állampárti múltjuk és igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények miatt zsarolhatók, befolyásolhatók.

5./  Az igazságszolgáltatás minden szervének, minden ügyészének, bírójának kötelessége az alaptörvény betartása, a joghoz való kötöttség. Ennek megszegése a hivatalból való elbocsátással és felelősségre vonással jár.

6./ Minden állampolgár egyenlő elbánás alapján jogosult a törvényben előírt jogorvoslatra, a jogorvoslat megtagadása vagy az állampolgár csalárd módszerekkel való kizárása jogorvoslatból - például beadványának nem a tárgy és tartalom alapján való elbírálása - szabályszegésnek minősül és felelősségre vonással jár a hátrányos megkülönböztetést szenvedő állampolgárt pedig sérelemdíj illeti meg.

7./  Minden magyar állampolgár egyben uniós polgár is, így ugyanazok az alapjogok, emberi jogok járnak a magyaroknak is mint egy francia, német vagy osztrák uniós polgárnak. Amíg Magyarországon létezhet hibrid jogállapot, amikor egyaránt hatályban vannak a törvényes jogalkotással létrejött legitim jogszabályok és a törvényen kívüli jogalkotással létesített, bírósági eljárásokban és határozatokban alkalmazott fiktív illegitim alaptörvényellenes jogszabályok, és léteznek a külön, egyes személyekre vonatkozóan létesített privát fiktív jogszabályok addig nem állítható, hogy Magyarországon jogállam van, a jogállamiság és a jog uralma érvényesül. Az egyik legsúlyosabb hátrányos megkülönböztetés ha egy állampolgárral szemben csak rá vonatkozóan kreált fikítv jogszabályokat alkalmaznak és annak megsértéséért szabadságvesztésre ítélik. Az EU tagállamában ilyen nem fordulhatna elő.

Konkrét eset igazolja, hogy Magyarországon előfordul. Előfdordul és ez az Európai Unióban példa nélküli alkotmánysértésnek, példa nélküli jogsértésnek tekinthető..

Valós eset bizonyítja ellenőrizhető dokumentumokkal, azonosító adatokkal, hogy ez nem egy feltételezett jogi eset, hanem egy konkrét ügy és nem a távoli múlt történése.

2021 december 11-i keltezéssel 37 oldalas beadvány került benyújtásra a Kúriához és a Legfőbb Ügyészséghez valamint az Igazságügyi Minisztériumhoz. A beadvány benyújtójának nevét, az ügy számát a személyiségi jogainak védelmére tekintettel nem közöljük.

A beadványt benyújtó beadványában megnevezett olyan fiktív jogszabályokat, amelyeket egy jelenleg is hatályban lévő másodfokú bírósági határozatban alkalmaztak és a fiktív jogszabályok megsértésére hivatkozva szabadságvesztés és vagyonelkobzás büntetést szabott ki a Legfelsőbb Bíróság. 

A beadvány beterjesztője az alkotmányellenes, alaptörvényellenes jogszabályokat alkalmazó másodfokú bírósági határozat megsemmisítését kérte, azzal, hogy ez törvényben előírt kötelessége lenne a jogalkalmazónak. 

A 37 oldalas beradvány részletesen ismertette azt, hogy a fiktív jogszabályokat milyen tényállásban milyen körülmények között alkalmazták. A másodfokú bírósági határozatban nincsenek megjelölve az alkalmazott fiktív jogszabályok jogszabályhelyei, azonosító adatai, azért mert valójában nem léteznek ezek a másodfokú bírósági határozatban alkalmazott fiktív jogszabályok. Ezeket a fiktív jogszabályokat bírák, ügyészek találták ki és alkalmazták öntörvényű módon a bírósági eljárásban és bírósági határozatban, nem törődve a joghoz való kötöttséggel.

Ezek a beadványban megjelölt fiktív jogszabályok, melyet a  megjelölt másodfokú bírósági határozatban alkalmaztak alaptörvényellenes jogszabályok, mert nem megszabott eljárási rendben alkották meg, nem lettek kihirdetve, nem lett megjelölve a hatályuk, így nem jöttek létre érvényesen. Az alaptörvény előírása szerint nem jön létre érvényesen az a jogszabály, amelyet nem a megszabott eljárási rendben alkottak meg, amelyet nem hirdettek ki, amelynek nincs  megjelölve a hatálya. Az alaptörvény szerint a jogszabály alaptörvényellenességének jogkövetkezménye a megsemmisítés.

Mivel a fiktív jogszabályoknak nincs jogszabályhelyük, sem más azonosító adatuk, így azok csak úgy semmisíthetők meg, hogy a Kúria megsemmisíti a fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági eljárást és másodfokú bírósági határozatot, így ezáltal megsemmisülnek a fiktív jogszabályok is. Fiktív, nemlétező, fantom jogszabályokat alkalmazó bírósági határozat egyébként sem tartható hatályban az érvénytelen jogi tartalom miatt, annak esetében csak a megsemmisítés lehet a jogszerű megoldás.

A Kúriának ilyen esetben nincs mérlegelési joga. Az alaptörvény a jogforrási hierarchia csúcsán helyezkedik el, minden más jogszabály fölött áll és egyértelműen előírja mit kell tenni alaptörvényellenes jogszabály esetében. 

A beadvány beterjesztője nem felülvizsgálatot, nem jogorvoslatot, nem bírósági eljárást kért, hanem bejelentést tett fiktív alaptörvényellenes jogszabályok bírósági határozatban történő alkalmazásáról. 

Ebben az esetben a Kúria nem tehet mást mint azt, hogy megvizsgálja, hogy a 37 oldalas beadványban a fiktív jogszabályok minden tekintetben részletesen ismertetett alkalmazása jogszerű, a fiktív jogszabályok alaptörvényellenes jogszabályok vagy nem. 

Megvizsgálja, hogy a megjelölt fiktív jogszabályokat megszabott eljárási rendben alkották meg, van jogszabályhelyük,  ki lettek hirdetve, meg lett jelölve a hatályuk, az alaptörvényben előírt feltételek szerint létrejöttek érvényesen és alkalmazhatók vagy nem. Amennyiben nem megszabott eljárási rendben alkották meg azokat, nincs jogszabályhelyük, nem lettek kihirdetve, nem lett megjelölve a hatályuk úgy nem jöttek létre érvényesen, ezért alaptörvényellenesek. Az alaptörvény szerint a jogszabály alaptörvényellenességének jogkövetkezménye a megsemmisítés. A Kúriának mint a jogalkalzónak alaptörvényben előírt kötelessége az alaptörvényellenes jogszabályok megsemmisítése.

A Kúria  nem vizsgálta meg a beadványban megjelölt fiktív jogszabályok alaptörvényellenességét és nem tett intézkedést az alaptörvényellenes fiktív jogszabályok megsemmisítésére, noha ezt írja elő a jogforrási hierarchia csúcsán álló alaptörvény. A Kúria válaszából: " Az alaptörvény idézett rendelkezésével összhangban - a bírósági szervezet csúcsán elhelyezkedő Kúria - néhány nevesített kivételtől eltekintve - rendkívüli perorvoslati fórumként funkcionál. Kérem a fentiek szíves tudomásul vételét azzal, hogy azonos tárgyú esetleges újabb levelére a válaszadást a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013.évi CLXV. törvény 2/A § /1/ alapján mellőzni fogom. "

A Legfőbb Ügyészség sem indított vizsgálatot a másodfokú bírósági határozatban alkalmazott fiktív jogszabályok alaptörvényellenességének vizsgálata tárgyában, noha ez az alaptörvény alapján törvényi kötelessége lett volna. A Legfóbb Ügyészség jogszerűnek találta az alaptörvényellenes fiktív jogszabályok alkalmazását a beadványban megjelölt másodfokú bírósági határozatban, nem kezdeményezte azok megsemmisítését.

Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkársága szerint az " Az igazságszolgáltatás rendszere ma szigorú törvényi követelmények szerint működik, a pártatlanság, a befolyástól mentes igazságos eljárás feltételei jogállami rendszerünkben maximálisan garantáltak. "

Jogállamban nem fordulhatna elő, hogy bírók és ügyészek által kreált, gyártott fiktív jogszabályok megsértésére hivatkozva ártatlan magyar állampolgárokat ítélnek szabadságvesztésre, vagyonelkobzásra bírósági eljárás során és az ítéletet kimondó másodfokú bírósági határozatot annak ellenére hatályban tartják, hogy az alaptörvény alaptörvényellenessége miatt előírja annak megsemmisítését.

Jogállam ott van, ahol a jog uralma minden más hatalom fölött áll. 

Magyarországon nem ez a helyzet. 

A 2021 december 11-én kelt 37 oldalas beadványban bejelentett fiktív jogszabályok alaptörvényellenességét nem vizsgálta meg sem a Kúria, sem a Legfőbb Ügyészség noha ezt kötelezettségként előírja a jogforrási hierarchia csúcsán álló Alaptörvény. Az Igazságügyi Minisztérium szerint ez így rendben lévő, mert az igazságszolgáltatás rendszere ma szigorú törvényi követelmények szerint működik.

Magyarországon ilyen a jogállam. Vagyis nincs jogállam.

KÜLÖNLEGES ÜGYEK ÜGYÉSZSÉGE

KÜLÖNLEGES ÜGYEK BÍRÓSÁGA ELLENZÉKI KONCEPCIÓK



Véleményalapú tartalom

ELLENZÉKI KONCEPCIÓ JOGÁLLAMISÁGOT ERŐSÍTŐ SZERVEZETI VÁLTOZTATÁSOKRA


A civilizált világban, ahol igazi jogállam van és a jog uralma minden más hatalom fölött áll elképzelhetetlen, hogy fiktív, fantom jogszabályokat alkalmazzanak, olyan fiktív, fantom jogszabályokat, melyeket nem a törvény által megszabott eljárási rendben alkotnak meg, melyeket nem hirdettek ki, melyeknek nem határozták meg a hatályát, melyeknek nincs jogszabályhelyük, kodifikációs tartalmuk.

Jogállamban nem fordulhatna elő, hogy bírók és ügyészek által kreált, gyártott fiktív jogszabályok megsértésére hivatkozva ártatlan magyar állampolgárokat ítélnek szabadságvesztésre, vagyonelkobzásra bírósági eljárás során és az ítéletet kimondó másodfokú bírósági határozatot annak ellenére hatályban tartják, hogy az alaptörvény alaptörvényellenessége miatt előírja annak megsemmisítését.

Ott ahol ilyen előfodulhat megkerülhetetlen a szervezeti működés és a vezetői felelősség kérdésének felvetése.

Egy szervezet törvényes működéséért a szervezet vezetői a felelősek. A szervezet törvnysértő működése pedig ugyancsak a szervezet vezetőinek felelőssége. 

Ahhoz, hogy Magyarországon általános értelemben létezzen a jogállam, a magyar igazságszolgáltatás minden területén alkalmazzák a jogállam alapvető normáit jelentős szervezeti és személyi változtatásokra van szükség.

A  2022-es választás előtt sokat vitatott téma volt a magyar jogállamiság, a magyar igazságszolgáltatás működése. Az Ellenzék egy része abban látná a jogállamiság kiteljesedését hozó fordulatot ha Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez.

De van más ellenzéki koncepció is, amely a megoldást a KÜLÖNLEGES ÜGYEK ÜGYSZSÉGE és a KÜLÖNLEGES ÜGYEK BÍRÓSÁGA elnevezésű új szervezet felállításában látja. Az alábbiakban ebből a koncepcióból olvashatók részletek.

KÜLÖNLEGES ÜGYEK ÜGYÉSZSÉGE

Magyarországon tovább nem folytatható a joghoz való kötöttséget semmibe vevő, az egyes esetekben önmagát törvények fölé helyező igazságszolgáltatás, amikor az eljárási szabályokat semmibe véve fiktív, alaptörvényellenes nemlétező jogszabályok, nemlétező szakértői vélemények, nemlétező bizonyítékok alkalmazásával hozott ítéleteket tartanak hatályban és ezek törlésére irányuló beterjesztés, jogorvoslati kérelem elbírálásakor a semmissé nyilvánítás helyett ezek hatályban tartásának megerősítése mellett dönt a jogalkalmazó bíróság illetve törvényességi vizsgálatában az ügyészség.

A különleges ügyek ügyészségének - Különleges Ügyészségnek -  egyik fő feladata az igazságszolgáltatás átvilágítása lenne, főként az alaptörvény, a jogállami normák megsértésével kapcsolatos beadványok, jogorvoslati kérelmek elbírálásának felülvizsgálata, a nemlétező jogszabályok, jogi anomáliák kiszűrése, az eljárási szabálysértések kivizsgálása, a súlyos törvénysértések esetében a mögöttes ok, a diktatúra idején született igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények elfedésének, az ügyészek, bírák személyes érintettségének, felelősségének kivizsgálása és tisztázása, másrészt a önellenőrzés, a kontroll hiányának vizsgálata, a működést szabályozó előírások vizsgálata, a kádári időkből átvett, hatályban hagyott szabályozások, szervezeti anomáliák kiszűrése.

KÜLÖNLEGES ÜGYEK ÜGYÉSZSÉGE SZERVEZETI  FELÉPÍTÉS

A különleges ügyek ügyészségének három szervezeti egysége lesz.

1./ Az igazságszolgáltatást érintő, a bírósági eljárásokban, ügyészségi eljárásokban észlelt illetve bejelentett jogsértések, főként alaptörvénysértések, büntető anyagi jogsértések, eljárási szabálysértések kivizsgálása. A tisztességes bírósági eljárás szabályainak megsértésével kapcsolatos panaszok kivizsgálása. A jogállami normák betartásával kapcsolatos panaszok, bejelentések, jogorvoslati kérelmek kivizsgálása. A jogállami normák folyamatos ellenőrzése az igazságszolgáltatásban.

2./ Hatóságok törvényességi felügyelete, ezzel kapcsolatos panaszok, bejelentések kivizsgálása. A közpénz, közvagyon sérelmére elkövetett jelentős ügyek vizsgálata. A jelentős, kiemelt korrupciós ügyek vizsgálata. Az államszervezetben, államigazgatásban kiépült korrupciós hálózatok, összefonódások, módszerek feltárása, felderítése, vizsgálata.

3./ A rendszerváltás előtti koncepciós perekben alkalmazott csalárd módszerek vizsgálata. A kádári igazságszolgáltatásban a pártutasításra nemlétező jogszabályokat, nemlétező szakértői véleményeket, nemlétező bizonyítékokat előírásszerűen alkalmazó pártügyészek, pártbírák nyilvántartási listáinak felkutatása. A koncepciós perek indítására utasítást adó állampárti dokumentumok, feljegyzések, anyagok felkutatása.

A Különleges Ügyészség Hivatala független a Legfőbb Ügyészségtől. A Különleges Ügyészség jogosult vizsgálni a Legfőbb Ügyészség tevékenységét és törvénysértés észlelése vagy bejelentése esetén eljárni.

A Különleges Ügyészség Hivatala nagy számú korrupciós ügy vizsgálata során új szervezeti felállást alkalmazhat, 5-10 főből álló ügyészi csoportok felállításával. Egy ügyészi csoport vezetője az ügyészi gyakorlattal rendelkező csoportvezető ügyész, tagjai pedig az ügyész irányításával előkészítő tevékenységet végző jogászok.
Az ügyészi csoportok feladata főként a Korrupcióellenes Hivataltól beérkező jelentős mennyiségű anyag feldolgozása. Az ügyészi csoportok az átlagosnál jóval nagyobb leterhelés miatt kiemelt bérezésben részesülhetnek.

KÜLÖNLEGES ÜGYEK BÍRÓSÁGA

A különleges ügyek bíróságának bírói tanácsába kerülő bírákat a pártatlanság, elfogulatlanság, szakmai felkészültség, feddhetetlenség alapkövetelményeinek figyelembe vételével az országgyűlés erre kijelölt bizottsága választja ki. 

A különleges ügyek bírói tanácsának bírái államtitkári szintű besorolásra érdemesek. Bérezésük a maximális feddhetetlenség értékével és a kivételes alkalmassággal arányos mértékű lesz.

A kiválasztás során a jelölt pályázatának megismerése mellett sor kerül a személyes meghallgatásra és a jelöltre vonatkozó adatgyűjtés során összeállt anyag alapos áttanulmányozására is.

A különleges ügyek bírósága dönt a bíróságokon, ügyészségeken feltárt törvénysértések miatt emelt vádat követő bírósági eljárásokban, a hatóságoknál észlelt súlyos törvénysértések, hivatali visszaélések ügyeiben és az államigazgatásban, államszervezetben észlelt és feltárt korrupciós hálózatok szervezőinek, résztvevőinek, érintettjeinek ügyeiben is.