1,8 MILLIÁRD 

FORINT SÉRELEMDÍJ  

A KÖVETELÉS A JOGÁLLAM HIÁNYA MIATT 

Kérünk támogasd a ZINFO Politikai Információs Oldal működtetését!

Támogatást a ZINFO PORTÁL 10101559-22006000-01005002 számú bankszámlára lehet utalni. 

                                              

A CIVIL MÉDIA CSOPORT PORTÁLJAI 

LINKEK

BÜDZSÉ

ZUJSÁG

ZINFO

TRIPORT

KÜLFÖLD-MUNKA

PROSTUDIO

MAGYAR CIVIL

MAGYAR JÖVŐ

MAGYAR SZELFI

KOMMENTA

CIVIL TV

CIVIL MÉDIA

RENDSZERVÁLT


BIZONYÍTÉK VAN RÁ , HOGY MAGYARORSZÁGON NINCS JOGÁLLAM! 


Egy magyar állampolgár - nevezzük őt Artúrnak -  1,8 milliárd forint összegű sérelemdíjat kér a magyar államtól a jogállam hiánya miatt, arra hivatkozva, hogy a rendszerváltás óta eltelt harminc évben a magyar állam nem biztosította számára a jogállam alapvető feltételeit.

Artúr levélben kereste meg Magyarország igazságügy-miniszterét azzal, hogy hajlandó a peren kívüli egyezségre. Amennyiben nem születne rövid időn belül peren kívüli egyezség, úgy elindulna az a peres eljárás, amelyben a felperes Artúr állítása szerint konkrét bizonyítékokkal tudja alátámasztani és bizonyítani, hogy Magyarországon a jogállam hiánya miatt éri 30 éve hátrányos jogi megkülönböztetés, amelyért a magyar állam a felelős.

Amennyiben Magyarországon peres eljárás indul, peres eljárás folyik a magyar állam ellen a jogállam hiánya miatti sérelemdíj fizetése ügyében, úgy nehéz lenne Brüsszelben és az Európai Unió bármely szervénél határozottan kijelenteni, hogy jogállam van Magyarországon. Amikor a miniszterelnök és az igazságügy-miniszter Brüsszelben azzal kampányol, hogy az EU egyik intézménye, szerve se merje megkérdőjelezni azt, hogy Magyarországon jogállam van és senki ne fenyegetőzzön azzal, hogy a jogállam hiánya körébe sorolható jogsértések miatt csökkentik vagy megvonják Magyarország uniós támogatását, akkor a magyar jogállam hiánya miatti sérelemdíj ügyében indított peres eljárás nem ennek igazolását szolgálná, sőt erős kérdőjelet jelentene.

Az új polgári törvénykönyv szerint, akit személyiségi jogában megsértenek sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. Artúr személyiségi jogát a magyar állam sértette meg, így Artúr a magyar államtól kéri az 1,8 milliárd forint összegű sérelemdíj kifizetését. Artúr esetében a személyiségi jogok sérelme vonatkozásában kiemelhető jogsértés: a személy hátrányos megkülönböztetése, az egyenlő bánásmód megsértése, a becsület és jó hírnév megsértése.

Az új Ptk. szerint a sérelem bekövetkeztének ténye már önmagában elég a sérelemdíj megállapításához. Artúr életének alakulását jelentősen és hátrányosan befolyásolta, hogy 30 éven át hátrányos megkülönböztetésben volt része, az ennek megszüntetésére irányuló jogorvoslati kérelmeit elutasították. Ezért a felsőfokú végzettséggel rendelkező Artúr az állami szférában, állami cégeknél elérhető jelenlegi legmagasabb havi fizetést - 5 millió forint - kéri egy havi sérelemdíjnak. A jogállam hiánya miatt őt ért sérelem 360 hónapja tart, így a 360 hónapra havi 5 millió forintos sérelemdíjjal számolva 1,8 milliárd forint összeget tesz ki Artúr sérelemdíja.

Artúr azért - arra hivatkozva - kér 1,8 milliárd forint összegű sérelemdíjat a magyar államtól, mert a magyar állam rendkívül hosszú időn át - 30 éve tartó állapot - nem biztosította Artúr számára a jogállam alapvető feltételeit,  a magyar állam nem biztosította Artúr számára, hogy törvényességi vizsgálat keretében kerüljön kivizsgálásra jogállamiságra vonatkozó panasza. A magyar állam nem biztosította, hogy jogorvoslati kérelmeit érdemben kivizsgálják és ügyében jogorvoslat szülessen.

Ez vitathatatlanul hátrányos megkülönböztetést jelent, sérti az egyenlő elbánás elvét, a személyiségi jog súlyos és hosszú időn át tartó, jelenleg is fennálló megsértését jelenti. A magyar állam nem biztosította, hogy Artúr a magyar jogszabályok és a magyar alkotmány illetve magyar alaptörvény által biztosított állampolgári jogaival élhessen mint magyar állampolgár.

Jogállam tekintetében van egy vitathatatlan kritérium és megkérdőjelezhetetlen alapfeltétel, mégpedig az, hogy csak létező jogszabályok alkalmazásával emelhető vád és hozható ítélet. Amennyiben egyetlen olyan eset is létezik, amikor a bíróság nemlétező jogszabályok alkalmazásával hozott ítéletet tart hatályban és az ügyészség ennek ismeretében sem folytat le törvényességi vizsgálatot és nem kezdeményezi ezen ítélet, másodfokú határozat semmissé nyilvánítását, akkor már léket kapott a jogállam, általánosságban nem lehet jogállamról beszélni.

Artúr ügye 1984-ben kezdődött. Ő ekkor mérnöki végzettséggel egy kisszövetkezet elnöke volt. Irányítása alatt a kisszövetkezet egy év alatt nyolcszorosára növelte árbevételét és országos terjeszkedésbe kezdett, 16 új részleget létrehozva. Már ez felkeltette a pártbizottság rosszalló figyelmét, amit tetézett amikor megismerték az egész országot lefedő innovációs bázisok tervezetét, amelyek valójában a mai ipari parkokhoz hasonló projektek lettek volna. A történet egy túlbuzgó területi párttitkár révén került az MSZMP KB elé, ahol a rendszerre veszélyes, politikai ellenőrzés nélküli  szervezkedésnek minősítették, mert a kisszövetkezetnél nem volt sem KISZ bizottság sem pártbizottság. Az MSZMP KB gazdasági osztályának piros pecséttel ellátott levele igazolja ezt.

Döntés született a szervezkedés leállítására. A vezetőket élen az elnökkel letartóztatták és pártmegbízottat neveztek ki a szövetkezet élére. Ezt követően a kisszövetkezet a helyi pártelit prédája lett, ide helyezték el a rokonokat majd széthordták az egészet. Számos kisszövetkezet és GMK ellen indult vagyonszerzési céllal ilyen koncepciós per a nyolcvanas évek végén, a pártelit így rekvirálta el a jól menő vállalkozásokat és lett belőle pártvezetők családi vagyona.

Először politikai pert akartak a rendszerre veszélyes szervezkedés koncepciójával, de ezt a pártvezetés is ellenezte. Ekkor a nyolcvanas években már - amikor az ország nyugaton vett fel nagy hiteleket - kerülték a politikai pereket. Pontosabban voltak politikai indíttatású perek, de ezeket gazdasági pereknek álcázták. Gazdasági per lett ebből is, a probléma ott kezdődött, hogy nem találtak jogsértéseket. Ez abban az időben nem jelentett problémát, mert volt erre bejáratott megoldás. Ebben az esetben is ezt alkalmazták. A vád nemlétező, kitalált jogszabályok megsértése lett, a kárérték megállapításához pedig nemlétező szakértői véleményekre hivatkoztak és légből kapott összegeket mondtak be.

A vádlottak és védőik lehetőséget sem kaptak a vád cáfolására. Amikor olyan kérdések elhangzottak, hogy hol lehet megismerni a vád szerinti képletet és a képletet leíró jogszabály szövegét és a jogszabály helyét csak nevettek rajta. Artúr mint elsőrendű vádlott próbálta bizonyítani, hogy nemlétező jogszabályokat és nem létező szakértői véleményeket alkalmaznak, de pár perc után a másodfokú bírói tanács elnöke erélyes hangon belé fojtotta a szót és  elrendelte Artúr teljes vagyonának elkobzását.

Aztán jött a rendszerváltás, ami bizakodást hozott Artúr és társai számára. Amikor kiderült, hogy nem kerül sor sem az ügyészek, sem a bírák átvilágítására akkor már csökkent a derűlátás. Miért döntene egy bíró a rendszerváltás után önmaga vagy társai ellen felfedve törvénysértéseiket?

Artúr 1993-ban kérte ügye felülvizsgálatát. A súlyos eljárási szabálysértéssel lezajló felülvizsgálat során a nemlétező jogszabályokról megállapították, hogy létező jogszabályok, de sem azok szövegét, sem a jogszabályhelyet nem tudta, de nem is akarta senki közölni.

Artúr a 2000-es években újból belevágott, hogy érvényt szerezzen a törvényességnek, arra gondolva, hogy talán már eltelt ennyi év, hogy esély lehet a törvényesség, a jogállamiság érvényesülésére. 2001-ben, 2002-ben és 2003-ban is kérelmet nyújtott be a Legfőbb ügyészséghez törvényességi vizsgálatot kérve. Azt kérte, hogy Legfőbb Ügyészség terjesszen elő felülvizsgálati indítványt a koncepciós per semmissé nyilvánítását kérve, hiszen nemlétező jogszabályokat nem lehet megsérteni. Nemlétező jogszabályok alkalmazásával hozott másodfokú határozat büntető anyagi jogsértésnek számít.

Amennyiben pedig léteznek a kifogásolt nem létező, kitalált, kamu  jogszabályok, úgy nincs akadálya annak, hogy a Legfőbb Ügyészség közölje ezek szövegét, tartalmát és jogszabályhelyét, mert ez 1984 óta nem történt meg és a bírósági határozatban, annak indoklásában sem található.

A legfőbb Ügyészség mindegyik kérelemre azt válaszolta, hogy ez így jogszerű. Nem cáfolta, hogy nemlétező jogszabályok alkalmazásával született a bíróság ítéletet. Mivel nemlétező kitalált jogszabályokról van szó, így egyik esetben sem közölte a Legfőbb Ügyészség a kifogásolt jogszabályok szövegét, jogszabályhelyét, tartalmát, elérhetőségét. Az utolsó levélben azt közölték Artúrral, ne írjon több kérelmet, mert azt válasz nélkül az irattárba teszik.

Artúr már majdnem beletörődött, hogy nem volt igazi rendszerváltás, ez csak egy kamu jogállam, ahol nemlétező jogszabályok alkalmazásával hozott ítéleteket tartanak hatályban. Beletörődéséhez az is hozzájárult, hogy kiderült, az a bíró, aki 1987-ben a Legfelsőbb Bíróságon zajlott másodfokú tárgyaláson előadó bíró volt a Legfőbb Ügyészség egyik vezetője lett és már az 5 legfőbb vezető közé tartozik. Ha akkor tagja volt annak a bírói tanácsnak, amely nemlétező jogszabályok alkalmazásával hozott másodfokú határozatot, most ennek feltárása az ő bukását okozná és felelősségének feltárását is jelentené. Ez pedig ebben a rendszerben elképzelhetetlen.

Artúr a rendszerváltás után 29 évvel, 69 éves korában mégis ismét úgy gondolta tesz megint egy kísérletet és kérelemmel fordul az ügyészéghez. Ismét azt kérte, hogy  a Legfőbb Ügyészség terjesszen elő felülvizsgálati indítványt a koncepciós per semmissé nyilvánítását kérve, hiszen nemlétező jogszabályokat nem lehet megsérteni. Nemlétező jogszabályok alkalmazásával hozott másodfokú határozat büntető anyagi jogsértésnek számít. Amennyiben pedig léteznek a kifogásolt nem létező, kitalált, kamu  jogszabályok, úgy nincs akadálya annak, hogy a Legfőbb Ügyészség közölje ezek szövegét, tartalmát és jogszabályhelyét, mert ez 1984 óta nem történt meg és a bírósági határozatban annak indoklásában sem található.

A Legfőbb Ügyészség már nem cáfolta, hogy nemlétező jogszabályok alkalmazásával hozta meg a bíróság a másodfokú határozatot, ugyanakkor nem látta lehetőségét a felülvizsgálati indítványnak. A Legfelsőbb Bíróság végzése és a Legfőbb Ügyészség döntése hatályban tartotta a nemlétező jogszabályok alkalmazásával hozott másodfokú bírósági határozatot.

Ez a mai magyar jogállam. Pedig egyszerű kérdésről van szó. Amennyiben léteznek a jogszabályok, azoknak van ismert szövegük, tartalmuk, ami bemutatható. Van jogszabályhelyük, ami alapján elérhetők, megtalálhatók. Ha ezt nem tudják bemutatni, akkor nyilván kamu, kitalált jogszabályokról van szó. Azon pedig nem nagyon lehet vitázni, hogy ott nincs jogállam, ahol nemlétező jogszabályok alkalmazásával hozott ítéleteket tartnak hatályban. Nemlétező, kamu jogszabályokat nem lehet megsérteni.

Artúr története nem egyedi, hiszen a nyolcvanas évek második felében futószalagon gyártották a rekvirálós koncepciós pereket. A helyi pártvezetők már tudták, hogy pár éven belül bedől a rendszer, ezért igyekeztek megszerezni minden megszerezhetőt amíg ehhez kezükben volt a hatalom, befolyásuk alatt állt az ügyészség és bíróság.

" A diktatúra bírósága fontos része volt a diktatúra elnyomó, parancsuralmat megvalósító hatalmi gépezetének. Az állampárt vezetői, a diktatúra hatalomgyakorlói közvetlenül nem ítéltek el senkit, ezt helyettük, parancsukra a diktatúra bíróságának bírái hajtották végre."
"Egy a törvények betartását a pártutasítások elé helyező bíróság ellehetetlenítette volna a diktatúrát éltető megtorlás és megfélemlítés igazságszolgáltatáson keresztül történő érvényesítését, ez pedig a diktatúra megroppanásához, bukásához vezetett volna."
" Vitathatatlan tény, hogy a diktatúra fennmaradását, létezését biztosító megtorlás, megfélemlítés érvényesítéséhez a jogi kereteket – mint jogalkalmazó – a diktatúra bírósága biztosította.  A diktatúra bíróságának és bíráinak a hatalomhoz való viszonyát a függőség, a kényszerhelyzet jellemezte. A diktatúra bíróságai és bírái közvetlen pártirányítás alatt álltak. "

A helyi pártvezetők célkeresztjébe került sikeres vállalkozások, így kisszövetkezetek, GMK-k vezetői, butikok tulajdonosai ellen koncepciós per indult.  Az esetek többségében nem bajlódtak azzal, hogy jogsértést, szabálysértést keressenek, mert a tapasztalat szerint betartották a jogszabályokat, szabályszerű volt a könyvelés, így eredménytelen időpocsékolás lett volna ezzel foglalkozni. Egyből nemlétező jogszabályok megsértésére hivatkozva tartóztatták le a vezetőket, tulajdonosokat. Nem létező jogszabályok megsértése alapján emeltek vádat és született szabadságvesztést és elkobzást kimondó ítélet. A kisszövetkezetek, GMK-k élére hatósági megbízottat vagyis pártmegbízottat neveztek ki és már kezükben is volt az aranytojást tojó tyúk, a kiszemelt jól prosperáló vállalkozás. A nemlétező jogszabályok megsértése nyilván nem lehetett bűncselekmény, csakhogy ez ellen védekezni se lehetett.  Az elrekvirált kisszövetkezetek, GMK-k vezetését a pártvezetők rokonaival, ismerőseivel töltötték fel. Azok pedig akik ezt kemény munkával létrehozták már a vállalkozásuktól, vagyonuktól megfosztva a nemlétező bűncselekményekért kiszabott börtönbüntetésüket töltötték.

Amikor ez az rendszerváltás óta eltelt 30 év alatt többször is szóba került, akkor olyan válaszok születtek, mint a Legfelsőbb Bíróság 1990-től 2002-ig hivatalban lévő elnökének, Dr. Solt Pálnak a nyilatkozata, amely egy napilap 2001 október elsején megjelent számában olvasható: „A jogállam kialakítása folyamatosan zajlik a bíróságokon, a bírói karon belül. Ennek egyik oka, hogy a rendszerváltás során a bírói kart semmilyen átvilágítás nem érintette.”

Nehéz lenne meggyőzni Európát, az Európai Uniót vagy akár a világot azzal, hogy Magyarországon az jelenti a jogállamot, hogy nemlétező jogszabályok alkalmazásával hozott ítéleteket tartanak hatályban, mert a magyar rendszerváltás során a magyar bírói kart semmilyen átvilágítás nem érintette és a jogállam kialakítása azóta is folyamatosan zajlik a magyar bíróságokon, a bírói karon belül.

Csakhogy Artúr ügyében nevesíthetők azok a személyek, akiknek felelősségük volt és van abban, hogy nemlétező jogszabályok alkalmazásával hozott ítéletet tartanak hatályban. Holott az nyilvánvaló, hogy nemlétező jogszabályt nem lehet megsérteni, ezzel senkit nem lehet vádolni.  Az az ítélet amely nemlétező jogszabály megsértésére alapozza a büntetőjogi felelősség megállapítását és a büntetés kiszabását semmis, ezt magyarázni is felesleges. Nemlétező jogszabály megsértésért vádolt személyt nem lehet felmenteni, hiszen el sem követhette a nemlétező jogszabály megsértését.

Az pedig már politikai kérdés, a magyar igazságügy-miniszter és a magyar miniszterelnök kompetenciájába tartozó kérdés, hogy mi a fontosabb: egyes ügyészségi és bírósági vezetők múltbéli hibáinak takargatása, felelősségük elfedése vagy a jogállam helyreállítása.

SZERETNE  A KARMELITA KOLOSTOR TERASZÁN 

KÁVÉZNI ? 


EGYÉNI KÉPVISELŐJELÖLTEK, MINISZTERELNÖK-JELÖLTEK SZÁMÁRA KÍNÁL BEMUTATKOZÁSI LEHETŐSÉGET A ZINFO PORTÁL!

A POLITIKUSOK illetve a PÁRTOK oldalon látható minta szerint kerül elhelyezésre  fénykép, rövid bemutatkozás, rövid program, kampányüzenet. Amennyiben a képviselőjelölt igényli, úgy  segítünk a bemutatkozó szöveg, rövid program, kampányüzenet vagy akár plakát elkészítésében, elég ha ehhez az elképzeléseit, az alapokat elküldi emailben. A bemutatkozó blokkban elhelyezhetjük a jelölt által megadott megadott bankszámlaszámot, amelyre a kampányát támogató összegeket várja. Ugyancsak elhelyezésre kerülhet a képviselőjelölt közösségi oldalának, pl. facebook oldalának linkje, melyre kattintva az érdeklődő közvetlenül eljuthat a jelölt politikai célra létesített közösségi oldalára.

A miniszterelnök-jelöltek bemutatása is hasonló módon történik. Arról, hogy kinek anyaga kerülhet fel a főoldalra a szerkesztőség dönt.

Erről és a feltételekről részletes tájékoztatás kérhető a zinfo@civmedia.hu email címre küldött levélben.

Szerkesztőség

Kérünk támogasd a ZINFO Politikai Információs Oldal működtetését!

Támogatást a ZINFO PORTÁL 10101559-22006000-01005002 számú bankszámlára lehet utalni. 

                                              
A CIVIL MÉDIA CSOPORT PORTÁLJAI 

LINKEK

BÜDZSÉ

ZUJSÁG

ZINFO

TRIPORT

KÜLFÖLD-MUNKA

PROSTUDIO

MAGYAR CIVIL

MAGYAR JÖVŐ

MAGYAR SZELFI

KOMMENTA

CIVIL TV

CIVIL MÉDIA

RENDSZERVÁLT


A KORMÁNYVÁLTÁSHOZ ÚJ ELLENZÉKI POLITIKÁRA ÉS ÚJ POLITIKUSOKRA VAN SZÜKSÉG!

 Már most látható, hogy az ellenzéki oldal politikai potenciálja kevés a - kormányváltást eredményező - 2022-es választási győzelemhez. Az önkormányzati választáson elért eredményből nem szabad téves következtetést levonni

A budapesti önkormányzati választáson elért győzelem annak tudható be, hogy a fővárosiak többsége változást akart. A túlértékelt kampány, mely valójában erőtlen, meggyőzésben gyenge és szervezetlen volt értékelhetően nem befolyásolta a választást, mivel a budapestiek simán dacból és megmutatjuk alapállásból szavaztak a változásra. Nehéz lett volna olyan jelöltet állítani, akit nem szavaztak volna meg a fideszes jelölttel szemben.

A kormányváltáshoz új ellenzéki politikára lenne szükség és szükség lenne új politikusokra is, akik jelentősen növelhetik az ellenzéki oldalt támogató szavazók körét.

Az ellenzéki politikai erők erők összefogása az első és nélkülözhetetlen lépés, de ez kevés a győzelemhez. Ahhoz, hogy az ellenzéki oldal jobb pozícióba kerüljön már most szervezett cselekvésre lenne szükség. Kellene egy az ellenzéki összefogás politikai szövetségét megjelenítő testület, amely egyrészt koordinációs feladatokat látna el, másrészt a kommunikáció terén ellensúlyt képezhetne a kormánnyal szemben.

Ez a testület lehetne az ellenzéki összefogás képviseletét ellátó árnyékkormány. Az árnyékkormánynak lenne jogi, egészségügyi, oktatási, pénzügyi, gazdaságfejlesztési, rendészeti, védelmi, külügyi, környezetvédelmi, korrupcióellenes és szociális kabinetje, ehhez kapcsolódó szakértői csapata. Az árnyékkormány szakértőin kívül civil szervezetek és nyugdíjas érdekvédelmi szervezetek szakértői segítenék az árnyékkormány munkáját.

Az ellenzék politikai szövetsége az árnyékkormány felállításával megmutathatná kormányzó képességét, azt, hogy már most létezik alternatíva, létezik közös ellenzéki álláspont a kormány döntéseivel szemben. Megmutathatná, hogy mit tenne a kormány helyében, hogy  lehetne másképpen is, hogy létezik jobb megoldás.

Az árnyékkormány tevékenysége, működése egyben az ellenzéki aktivitás láttatását is jelentené, másrészt az ellenzéki pártok együttműködési képességét, azt, hogy már most készen állnak a koalíciós kormányzásra. Az árnyékkormány tevékenysége igazolná, hogy van alternatíva, létezik másik út, másik megoldás is, ami kedvezőbb helyzetet, gyorsabb és nagyobb léptékű fejlődést, jobb életet hozna a magyar embereknek.

Ellenzéki oldalról nézve pozitívum, hogy a magyarok jelentős része változást akar. A magyarok jelentős része azt akarja, hogy európai jogállam, európai demokrácia, európai sajtószabadság legyen Magyarországon és legyen jóléti fordulat. Más legyen az elosztási politika és Magyarország az EU szegénységi rangsorában elfoglalt utolsó előtti helyéről jóval feljebb kerüljön, jelentős javulás következzen be a magyar emberek életében. A magyar emberek az ország gazdasági teljesítményéhez méltó módon élhessenek, a magyar emberek által megtermelt pénzt ne egy urizáló, pazarló kormány osztogassa el baráti körben, szórja szét külföldre és ellenőrizhetetlen támogatásokra és költse el saját kedvteléseire. Az ellenzéki politika feladata, hogy megalkossa azt a kormányprogramot, ami képes teljesíteni a változást akaró magyar választók elvárásait.

Az új politika mellett szükség van új politikusokra is. Szükség van olyan a politika iránt érdeklődő személyekre, akik vállalják, hogy indulnak az egyéni képviselőjelöltek előválasztásán, ahol a legtöbb szavazatot elnyerő jelölt lesz majd az ellenzéki összefogás által támogatott egyéni képviselőjelölt.

Szükség van új miniszterelnök-jelölt aspiránsokra is, akik elindulnak az előválasztáson és majd a legtöbb szavazatot szerző jelölt lesz az ellenzéki összefogás által támogatott miniszterelnök-jelölt.

Ahhoz, hogy az egyéni képviselőjelöltek előválasztásán elinduljon egy aspiráns - legyen az párt jelöltje, civil szervezet jelöltje vagy önjelölt - már most el kell kezdeni a felkészülést. Lehetőséget, megoldást kell keresni arra, hogy bemutatkozhasson, ismertethesse programját, kampányüzeneteit, mivel a jövő év elején vagy közepén tartandó előválasztásra már össze kell szedni az induláshoz szükséges meghatározott számú ajánlást.

Hasonló a helyzet a miniszterelnök-jelölt aspiránsok esetében is. Az egyéni képviselőjelöltek esetében elég ha választókörzetében szerez ismertséget. A miniszterelnök-jelöltek esetében viszont országos viszonylatban kell elérni, hogy ismertté váljon, megismerjék programját, kampányüzeneteit. Az aspiránsok részére tehát jóval előbb kezdődik a választási kampány, mivel nekik két választáson kell eredményesen szerepelni. Ahhoz, hogy a második választás résztvevői lehessenek meg kell nyerni az előválasztást.

Az aspiránsoknak nem csupán az előválasztáson való induláshoz a zöld kártyát jelentő meghatározott számú ajánlást kell összegyűjteni, de az előválasztási kampány, majd a választási kampány anyagi fedezetét is. Ehhez a választókat elérő kommunikációs csatornákra van szükség, sőt, olyan médiafelületre, amely lehetőséget biztosít a bemutatkozásra, az aspiráns programjának ismertetésére. Még inkább érvényes ez a miniszterelnök-jelölt előválasztáson induló aspiránsokra.

Jelenleg egyetlen erre alkalmas online média létezik, a ZINFO politikai információs portál. A ZINFO portál a POLITIKUSOK és PÁRTOK oldalán lehetőséget, felületet biztosít a képviselőjelöltnek jelentkezők számára, hogy bemutatkozzanak, rövid programjukat, kampányüzeneteiket, plakátjaikat a választók megismerhessék. Arra is lehetőség nyílik, hogy közzé tegyék azt a bankszámlaszámot, ahova szimpatizánsaik a képviselőjelölt kampányát támogató összegeket átutalhatják. Amennyiben a képviselőjelölt igényli, a ZINFO szerkesztősége segítséget nyújthat a bemutatkozó szöveg vagy rövid program illetve kampányüzenetek elkészítéséhez, elég ha a jelölt ehhez elképzeléseit, az alapokat elküldi a emailben. A szerkesztőség hasonló módon vállalja a jelölt kampányához szükséges plakátok elkészítését is.

Erről az érdeklődők a zinfo@civmedia.hu email címre írt levélben kérhetnek részletes tájékoztatást. A képviselőjelöltek számára biztosított webes felületen elhelyezhető a jelöltek facebook oldalának vagy más közösségi oldalának linkje is, így a ZINFO portálról azok egy  kattintással közvetlenül elérhetők.

A képviselőjelöltek lehetnek pártok által támogatott, pártokhoz kötődő, de a párt támogatását nem élvező jelöltek, civil szervezetek támogatását élvező jelöltek és lehetnek önjelölt civilek is.

Ugyanez vonatkozik a miniszterelnök-jelöltekre is. Miniszterelnök-jelöltek esetében a szerkesztőség dönti el, hogy kinek biztosítja azt a kiváltságot, hogy a főoldalon is bemutatja, megismerhetővé teszi rövid programját, kampányüzenetét, plakátját. A miniszterelnök-jelölt aspiránsok ugyancsak a zinfo@civmedia.hu email címen kérhetnek részletes tájékoztatást.
Esetükben is fennáll a lehetőség, hogy igény esetén a ZINFO szerkesztősége segítséget nyújthat a bemutatkozó szöveg vagy rövid program illetve kampányüzenetek elkészítéséhez illetve vállalja plakátok elkészítését is, elég ha ehhez az elképzeléseit, az alapokat elküldi a jelölt emailben.

Az előválasztáson induló jelöltek között feltehetően lesznek kiváló képességű, felkészült személyek, akik képesek bizonyítani alkalmasságukat és akár rövid idő alatt jelentős népszerűségre tehetnek szert. Nekik a demokratikus előválasztás nélkül, a jelöltállítás új szabályai nélkül esélyük nem lett volna arra, hogy képbe kerüljenek, képviselőjelöltek vagy miniszterelnök-jelöltek lehessenek,  egyáltalán tudomást szerezzenek a létezésükről. Az előválasztás vesztesei sem fognak az előválasztás után visszavonulni, bekapcsolódnak a magyar politikai életbe, jelenlétükkel frissítést hoznak, új irányokat és mozgásokat indítanak el.

"VÁLLALNA VITÁT VARGA JUDIT MINISZTERREL KAMERÁK ELŐTT?  

TÉMA: JOGÁLLAM, DEMOKRÁCIA, EU."


Kérünk támogasd a ZINFO Politikai Információs Oldal működtetését!

Támogatást a ZINFO PORTÁL 10101559-22006000-01005002 számú bankszámlára lehet utalni. 

                                               A CIVIL MÉDIA CSOPORT PORTÁLJAI 

LINKEK

BÜDZSÉ

ZUJSÁG

ZINFO

TRIPORT

KÜLFÖLD-MUNKA

PROSTUDIO

MAGYAR CIVIL

MAGYAR JÖVŐ

MAGYAR SZELFI

KOMMENTA

CIVIL TV

CIVIL MÉDIA

RENDSZERVÁLT


Európai Egyesült Államok - Dobrev  Klára szerint

" A Demokratikus Koalíció olyan Európai Egyesült Államokat szeretne, ahol van európai minimálbér és minimálnyugdíj, a polgároknak járó minimális egészségügyi ellátás és a hazai családi pótlékon felül járó uniós juttatás ..."

" A kormány kampányával ellentétben nem bevándorlási, hanem kivándorlási válság van. Az európai minimálbér bevezetésével lehetne visszatelepülésre ösztönözni a kivándoroltakat, ezt a kezdeményezést a franciák, a németek és a hollandok is támogatják ...."

„Gazemberséget követett el a kormány a rokkantsági és a szolgálati nyugdíjak elvételével, ezreket tett földönfutóvá. Az intézkedés törvényellenes volt, ezt az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság is megállapította” – jelentette ki a politikus, aki szerint azért kell Európai Egyesült Államok, hogy az ország lakóit megvédje az „elnyomóvá vált kormányuktól”.

" Az egészségügy összeomlott, csak az abban dolgozók hivatástudata tartja életben. A probléma megoldását egy európai szinten meghatározott egészségügyi minimum jelentheti, amely minden polgárnak egyformán jár. "

" Ha a kontinens népei összefognának a szociális Európa megvalósításáért, akkor 500 millió ember ereje rákényszeríthetné a nagy multinacionális cégeket arra, hogy tisztességes mértékű adót fizessenek, és az fedezné a szociális juttatások egységesítését. "

" Orbán Viktor a koronavírus-válság kellős közepén 4 milliárd eurónyi devizahitelt akar felvenni Magyarország számára, miközben hazudik a 2000 milliárd forintnyi EU-s forrás sorsáról. 4 milliárd eurónyi devizahitel egy olyan pillanatban, amikor a forint árfolyama soha nem látott gyengülésbe indult.  "

" A gazdasági szabadságharcot hirdető Orbán Viktor úgy döntött, hogy eladósítja az országot évekre. Akkor veszi föl ezt a gigahitelt, amikor az Európai Unió válságkezelési csomagja elegendő forrást biztosítana Magyarország számára, hogy a koronavírus-válság gazdasági, szociális hatásait enyhítse. "

" Az Európai Unió 2000 milliárd forintnyi forrást szabadított fel a koronavírus-válság kezelésére. Ezt az EU arra szánta, hogy Magyarországnak legyen miből fizetni a bérpótló támogatásokat, támogatni a munkanélkülieket, fejleszteni az egészségügyet, megfizetni az orvosokat, ápolókat, és megoldani a leginkább veszélyeztetett idősek ellátását. Ebből a pénzből a lakosság tesztelésére is jutna. "

Forrás: beol.hu hirado.hu  ezalenyeg.hu

"VÁLLALNA VITÁT DOBREV KLÁRA EP-KÉPVISELŐVEL  KAMERÁK ELŐTT? TÉMA: JOGÁLLAM, DEMOKRÁCIA, EU."





Magyar jogállam - a befejezetlen mű 

Gyakran kerül szóba hazai és uniós terepen a magyar jogállam alakulásának kérdése, nem említve azt, hogy a magyar jogállam a rendszerváltás után 30 évvel még mindig befejezetlen műnek tekinthető. A békés átmenet révén létrejött magyar rendszerváltás az igazi változások bekövetkezte helyett az átmentés lehetőségét jelentette. A békés átmenet révén a kádári időszakból intézmények, személyek maradtak mozdítatlanságban és mint hatalmi tényezők az alakuló új jogállam részévé váltak. Nem lett igazi demokrácia.

Nem történt meg a bíróságok, bírák, ügyészségek, ügyészek átvilágítása. A rendszerváltás után is fennmaradt a diktatúra értékítélete, amely alapján a bűnösség és tisztesség igen sok esetben a Kádár-rendszer iránti hűség vagy engedetlenség következményeként adományozott állapot volt.

A diktatúra bírósága fontos része volt a diktatúra elnyomó, parancsuralmat megvalósító hatalmi gépezetének. Az állampárt vezetői, a diktatúra hatalomgyakorlói közvetlenül nem ítéltek el senkit, ezt helyettük, parancsukra a diktatúra bíróságának bírái hajtották végre. Mivel a bírói hatalom stratégiai pozíciót jelentett a diktatúra hatalomérvényesítésében, ezért olyan jogászokat választottak és neveztek ki bíráknak, akik megbízható, elkötelezett hívei és kevés kivétellel tagjai is voltak az állampártnak, akik vonakodás nélkül, maradéktalanul végrehajtották az állampárt utasításait.

Egy a törvények betartását a pártutasítások elé helyező bíróság ellehetetlenítette volna a diktatúrát éltető megtorlás és megfélemlítés igazságszolgáltatáson keresztül történő érvényesítését, ez pedig a diktatúra megroppanásához, bukásához vezetett volna.

Vitathatatlan tény, hogy a diktatúra fennmaradását, létezését biztosító megtorlás, megfélemlítés érvényesítéséhez a jogi kereteket – mint jogalkalmazó – a diktatúra bírósága biztosította. Ez nem is létezhetett másként, ennek tagadása a diktatúrát éltető megtorlás, megfélemlítés stratégiájának tagadását, végső soron a diktatúra létezésének tagadását jelentené. A diktatúra bíróságának és bíráinak a hatalomhoz való viszonyát a függőség, a kényszerhelyzet jellemezte. A diktatúra bíróságai és bírái közvetlen pártirányítás alatt álltak.

Megkerülhetetlen kérdés: mennyire lett demokratikus az a rendszerváltás utáni jogállam, amely ugyan a diktatúra értékítéletét, erkölcsi felfogását elvetette, de a diktatúra ítéleteit a törvényes és törvénytelen, a jó és rossz vonatkozásában elfogadta, átvette és annak jogkövetkezményeit folytatólagosan érvényesítette? Érzékelhető lett a diktatórikus és a demokratikus jogalkalmazás közötti különbség, hiszen a rendszerváltás utáni független, demokratikus bíróság és a pártállami bíróság között legalább akkora különbség kellene, hogy legyen, mint amekkora különbség létezik a demokrácia és a diktatúra között, csakhogy a diktatúra bírái lettek a demokratikus jogállam bírái?

Jogállam tekintetében van egy vitathatatlan kritérium és megkérdőjelezhetetlen alapfeltétel, mégpedig az, hogy csak létező jogszabályok alkalmazásával emelhető vád és hozható ítélet. Amennyiben egyetlen olyan eset is létezik, ami azt mutatja, hogy a bíróság nemlétező jogszabály alkalmazásával hozott ítéletet tart hatályban és az ügyészség ennek ismeretében sem folytat le törvényességi vizsgálatot és nem kezdeményezi ezen ítélet, másodfokú határozat felülvizsgálatát, akkor már általánosságban nem lehet jogállamról beszélni.

A kádári diktatúra idején a bíróságok számos esetben alkalmazták azt a megoldást, hogy nem létező jogszabály megsértésére hivatkozva, nem létező szakértői véleményre alapozva hoztak ítéletet. A rendszerváltást követően az ilyen ítéleteket törvényességi vizsgálattal ki kellett volna szűrni és semmissé nyilvánítani. Erre Magyarországon nem került sor, pedig a környező országok mindegyikében megvalósult.

De nem csupán az európai keleti blokk országaiban rendezték ezt a problémát, hanem Oroszországban is. Jelcin elnök időszaka alatt 1,2 millió koncepciós per felülvizsgálatára került sor és ebből 960 ezer esetben született felmentő ítélet illetve semmissé nyilvánítás.
Magyarországon a becslés szerinti mintegy 80 ezer koncepciós perből kevesebb mint 10 esetben került sor felülvizsgálatra.

Nem lehet említés nélkül hagyni azt a könyörtelen logikát, amely a kiegyezéses rendszerváltás, a békés átmenet révén érvényesült, hogy a diktatúra időszakában ártatlanul elítélt embereknek a rendszerváltás után azért kellett vállalniuk továbbra is a bűnösséget, mert ártatlanságuk kimondása, az ügyükben eljáró bírák és ügyészek felelősségének kimondását is jelentette volna, akik átvilágítás nélkül hatalomban maradtak és a demokratikus jogállamnak nevezett formáció ügyészei, bírái lettek. Az ő kezükben maradt a döntés joga, hogy saját és kollégáik diktatúra idején hozott ítéleteit véleményezzék, az erre vonatkozó felülvizsgálati kérelmeket elbírálják. Ki akarta volna ketté törni önmaga, pályatársa karrierjét, egzisztenciáját?

A becslések szerinti mintegy 80 ezer koncepciós per közül az egyik talán legismertebb az Energetika-per volt, a nyolcvanas évek vitathatatlanul leghíresebb koncepciós pere. Az Energetika-per elindításáról az MSZMP Központi Bizottságának Gazdasági Osztálya döntött, ezt az MSZMP KB piros pecséttel ellátott levele is bizonyítja.

Az ENEGETIKA Kisszövetkezet elnöke illetve vezetése a nyolcvanas években megpróbálkozott a mai ipari parkokhoz hasonló innovációs bázisok országos hálózatának szervezésével, melynek leállítását az MSZMP KB gazdasági osztálya rendelte el. Az Energetika-per 1984-ben politikai pernek indult, de jobbnak látták köztörvényes perként folytatni. Az akkori jogalkalmazás bevett gyakorlata szerint nem létező jogszabályok megsértésére hivatkozva állapították meg a bűnösséget, nem létező szakértői véleményekre alapozva állapítottak meg kárt és rendeltek el teljes vagyonelkobzást.

A rendszerváltás után 1994-ben került a Legfelsőbb Bíróság elé az Energetika-per másodfokú határozata, melyet azzal utasítottak el, hogy nem létezik ok a felülvizsgálatra vagyis a bírói tanács létezőnek tekintette azokat a jogszabályokat, melyek jogszabály-helyét, a jogszabályok szöveget még senki nem tudta megmutatni. Ezen hivatkozás szerinti jogszabályokról az IM Jogszaszabály-nyilvántartási Főosztálya megállapította, hogy nemlétező jogszabályok, erről írásos nyilatkozatot adott ki. Az 1994 januárjában a felülvizsgálatot elutasító, a nemlétező jogszabály alkalmazásával hozott másodfokú határozatot hatályban tartó bírói tanács előadó bírája ma már a Kúria három legmagasabb rangú vezetője közé tartozik.

1999-ben Dávid Ibolya igazságügy-miniszter az Igazságszolgáltatási Tanács ülésén Solt Pál - a Legfelsőbb Bíróság akkori elnöke - elé terjesztette az ügyet azzal, hogy ez a jogállamiság alaptételét érintő kérdés, nem létező jogszabály alkalmazásával hozott másodfokú határozat nem tartható hatályban. Solt Pál a Bíróság függetlenségét hangsúlyozva azt válaszolta, hogy ez jogerősen lezárt ügy, semmit nem tud tenni a Bíróság, az Energetika-per másodfokú határozata hatályban marad.

Magyarországon az Alkotmány szerint a törvényesség legfőbb őre az ügyészség, így az Energetika-per kapcsán közel 10 beadvány került benyújtásra a Legfőbb Ügyészséghez azzal a kéréssel, hogy amennyiben a Legfőbb Ügyészség szerint léteznek a kifogásolt jogszabályok akkor közöljék a jogszabályok helyét és szövegét, amennyiben elismerik, hogy nem léteznek, úgy a Legfőbb Ügyészség kezdeményezzen törvényességi vizsgálatot és a Bíróságnál kezdeményezze a másodfokú határozat felülvizsgálatát büntető anyagi jogsértés miatt, hiszen nemlétező jogszabályt alkalmaztak. A beadványok mellé szakértői vélemény is lett csatolva, amely kimondja, hogy nem léteznek a hivatkozott jogszabályok, sem szövegük, sem a beazonosításhoz szükséges jogszabályi hely nem található.

A Legfőbb Ügyészség minden esetben más tartalmú választ küldött, ami közös volt bennük, hogy nem nevezték meg, nem tudták megnevezni a jogszabályok helyét, sem szövegét, de azt kijelentették, hogy ez így jogszerű és törvényes. Kapcsolódó tény, hogy az a személy, aki a diktatúra idején, 1987-ben  a Legfelsőbb Bíróság Energetika-perben másodfokú határozatot meghozó bírói tanácsában előadó bíró volt, a 2000-es években már a Legfőbb Ügyészség 5 legmagasabb rangú vezetője közé tartozott.

Amennyiben a Legfőbb Ügyészség törvényességi vizsgálatot végez és kimondja, hogy nem léteznek a kifogásolt jogszabályok, melyek alkalmazásával 1987-ben meghozták az Energetika-per másodfokú bírósági határozatát, azzal egyben kimondta volna annak a személynek a felelősségét is, aki előadó bíróként 1987-ben részt vett a jogsértő másodfokú határozat meghozatalában, de a törvényességi vizsgálat idején már a Legfőbb Ügyészség 5 legfőbb vezetője közé tartozott. Ez nyilván kettétörte volna az illető személy karrierjét és rámutatott volna arra is, hogy milyen személyi okokra, személyi összefüggésekre vezethető vissza, hogy Magyarországon a becslés szerinti 80 ezer koncepciós perből kevesebb mint 10 esetben történt felmentés illetve semmissé nyilvánítás.

A rendszerváltás kezdete óta mindegyik igazságügy-miniszter találkozott ezzel a problémával és hallott az Energetika-perről mint a diktatórikus jogalkalmazás iskolapéldájáról, de egyiknek sem sikerült elérni, hogy Magyarországon megvalósuljon a jogállam azon alapvető feltétele, hogy csak létező jogszabályok alkalmazásával hozott bírósági ítéletek tarthatók hatályban.

Varga Judit igazságügy-miniszter asszony eddigi tettei alapján nehéz lenne cáfolni, hogy a problémamegoldó képesség egyik fő erőssége.  Még azt is elérheti, hogy Magyarországon megvalósuljon a jogállam azon alapvető feltétele, hogy csak létező jogszabályok alkalmazásával hozott bírósági ítéletek tarthatók hatályban.

István király hagyatéka: európainak maradni! 

István király óta létezik a magyarok európai és ázsiai ága. Az európai magyaroknak az európai szabadság, európai életforma, európai demokrácia, európai kultúra, európai jólét az etalon. Az ázsiai magyarok viszont mindent utálnak és elvetnek ami európai. Bennük ezer éve ott az ellenérzés Európa iránt. 



Európai és ázsiai magyarok 


Több mint ezer évvel ezelőtt a magyarok első királyának választani kellett: BIZÁNC VAGY RÓMA? István király Rómát választotta. Követői lettek az európai magyarok.

Akik ellenezték István király választását, mert inkább Bizáncot választották volna, azokat nevezik ázsiai vagy bizánci magyaroknak.

Több mint ezer éves ellentét feszül az európai magyarok és az ázsiai magyarok között, több mint ezer éve létezik a megosztottság és sokszor viszályba torkolló ellentét. Ma is létezik a magyarok európai ága és az ázsiai ág. Az ázsiai magyarok, a bizánciak utálják Európát. Mindent utálnak ami európai. Utálják az európai szabadságot, az európai demokráciát, az európai életformát,

2010 óta ázsiai magyarok kezében van az ország irányítása. Ők nem ázsiainak hanem illiberálisnak mondják magukat, így jelezve, hogy nem azonosak az általuk libsiknek nevezett európaiakkal és európai magyarokkal. Ami egyértelművé teszi hovatartozásukat, hogy Kínának, Oroszországnak és Törökországnak van illiberális rendszere, illiberális politikai berendezkedése.

Az ázsiai magyarok szerint az a demokrácia ami Oroszországban, Kínában és Törökországban van és úgy gondolják Magyarországnak is ebbe az irányba kell tartani, ami a 2010 óta tartó illiberális politikai berendezkedéssel el is indult. 

Az ázsiai magyarok számára nem fogadható el az Európai Unió  mint szélesebb körben közös szabályokat alkalmazó közösség, ők a nemzetállamok laza szövetségében gondolkodnak. Az ázsiai magyarok nem fogadják el az Európai Unió emberi jogokra, demokráciára, jogállamra, sajtószabadságra vonatkozó közös szabályainak uniós értelmezés szerinti alkalmazását, legfeljebb sajátos nemzetállami értelmezéssel.

Az ázsiai magyarok szerint az Európai Unióban le kell cserélni a liberális elitet ázsiai felfogású illeberális elitre. Ők átvennék Európa irányítását, orosz típusú rendszert vezetnének be és  Brüsszelből Moszkvát csinálnának.

A 10 éve tartó illiberális kormányzás eredményeként ázsiai irányba megy Magyarország, így a keleti nyitás nem csupán szimbolikus, hanem a valóságban is ázsiai orientációt jelent.

A 2022-es választás dönti el, hogy az ázsiai magyarok kezében marad a hatalom és folytatódik az ázsiai orientáció vagy a magyarok európai ága győz és Magyarország visszatérhet oda ahova a magyarok első királya kijelölte az utat vagyis Európába.

JÓ AZ IRÁNY KAPITÁNY?
"Magyarország már nem demokráciának, hanem hibrid rezsimnek számít..." 



JÓ AZ IRÁNY KAPITÁNY?


Magyarország már nem demokráciának, hanem hibrid rezsimnek számít, állapítja meg a Freedom House Nations in Transit című jelentése, melyben az egykori keleti blokk államat vizsgálják abból a szempontból, hogy mennyire érvényesülnek a demokrácia alapelvei. / Forrás 444.hu /

Időszerű a kérdés: JÓ AZ IRÁNY KAPITÁNY?

Az alábbiakban e kérdéshez kapcsolódó megállapítások, nyilatkozatok olvashatók külföldi sajtó írásaiból, politikusoktól...

Célszerűbb lenne a KOMMENTÁR NÉLKÜL felvezetéssel indítani, de tolakodik a kérdés, hogy mi miatt jöttünk ennyire divatba a politikai butikban? Miért foglalkoznak ennyit a magyar kormánnyal, Magyarország helyzetével?  Kis ország vagyunk, mi miatt lettünk tényezők magunkra vonva a külföldi sajtó és komoly politikusok figyelmét?  Amennyiben az alábbi idézetek mindegyike hibás megállapítás, torz vélemény, rosszaakaratú feltételezés kategóriába sorolható, a kérdés az, hogy miért, mi indukálja ezt? Ennyien egy irányba tévednének? Netán Soros?

John Keane, a jogállam egyik legnevesebb kutatója így nyilatkozott a Handelsblatt üzleti hetilapnak:  a magyar modellben az ilyen rendszerek minden sajátossága megtalálható: megrendszabályozott igazságszolgáltatás és sajtó, álhírek, látszólag szabad választások, rendszeres közvélemény kutatások, urambátyám- viszonyok, a politikusoktól függő oligarchák, hűséges középosztály. Az erőszak itt álcázva jelenik meg: a kegyúr-kegyenc-kapcsolat formájában. 

Deutsche Welle:  nem sok olyan ország akad, ahol egy összeesküvés-elmélet az állami politika rangjára emelkedett, de Magyarország mindenesetre közéjük tartozik. Orbán Viktor miniszterelnök öt éve maga jelentette ki, hogy Soros György mozgatja egy nagy nemzetközi összeesküvés szálait. Célja, hogy szétrombolja a nemzetállamokat, és a migráció útján kicserélje azok lakosságát. „Zsoldosai és ügynökei” közé tartoznak civil szervezetek, újságírók és tudósok, továbbá az EU és az ENSZ is.

Európa Tanács jelentése a média helyzetéről Európában:  a közmédia Oroszországban, Lengyelországban és Magyarországon a kormány szócsövévé vált, amely kényelmes propagandaeszközként működik a választások előtt és alatt.  A választások során a lengyel és magyar kormányok olyan módon avatkoztak bele a médiaszektor - főként a közmédia - működésébe, hogy azzal a kormánypártok komoly szavazati előnyre tettek szert.

ZDF Heute Show: "Ahol Orbán dönti el, mi az álhír, ott Weinstein lehet a nőjogi ombudsman"
Kovács Zoltán:  Péntek este a már múltkor is emlegetett, német balliberális, magát közszolgálatinak valló ZDF-csatorna Heute Show című adásábán Orbán Viktor miniszterelnököt Hannibal Lecterként ábrázolták. Ezek a megnyilvánulások rendkívül szánalmasak és mutatják, hogy milyen is a haladó-független-objektív-minőségi sajtó egyes nyugati országokban. Egy dolgot javasolnék a ZDF szerkesztőségének: ha legközelebb szörnyeket kívánnak bemutatni, nézzenek szét saját országukban, akad(t) jó pár...

The Guardian: a magyar kormány korlátlan időre fogja magát felhatalmaztatni az Országgyűléssel, a felhatalmazás pedig lehetővé fogja tenni, hogy bebörtönözzék az álhírterjesztéssel vádolt ellenzéki újságírókat.

Washington Post: Magyarországon már nem érvényesülnek a demokrácia szabályai, Orbán Viktor pedig korlátlan időre hatalmaztatta fel magát. 

Müller Cecília országos tisztifőorvos: a NYT április 22-én arról írt, hogy a magyar kormány a járványhelyzetet a hatalma megszilárdítására használja fel, teljesen figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy az Orbán Viktor vezette kormány már 2010 óta hatalmon van, háromszor nyert kétharmaddal választást.A cikk szerzője azt követelte, hogy Brüsszel büntesse meg Magyarországot, például azáltal, hogy elvonja az uniós fejlesztési forrásokat.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter: téves az a gondolat, hogy az autokráciák reagálnak jobban egy krízisre. Véleménye szerint a demokráciák jobban menedzselik azokat, mert védelmezik az emberek szabadságát, miközben az autokráciák agresszívak, megtagadják az emberi jogokat, a vezetőik hazudnak. Pompeo szerint lehet, hogy egy autokráciában megoldják a konkrét problémát, de közben hatalmas károkat okoznak a saját nemzetüknek, és a a világ maradékát is kockázatnak teszik ki. 

Radoslaw Sikorski lengyel néppárti EP-képviselő, volt külügyminiszter: az én modern konzervatív felfogásomtól távol áll külföldi egyetemek bezárása, a köz- és a kereskedelmi média bekebelezése, gyűlöletkampányok indítása külföldiek és az EU ellen, és a benyalás Vlagyimir Putyinnak. Emiatt és nem Donald Tusk félreértett szavai miatt válnak el az útjaink. Azok közülünk, akik évtizedek óta Magyarország barátainak tekintettük magunkat, most döbbenten állunk és szomorúak vagyunk, de ez az önök választása. Sok szerencsét az EU-t gyűlölő nacionalisták társaságában! Remélem, ismét a vesztes oldalon állnak...

Forrás: HVG, Index, 24.hu , Népszava, Origo, 888.hu, 444.hu

MAGYAROK VAGYUNK. OLYANOK AMILYENEK.  AHÁNYAN ANNYIFÉLÉK!  


VÉLEMÉNY

MAGYAROK VAGYUNK

MAGYAROK VAGYUNK. OLYANOK AMILYENEK.  AHÁNYAN ANNYIFÉLÉK!  AMI KÖZÖS, HOGY VÁLTOZÁST AKARUNK. AZT, HOGY MÁSKÉPP LEGYEN.  LEGYEN DEMOKRÁCIA, EURÓPAI JOGÁLLAM, JOBB ÉLET, JOBB GYÓGYÍTÁS, MEG ILYENEK. ÉS KÉRJÜK A RÉSZÜNK A KÖZÖSBŐL! AMI NEKÜNK JÁR NE MÁS TEGYE ZSEBRE!
MAGYAROK VAGYUNK. OLYANOK AMILYENEK. 

Vélemény

AZ ÍGÉRET FÖLDJE...

Van egy csodálatos országunk, mi magyarok meg olyanok vagyunk amilyenek.

Az elmúlt 30 évben szinte minden bejött amit akartunk és szinte semmi nem sikerült, ami jobbá tehette volna a magyar emberek többségének életét. Tagjai lettünk a világ legerősebb katonai szervezetének, majd beléphettünk az elitklubba, az Európai Unióba és ráadásként olyan összegű uniós támogatáshoz jutottunk, ami jóval nagyobb mint az egykori Marshall-segély.

Hiába a tengernyi pénz, a szinte elkölthetetlen mértékű támogatás, mi inkább vergődünk mint szárnyalunk, és több millió magyar ember a biztos megélhetés helyett inkább túlélési gyakorlatnak gondolja az életét. Pedig most minden adott hozzá, hogy teljesüljön a magyar himnuszból a " Hozz rá víg esztendőt " óhajunk.

A magyar történelem során még egyetlen vezetőnek, egyetlen kormánynak, hatalomnak sem állt ennyi pénz a rendelkezésére mint a mostani kormánynak, hogy a magyar emberek igényei szerinti jövőt teremtsen. Ez rendkívüli lehetőség, egyben történelmi küldetés, ami valószínűen soha nem fog megismétlődni a magyar történelemben.

Sem a most élő magyarok, sem az utókor nem fog felmentést adni a mostani vezetőknek, ha ezt a hatalmas összeget, a nemzet pénzét nem jólétet hozó gazdaságfejlesztésre fordítják, hogy Magyarország végre valóban az ígéret földje legyen, ahol a nyugati jólét, a nyugati életszínvonal a jellemző...   

" 1990 március 15-én nem lehet olyan beszédet mondani ami lecsillapítaná a tömeget, fennáll a forradalom kitörésének veszélye... "



ELLOPOTT FORRADALOM 

Ellenzéki körökben sokat emlegetett mondat abból az MSZMP Politikai Bizottsága részére 1989 év végén készült titkos jelentésből, amelyről sokan tudtak és tudnak, de holléte a mai napig nem ismert.

" 1990 március 15-én nem lehet olyan beszédet mondani ami lecsillapítaná a tömeget, fennáll a forradalom kitörésének veszélye... "

Mint ahogyan sajátos volt a magyar szocializmus, ugyanúgy sajátos lett a rendszerváltásunk is.
A szocialista táborban vitathatatlanul nekünk volt a legrafináltabb politikai elitünk. Ennek köszönhettük, hogy jobban éltünk mint a szögesdróton belül mások. A magyar kreativitás, a magyar találékonyság minden téren megmutatkozott. Mi tudtunk a legkedvezőbb feltételekkel hitelt felvenni, sőt egyáltalán hitelt kapni a Nyugattól. Nálunk nagyobb volt a szabadság foka a gazdaságban, nagyobb volt a mozgástér a gazdasági reformok és a külkereskedelem viszonylatában is.

 A magyar politikai elit egy nagy trükkel még annak a látszatát is megteremtette, hogy nálunk szinte nincsenek politikai perek, mégpedig úgy, hogy a politikai pereket köztörvényes pereknek álcázták, így azok nem jelentek meg a statisztikában. Találékony politikai elitünk elérte, hogy a nálunk lévő diktatúra kívülről már majdnem demokráciának látszott.

A rafinált magyar politikai elit műve volt a békés rendszerváltás is, amely voltaképpen a hatalmuk átmentését célozta. A békés rendszerváltás egy másik nézőpontból viszont a rendszerváltó forradalom ellopását jelentette. Ellopták a gyökeres változtatás lehetőségét, a megújulás katartikus élményét hordozó rendszerváltó forradalmat. 

Az igazsághoz azonban hozzá tartozik az is, hogy a békés rendszerváltás, a békés átmenet nem egyedülien az állampárti elit érdekét szolgáló megoldás volt, jó megoldásnak találta azt több ellenzéki csoportosulás  és főként annak vezetője is. Az ő megközelítésük szerint a pártállamot csak jogi eszközökkel, jogállami módszerekkel lehet lebontani, aminek viszont cáfolatát jelentette a csehek bársonyos forradalma.

A forradalom, akár egy olyan békés, kulcscsörgetős forradalom, mint amilyen cseheknél volt, a kiszámíthatatlanság, a véletlenszerűség térnyerését jelenthette volna, ahol pillanatok alatt új személyek, új politikai erők kerülnek a felszínre, a meglévők pedig süllyesztőbe. Új jelszavak, új programok jönnek, melyek felülírják a már meglévőket. Forradalom, akár egy békés, kulcscsörgetős forradalom esetén egyszer csak előlép valaki és kijelenti, hogy vége annak ami eddig volt.

Az ellenzéki erők és vezetőik egy része kimondottan félt ettől. Féltette a már meglévő pozíciót, befolyást, idegenkedett a forradalomtól, a vértelen, békés forradalomtól is, nem az ő műfajuk volt a forradalom. Az ő műfajuk a kiegyezés volt, ebben volt gyakorlatuk, tapasztalatuk. Kiegyezés ismert, biztos partnerekkel.

A forradalom a meglévő ellenzéki erők, pártok egy részének biztos pozícióvesztést, háttérbeszorulást jelentett volna, új erők felbukkanását, riválisok, vetélytársak előkerülését, és főként egy jóval szélesebb körű megmérettetést. Egy forradalom, egy békés, bársonyos, kulcscsörgetős forradalom teljesen átrajzolta volna a magyar politikai palettát, más lett volna a leosztás, míg a kiegyezésen alapuló békés átmenet a tulajdonképpen már létező viszonyok tekintetében csupán az alá-fölé rendeltségben jelentett változást, amúgy pedig a létező, kiegyezésen alapuló politikai struktúra továbbvitelét eredményezte.

Forrás: Baranyai József  A RENDSZERVÁLTÁS TITKOS FORGATÓKÖNYVE című műve.

AZ EMÚLT 10 ÉV MAGYARORSZÁG ÚJKORI TÖRTÉNELMÉNEK  LEGSZERENCSÉSEBB 10 ÉVE VOLT!


KI A FONTOSABB A MAGYAR KORMÁNYNAK?

BOSNYÁKOKNAK 200 EZER MASZK
SZERBEKNEK 200 EZER MASZK
MACEDÓNOKNAK 200 EZER MASZK
SZLOVÉNOKNAK 100 EZER MASZK
HORVÁTOKNAK 200 EZER MASZK
HATÁRON TÚLI MAGYAROKNAK
600 EZER MASZK LETT KÜLDVE.
ITTHONI MAGYAROKNAK 0 MASZK
LETT ELKÜLDVE.

Vélemény

SIKER VAGY KUDARC? 

KEDVEZŐ VILÁGGAZDASÁGI  HELYZET, 500 MILLIÓ FŐS UNIÓS PIAC ÉS SOK EZER MILLIÁRD FORINT UNIÓS INGYENPÉNZ FELZÁRKÓZÁSRA, JÓLÉTI FORDULATRA!

AZ EMÚLT 10 ÉV MAGYARORSZÁG ÚJKORI TÖRTÉNELMÉNEK TALÁN LEGSZERENCSÉSEBB 10 ÉVE VOLT! EGY JÓ KORMÁNY CSODÁT TEHETETT VOLNA. KÖZEL KERÜLHETTÜNK VOLNA  AUSZTRIA SZINTJÉHEZ. 

A CSODA ELMARADT, AZ INGYENPÉNZ ELFOGYOTT, AZ EGÉSZSÉGÜGY PADLÓRA KERÜLT ÉS SZEGÉNYSÉGBEN RAGADT 3 MILLIÓ MAGYAR.

A NERES BÁRÓK ZSEBÉT HÍZLALÓ FELESLEGES ÉPÍTKEZÉSEK FELEMÉSZTETTÉK A JÓLÉTI FORDULATRA KAPOTT INGYENPÉNZ ZÖMÉT. A MARADÉKOT ELVERTÉK, ELOSZTOGATTÁK KÜLFÖLDRE, ITTENI CSÓKOSOKNAK, ELTÉKOZOLTÁK LUXUSRA, PROPAGANDÁRA, ÖNMAGUK DÍCSÉRETÉRE.

SIKERNEK MONDOTT KUDARC LETT!

KÉRJÜK A RÉSZÜNK A KÖZÖSBŐL! AMI NEKÜNK JÁR AZT NE MÁS TEGYE ZSEBRE!



Vélemény

SOKKAL JOBBAN ÉLHETNÉNK 

Miért élnek sokkal jobban Szlovákiában, Csehországban, és már lassan Romániában is? Mert az ottani adónövekményekből összejött plusz bevételeket jóléti fordulatra, az életszínvonal javítására költötték. Nem így nálunk, mert itt a pénzosztásnál az első, a második és harmadik helyen is a kormány állt.

Sokkal jobban élhetnénk ha a kormány nem a saját, valamint rokonaik, barátaik kedvtelésére, gyors gyarapodására költené és hívek, szavazatok szerzésére osztogatta volna el a magyar emberek 4929 milliárd forintját.
Mert az adónövekményekből összejött 4929 milliárd forint plusz pénz nem a kormányé, hanem a magyar embereké.

Mindenki tudja, látja, hogy tele van a kassza. Különben hogyan tudna a kormány százmilliárdokat szétszórni úri hóbortjaira, sok milliárdot osztogatni külföldre, egyházaknak adni 150 milliárdot és propagandára költeni 150 milliárdot.

A 46-féle új adóval és számos jogosultság, kedvezmény megszüntetésével, hatalmas megszorítással elért költségvetési bevételek hosszú időre stabil forrást jelentettek a kiadásokra, de még ezután jöttek azok a bevételek, amelyekből 2020-ra már 4929 milliárd forint szabadon elkölthető plusz bevétel keletkezett a költségvetésben.

2015-ben 848 millió forinttal nőtt az adóbevétel az előző évihez képest, 2016-ban pedig 490 milliárd forinttal,  2017-ben 670 milliárd forinttal több adóbevétel folyt be, de ehhez adódik még a külföldön dolgozó magyarok által hazautalt 1220 milliárd forintból származó 600 milliárd forint költségvetési bevétel is. 2018-ban 1004 milliárd forint lett a költségvetés adónövekményből származó plusz bevétele, 2019-ben pedig 1317 milliárd forint. 2020-ra 4929 milliárd forint plusz képződött adónövekményekből a költségvetésben.

Az adónövekmények megugrásában jelentős szerepet játszott az új áfatörvény és az online számlázás bevezetése.

Csordultig megtelt a kassza. Nem utasítható vissza a sok magyar ember által egyként megfogalmazott kérés: KÉRJÜK A RÉSZÜNK A KÖZÖSBŐL! AMI NEKÜNK JÁR AZT NE MÁS TEGYE ZSEBRE!


2015  + 848 MILLIÁRD ADÓNÖVEKMÉNY
2016  + 490 MILLIÁRD ADÓNÖVEKMÉNY
2017  + 670 MILLIÁRD ADÓNÖVEKMÉNY
2018  + 1004 MILLIÁRD ADÓNÖVEKMÉNY
2019  + 1317 MILLIÁRD ADÓNÖVEKMÉNY
HAZAUTALT PÉNZEKBŐL 600 MILLIÁRD
ÖSSZESEN: 4929 MILLIÁRD FORINT

JOBB ÉLET
JOBB FIZETÉS
JOBB NYUGDÍJ
JOBB KORMÁNYZÁS

JÁR NEKED !



Vélemény

2022-BEN ARRÓL KELL DÖNTENI...

A 2022-es országgyűlési választáson arról kell dönteni, hogy folytatódjon ami 2010 óta tart vagy egy demokratikusabb és jobb korszak következzen.

Maradjon az ami eddig volt vagy jöjjön egy újabb rendszerváltás, egy új politikai rendszerrel, új alkotmánnyal, új vezetőkkel, új gazdasági modellel és a régóta várt jóléti fordulattal?

Valósuljon meg a népakarat, amely a sok ezer milliárd forint közpénz elfolyására kialakult korrupciós csatornák elzárását szorgalmazza, azzal, hogy ezeket a pénzeket vissza kell szedni, pl. az ellenzék egyik pártja által javasolt módon, korrupciós bírsággal.

Ezek a pénzek azokhoz kerüljenek, akiket megillet vagyis a magyar emberek sokasága legyen a kedvezményezett. A korrupciós bírsággal és egyéb eljárásokkal visszaszedett pénzekből képezzenek 3000 vagy 5000 ezer milliárdos vagyonalapot, melyből minden magyar állampolgár egyformán részesedik 300 ezer vagy 500 ezer forintos vagyonjegy formájában. Ezek a vagyonjegyek szabadon értékesíthetők.

Már a 3000 milliárd forint értékű nyugdíjalap államosításakor lehetett volna alkalmazni ezt a megoldást. Az Orbán-kormány az elvett 3000 milliárd forintot egy  vagyonalapba helyezi, és minden magyar állampolgár kaphatott volna 300 ezer forintos vagyonjegyet, ami sok magyar ember és sok magyar család számára nagy segítséget jelentett volna akkor.

Ahhoz, hogy jó döntést hozhassanak a választók, az ellenzéknek már most el kellene kezdeni kidolgozni azt a közös programot, ami az Ellenzéki Összefogás programjaként a választók elé kerülhet és megmutatja, hogy mi lehet az alternatívája a kormánypárti politikának. Az ellenzéki pártok programjainak összegyúrása hosszabb időt igényel, ehhez szervezeti hátteret kell teremteni és célszerű lenne egy koordináló testület, akár egy árnyékkormány felállítása.

Erre vonatkozó üzenetekkel már hosszabb ideje lehet találkozni, ezek plakátokon is megjelennek. Példák erre:

MAGYAR CIVIL MOZGALOM - magyarcivil.hu - ÜZENETEI:

HA  A  FOLYTATÁSRA  SZAVAZOL, NE VÁRJ TÖBBET MINT AMIT EDDIG  KAPTÁL!
JOBBAT AKARSZ? SZAVAZZ  A  VÁLTOZÁSRA!

ÁLLJ KI MAGADÉRT!  AMI NEKED JÁR, NE MÁS TEGYE ZSEBRE!
VAGY TE ÉS VANNAK ŐK! KI A FONTOSABB? TE VAGY ŐK?

JÁR NEKED A

JOBB ÉLET
JOBB FIZETÉS
JOBB NYUGDÍJ
JOBB KORMÁNYZÁS!

A  NYUGDÍJASOK ÉRDEKVÉDELMI SZÖVETSÉGE -  zujsag.hu - ÜZENETEI:

EGY ÉLETED VAN ÉS EGY SZAVAZATOD.
ARRA SZAVAZZ  AKI JOBBÁ TEHETI  AZ ÉLETED!
NYUGDÍJASKÉNT ARRA SZAVAZZ, AKI MAJD MEGSZAVAZZA  A NYUGDÍJAD EMELÉSÉT!
TE DÖNTHETSZ: NEKED MAGASABB NYUGDÍJ VAGY NEKIK ÚJABB STADION!
HA 2022-BEN MEGINT MAGUNK ELLEN SZAVAZUNK AKKOR NEKÜNK ANNYI!

195 EZER FORINT LENNE AZ  ÁTLAGNYUGDÍJ 

REÁLIS  ÖSSZEGE


Vélemény

A 10 ÉVE TARTÓ ILLIBERÁLIS KORMÁNYZÁS IGAZI NAGY VESZTESE A NAGY GENERÁCIÓ 

A nagy generáció 2 millió nyugdíjasa egyben 2 millió szavazót is jelent. Tőlük vették el a legtöbbet.

2019 decemberében az átlagbér nettó 270 ezer forint volt, az átlagnyugdíj pedig ennek fele 135 ezer forint. Amikor valaki nyugdíjba vonul, akkor általában a bére 70-80%-a lesz a nyugdíjának az összege. E viszonyszámot alkalmazva az átlagnyugdíjra, az átlagnyugdíj az átlagbér  80 %-a esetén 216 ezer forint lenne, az átlagbér 70 %-a esetén pedig 189 ezer forint.

A NÉMO - Nyugdíjasok Érdekvédelmi MOzgalma - számításai szerint  Magyarországon 2020-ban a 192-195 ezer forint összegű átlagnyugdíj lenne a reális érték. A NÉMO felhívása, hogy mindent el kell követni, hogy megvalósuljon a korrekciós nyugdíjemelés és az átlagnyugdíj elérje a NÉMO számítása szerinti átlagnyugdíjat.

A Nyugdíjasok Érdekvédelmi Mozgalma szerint ez két lépcsős emeléssel elérhető. Első lépésben 25 ezer forintos egységes korrekciós nyugdíjemelésre kerülne sor vagyis minden nyugdíjasnak 25 ezer forinttal, éves szinten 300 ezer forinttal emelkedne a nyugdíja. Ezzel az átlagnyugdíj elérné a 165-170 ezer forint közötti értéket. A következő lépésben ismét egységesen 25 ezer forintos emelés következne, amivel már elérhető lenne a számítás szerinti 192-195 ezer forintos átlagnyugdíj.

Ez reális nyugdíjemelési program, főként annak figyelembe vételével, hogy 2015 óta 4929 milliárd forint többlet halmozódott fel a költségvetésben adónövekményekből. Ebből arányos elosztás esetén a nyugdíjasokat 1000 milliárd forint illetné, aminek kis töredékét sem kapták meg. A nyugdíjemelés első lépése 600 milliárd forintot igényelne, nagyjából annyit mint a szerbiai vasútvonal megépítése. Ennek fedezete biztosítható a költségvetésben található 4929 milliárd forint többletből.

Ez szinte semmi ahhoz képest, hogy  a  sportberuházások arányosság tekintetében a lehetséges több mint tízszeresét viszik el a költségvetésből, a gyógyítás, az oktatás, a nyugdíjemelés kárára. A magyar költségvetésre az arányosnál már most ötször nagyobb terhet ró a sportlétesítmények fenntartása és ez felmehet rövid időn belül hétszeresre majd átlépheti a tízszerest, ami hatalmas elszívó hatást jelent.

A magyar nyugdíjasok már eddig elérhették volna, hogy a béremelkedéshez és a gazdaság teljesítményének növekedéséhez viszonyítottan jóval arányosabb nyugdíjemelés valósuljon meg. 2 millió magyar nyugdíjas választáskor 2 millió szavazatot jelent, amivel eldönthető a választás.  Amíg a magyar nyugdíjasok maguk ellen szavaznak, amíg a saját érdekük ellen szavaznak addig nyilván nem várható a magyar bérekhez és a magyar gazdaság teljesítményéhez igazodó  arányos nyugdíjemelés megadása.

A nyugdíjasok jogos sérelme a létezésüket érintő infláció számítása, ami 2019-ben 10 %-os volt, de ők csak 2,7 %-os nyugdíjemelést kaptak. A nyugdíjasokat nem boldogítja és nem segíti, hogy a gyöngykavics és a vasúti sín ára nem emelkedett, ugyanakkor alapvető élelmiszerek és szolgáltatások ára 15-20 %-al is növekedett. A vegyes indexálás alapján 2019-ben nem 2,7 %-os hanem 10,2 %-os nyugdíjemelés járt volna. A 130 ezer forintos átlagnyugdíjra jutó emelés így nem 3500 forint, hanem 13500 ezer forint lett volna.

A nyugdíjasok követelik, hogy a kormány ne a nyugdíjasok pénzét osztogassa több milliós támogatásként vajdasági szerbeknek házvásárlásra, ukrán és román parasztoknak tízmilliókat traktor vásárlására.  Ne a magyar nyugdíjasoktól, a magyar nyugdíjak emelésétől elvett pénzzel támogassanak külföldi fociakadémiákat és stadionok építését.

Ne a magyar nyugdíjasok pénzéből plakátoljanak és adjanak milliárdokat homályos hátterű sportcentrumok létesítésére. Ne a magyar nyugdíjasok pénzéből adjanak 8 milliárdot a tiszai nyaralóhajózás meghonosítására és 6 milliárdot vietnami kultúrpalotára. Ne a magyar nyugdíjasok pénzét herdálják esztelen, hivalkodó, nagyzoló célok támogatására, megvalósítására és szavazatok vásárlására.

A magyar nyugdíjasok nagy része szűkösen él, alíg jut élelemre, rezsire, gyógyszerre, a kormány meg két marokkal szórja a nyugdíjasoktól, a nyugdíjemeléstől elvett pénzt külföldre és hazai luxusberuházásokra. Ez a kormány nem a nyugdíjasok kormánya.

AZ ÁRNYÉKKORMÁNY MIT TENNE A KORMÁNY HELYÉBEN ?


Vélemény

ÁRNYÉKKORMÁNY 

ALTERNATÍV MEGOLDÁSOK VÁLSÁGKEZELÉSRE

Ami most válságkezelés terén történik az a következő 10 vagy 20 évre is döntően befolyásolhatja Magyarország jövőjét. A válaságkezelés a kormány feladata, ugyanakkor az ellenzék számára kivételes lehetőség nyílik arra, hogy bemutassa a válaságkezelésnek létezik alternatívája. Alkalom kínálkozik arra, hogy az ellenzék előálljon alternatív válságkezelési programmal, a gazdaság újbóli beindítására készített alternatív gazdasági programmal, alternatív jövőképpel és ezt ütköztesse a kormány elképzeléseivel. Az alternatív programok felmutatása önmagában vitát generálna és akár hosszú időre tematizálná a politikai viták körét.

Azért is fontos lenne alternatív megoldások felmutatása, mert úgy néz ki, hogy a helyzet aggasztóvá válhat ha visszaüt a kormány adópolitikája, amely a fogyasztási adókra helyezte a súlypontot. A meredeken zuhanó fogyasztás következménye a fogyasztásból származó adóbevételek elapadása, a költségvetés bevételi oldalának erős zsugorodása. A tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet szinte elképzelhetetlen mértékű visszaesése, a megtakarítások felélése, a turistaforgalom tragikus méretű csökkenése, a vendéglátás és szolgáltatás terén mutatkozó csekély forgalom azt jelzi, hogy drasztikusan csökkenhet a költségvetés fogyasztási adókból származó bevétele. Ráadásul csekélyre zsugorodik a külföldön dolgozók hazautalása, mivel a járványhelyzet a magyarok külföldi foglalkoztatását is visszavetette, holott a külföldön dolgozók által évente hazautalt 1200 milliárd forint nagyon jól jött a magyar költségvetésnek, hiszen ennek majdnem egésze a fogyasztást pörgette.

Ellenzéki oldalon számos elképzelés, koncepció, javaslat létezik a válságkezelésre, ami a jelenleg csupán a részt jelenti. Ezek közösen elfogadható programba való összegyúrása, összeszerkesztése által készülhet el az alternatív válságkezelési program és a gazdaság újraindításának alternatív programja. Ehhez megfelelő szervezeti háttér kellene és célszerű lenne egy árnyékkormány felállítása, amely egyrészt a koordinációs feladatokat látná el, másrészt a kommunikáció terén ellensúlyt képezhetne a kormánnyal szemben. Az árnyékkormány az ellenzéki összefogás képviselőjeként az alternatív álláspontot képviselné, kommunkációja középpontjába állítva, hogy mit tenne a kormány helyében válságkezelés terén és más ügyekben, milyen jobb megoldásokat választana és alkalmazna.

Az Árnyékkormány kommunikációjához médiafelületet a ZINFO Politikai Információs Oldal Árnyékkormány aloldala biztosítana.

LEGYEN ELLENSÚLYA  A PROPAGANDÁNAK! KONTRA MÉDIA LEHET AZ ELLENZÉK CSODAFEGYVERE!


Vélemény

KONTRA MÉDIA

Heves vitát váltott ki egyik politológus ellenzéki aktivitást bíráló nyilatkozata, melynek végkövetkeztetése, hogy az ellenzéknek ilyen aktivitással jó esélye van a 2022-es választás elvesztésére.  Az azonnali reakciók téves helyzetértékelést kiáltottak, ám kirajzolódott az a valós állapot is, hogy hiába van ellenzéki aktivitás ha hiányzik ennek a láttatása. Ha az ellenzék aktivitása kétszeres, háromszoros lenne, annak láttatása nélkül hasonló bírálatok fogalmazódnának meg. Az elllenzéki pártok illetve politikusok sajtótájékoztatói, közösségi oldalakon való tudósításai kevesek ahhoz, hogy az aktivitásról szélesebb körben tudomást szerezzenek.

A kormányoldal viszont már jó ideje megvalósította a kommunkációs projektjét, melyet lehet propagandának vagy akárminek nevezni, de azt nem lehet vitatni, hogy olajozottan, jó hatásfokkal működik. A jól felépített, összerakott rendszer minden szegmense teszi a dolgát, hasonlóan mint egy gyártási projekt és a lánc végén kijön a végtermék, a kommunikáció.  Van aki kitalálja, aki megfogalmazza, aki stilizálja és beleteszi a kreatív anyagot, aki szerkeszti, aki elmondja és aki online felületre teszi és aki a rendszert működteti, hogy szinte mindenhova, mindenkihez eljusson az üzenet, a pártos információ.

Ellenzéki oldalon nincs ilyen. A pártok, politikusok aktivitásának szélesebb körben való láttatása a jelentős számú olvasót, nézőt, felhasználót elérő média szerkesztőitől függ, akik számára nem a politikai szempont hanem az olvasó érdeklődésének kiszolgálása a fontosabb. Persze vannak egyéb szempontok, melyek befolyásolják, hogy ki kerülhet médiafelületre, de ez messze nem az a lehetőség, mint ami a kormányoldal saját politikájára fókuszáló médiájának vonalán érvényesül.

Azt hogyan milyen média kellene ellenzéki oldalon talán a CIVIL MÉDIA  fogalmazza meg lényegre törően:  Legyen ellensúlya a propagandának, mutassa meg a valóságot.

A CIVIL MÉDIA plakátoldalai - prostudio.hu , magyarszelfi.hu - hozhatnak áttörést illetve fordulatot az ellenzéki politikát támogató kommunikációban. A plakátokon látható képes üzenetek könnyebben megragadnak az emlékezetben mint az ellenzéki hangütésű portálok hosszú cikkeiben megbúvó rejtett vagy nyilt üzenetek. Márpedig a politika célja a meggyőzés, így a plakátoldalak plakátjainak képes üzenetei gyorsabban és hatékonyabban célt érhetnek.

Az ellenzék kommunikációjában fontos szerepet kaphatnak a különböző társadalmi csoportok számára készült információs oldalak. Például a zujsag.hu alatt elérhető Nyugdíjasok Információs Oldala vagy a külföldön dolgozó magyarok számára létrehozott KÜLFÖLD-MUNKA Információs Oldal, amely a kulfold-munka.hu alatt érhető el. A 2019-es önkormányzati választáson a kampány és a mozgósítás motorjai voltak a változást akaró civilek, az ő információs oldaluk a MAGYAR CIVIL PORTÁL a magyarcivil.hu alatt található.

Az ellenzéki kommunikáció csodafegyvere lehet a KONTRA MÉDIA nevű projekt, melynek tervei készen vannak, van hozzá csapat, a finanszírozás ami még megoldásra vár. Szóba került európai szintű adománygyűjtés szervezése is, elsősorban külföldön dolgozó magyaroktól, de a járványhelyzet megakasztotta a projekt szervezését.

A KONTRA MÉDIA nevű projekt lényege...

Tartalom feltöltése folyamatban...

A  SPORT ELSZÍVJA    A PÉNZT MÁS ÉRTELMES CÉLOKTÓL



A SPORT ELVISZI A PÉNZT


A magyar költségvetésben is léteznek arányok, hányadok, hogy mire mennyi pénzt lehet illetve szabad költeni, hogy létezzen a társadalom érdekeit, szükségleteit leképező arányosság. A magyar költségvetésben ez az arányosság már régen felborult. Már jó ideje nem a társadalom igényeit, szükségleteit, érdekeit leképező arányosság érvényesül.

    A sportberuházások arányosság tekintetében a lehetséges több mint tízszeresét viszik el a költségvetésből, a gyógyítás, az egészségügy, az oktatás, a nyugdíjemelés, az orvosok és ápolók béremelése, a közalkalmazozzak fizetésemelése, a családoknak juttatandó támogatások kárára. Amennyiben csak a sportberuházásokra költendő költségvetési pénzekről lenne szó, már az sem számítana bocsánatos bűnnek, hiszen eltérítette az országot a természetes és arányos fejlődés útjáról, egy torz fejlődési pálya, torz jövőkép irányába lökve hazánkat. De ami igazán boríthat mindent az a sportberuházások fenntartási és működési költsége, ami elszívja a pénzt az egészségügytől és minden más értelmes és szükséges céltól.

    Magyarország kis ország és képtelen arra, hogy annyi sportlétesítményt képes legyen fenntartani, működését finanszírozni, ami egy 50 milliós népességgel bíró közepes méretű országnak is jelentős terhet jelentene. Ez a megalománia már az olimpia rendezésére illetve annak előkészítésére fordított százmilliárdok költésekor is heves vitát váltott ki. Senki nem kérdezte meg a magyar embereket, támogatják azt, hogy minden neres bárónak legyen külön stadionja, sportcsarnoka, ahol udvartartásával parádézhat. A magyar költségvetésre az arányosnál már most ötször nagyobb terhet ró a sportlétesítmények fenntartása és ez felmehet rövid időn belül hétszeresre majd átlépheti a tízszerest, ami hatalmas elszívó hatást jelent.

    A magyar emberektől senki nem kérdezte meg, hogy a 20 600 milliárd forint összegű közpénzből, a költségvetésből szegény családok téli fűtését támogatná 12 ezer forint tűzifa támogatással vagy inkább az új stadionok gyepszőnyegének téli fűtésére fordítsák ezt a pénzt.

    Miért nem kérdezték meg a számos nemzeti konzultáció során a magyar emberektől azt, hogy a sportberuházásokat, majd ezeknek az új létesítményeknek a fenntartását, működtetését támogatnák inkább vagy azt, hogy az erre fordított költségvetési pénzből egy jóléti fordulat elindítását finanszírozzák mint teszik azt a szomszédos országokban. A környező országokban ennek folytán jelentősen emelkedett az életszínvonal, nekünk meg lettek új stadionjaink és sportcsarnokaink. A környező országok életszínvonala már az osztrákokéhoz közelít, a miénk meg Bulgáriához. A szegénységi rangsorban már csak a bolgárok vannak mögöttünk, és ehhez hozzájárult, hogy sportberuházásokra költötték a közpénzt és nem jóléti fordulatra.

a  munkaalapú modell a teljes foglalkoztatottság esetén eléri csúcspontját és nem tud tovább fejlődni mert elfogyott a munkaerő

-

Vélemény

ORBÁN modelljének csődje

Orbán Viktor modellje, az illiberális munkaalapú modell, melyet beszédeiben magyar modellként emleget a teljes foglalkoztatásra van tervezve. De mi van akkor, amikor megvalósul a cél, a teljes foglalkoztatás?

A magyar modellnek nevezett Orbán-modell a teljes foglalkoztatottság esetén eléri csúcspontját és nem tud tovább fejlődni. A teljes foglalkoztatás azt jelenti, hogy teljesült a kitűzött cél, elfogyott a munkaerő.

Mivel nincs munkaerő nem indulnának új beruházások, hiszen nem lenne aki működtesse, nem lenne aki az új üzemekben, új gyárakban dolgozzon. A már elkezdett beruházások működtetése is hatalmas gondot okozna, mivel máshonnan kellene munkaerőt átvonzani, átcsábítani például magasabb bérrel, így viszont ahonnan eljött a munkaerő ott lenne hiány. A fiatalok jelentős része külföldre megy dolgozni, így ebből a korcsoportból is kevés új munkaerőre lehet számítani.

Befektetések sokasága menne el szomszédos országokba vagy oda ahol van elég munkaerő, mert saját forrásból és bevándorlásból is biztosítható. Egyre erősödik az a kritikai hang, amely az elhibázott modell mellett az elhibázott bevándorlási politikát jelöli meg a kialakult helyzet okaként.

Magyarországon a többség számára nyilvánvaló, hogy az Orbán-kormány bevándorlás ügyében tett nyilatkozatai és intézkedései szöges ellentétben állnak egymással. Orbán Viktor kormánya azt hirdeti, hogy Magyarország útját állja a bevándolásnak, ugyanakkor Ukrajnában és Szerbiában, sőt Ázsiában és Törökországban is bevándorlókat toboroz, akik Magyarországra jönnének vendégmunkásnak. A több tízezer letelepedési kötvénnyel érkezett bevándorlóról már nem is érdemes beszélni.

Elismert adatok szerint 2019-ben 75 ezer vendégmunkás bevándorló érkezett Magyarországra. A legális bevándorló is bevándorló. Más vallás, más kultúra, más erkölcs, más szokások. A magyar identitás védelmezőjeként fellépő Orbán-kormány egy év alatt 75 ezer idegen vendégmunkásként való betelepedését engedélyezte.

Háttérbeszélgetéseken már neres politikusok is elismerik, hogy sem a magyar gazdaság, sem az EU gazdasága nem működtethető bevándorlás nélkül, mert sem Magyarországon, sem az Európai Unióban nincs elég új munkaerő a gazdasági fejlődéshez. Nincs elég új munkaerő új beruházások elindításhoz, nincs elég új munkaerő az új üzemek, új gyárak elindításához, működtetéséhez, ez csak bevándorlásból pótolható.

És nincs elég munkaerő Orbán munkaalapú rendszerének működtetéséhez sem, ezért fogadták el a rabszolgatörvényt, hogy a hiányzó munkaerőt a meglévő munkaerő túlmunkájával pótolják. A nyugdíjasok bevonása, aktivizálása a remélt eredmény töredékét sem hozta. A nyugdíjasmunka után érdeklődő nyugdíjasok többsége nem vállalna termelésben munkát, főként szalag melllett nem.

A helyzet tarthatatlansága a Fidesz számára is nyilvánvaló és a bevándorlásellenes propaganda már a kommunikáció szintjén is halkul, a gyakorlatban pedig folyamatos és egyre erősödő a bevándorlás a hiányzó munkaerő pótlására. Ez viszont ugyan kimondatlanul, de Orbán-modelljének csődjét jelenti.

10.000 milliárd forint uniós ingyenpénz!   2020-ban véget érnek

 az ARANYÉVEK ! 


Vélemény

ARANYÉVEK

2014 és 2020 között 30 milliárd euró uniós támogatás jön Magyarországra, ami a magyar GDP közel 30 %-a. Ennyi pénzből okos gazdaságpolitikával, a nagyléptékű fejlődésre kidolgozott tervek megfinanszírozásával, a korrupciós csatornák elzárásával, az ugrásszerű gazdasági növekedést eredményező projektek uniós támogatásával megteremthető lenne a magyarországi jólét gazdasági alapja.

2020-ban véget érnek az aranyévek!  Addig kell elvégezni a történelmi küldetést és megteremteni a jólétet hozó jövő alapjait.

A magyar történelem során még egyetlen vezetőnek, egyetlen kormánynak, hatalomnak sem állt ennyi pénz a rendelkezésére mint a mostani kormánynak, a mostani miniszterelnöknek, hogy a magyar emberek igényei szerinti jövőt teremtsen.

A mostani helyzet rendkívüli. Rendkívüli lehetőség, ami valószínűen soha nem ismétlődik a magyar történelemben.

Ennyi pénzből 30  komplett autógyárat vehetne Magyarország, 30 olyan komplett autógyárat mint pl. a kecskeméti Mercedes gyár. Sem a most élő magyarok, sem az utókor nem fog felmentést adni a mostani vezetőknek, ha ezt a hatalmas összeget, a nemzet pénzét nem jólétet hozó gazdaságfejlesztésre fordítják.

A valamikor nekünk szánt Marshall-segélynél jóval nagyobb mértékű támogatást kapunk, hogy felzárkózzunk a fejlett államokhoz és nálunk is megteremthető legyen a nyugati életszínvonal, a nyugati jólét.

A mostani kormány el nem hárítható felelőssége, hogy teljesítse történelmi küldetését és megteremtse a hatalmas összegű támogatásból a jólét gazdasági alapjait Magyarországon. Úgy mint ahogyan Ausztriában csinálták.


KÖZVÉLEMÉNY-

KUTATÁS:  HÁNYAN SZAVAZNÁNAK A FIDESZRE ÉS HÁNYAN A FIDESZ ELLEN?



Vélemény

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS

A közvélemény-kutatás ismert adatai szerint a Fidesz áll nyerésre, mint ahogyan a közvélemény-kutatás adatait szerint 2019 októberében is a Fidesz állt nyerésre Budapesten. A közvélemény-kutatás mérései szerint Tarlós volt az esélyes és a fideszes polgármesterek fölényesen vezettek. A valóság viszont drasztikusan átírta a közvélemény-kutatás forgatókönyvét. Onnantól kezdve a kérdés már az, hogy van értelme a pártok támogatottságát mérni, amikor nyilt titok, hogy a 2022-es választást azt dönti el, hogy hányan szavaznak a Fidesz ellen és hányan mellette.

Evidens, hogy már most is ezt kellene mérni, csakhogy ez így már nem annyira szakmai kérdés, sokkal inkább bátorság kérdése. Mert mi lenne akkor, ha egy manipulálatlan, korrekt mérés azt az eredményt hozná ki, hogy jóval többen szavaznának a Fidesz ellen mint a Fidesz mellett? Az eredmény ismeretében komoly mérlegelés tárgya lenne, hogy nyilvánosságra hozható ez az eredmény és milyen reakciókat váltana ki? Milyen reakciókat váltana ki a választókból, milyen reakciókat váltana ki a Fidesz vezetéséből, tagságából és a fideszes kormányból?

Nem valószínű, hogy bármelyik közvélemény-kutató megkockáztatná, hogy felmérje hányan szavaznának a Fidesz ellen és hányan mellette. Ennek híján a jászberényi választás konkrét adataiból érdemes kiindulni, mert akár előrejelzés is lehet a 2022-es választás alakulását illetően. Jászberény nem a főváros hanem vidéki kisváros. A Fidesz elkötelezett szavazóinak többsége vidéken él. A FIDESZ megtámadta az október 13-án tartott önkormányzati választás jászberényi eredményét, ahol az ellenzéki jelölt csupán 14 szavazattal győzte le a FIDESZ polgármester-jelöltjét. Október 13-án a jászberényi szavazók 41 %-a adta le szavazatát, az ellenzéki jelölt 3909 szavazatot, a FIDESZ polgármester-jelöltje  3895 szavazatot kapott.
A megismételt 2019 november 10-i választáson már a jászberényi választók 62 %-a vett részt vagyis 21 %-al nőtt a szavazni akarók száma.  A FIDESZ polgármester-jelöltje 4569 szavazatot kapott, 674 vokssal tudta növelni szavazatai számát.  Az ellenzéki jelölt viszont 8327 szavazatot kapott, így előnye hatalmas meglepetést kiváltva már nem csupán 14 szavazat, hanem 3758 szavazat lett.

Az egy hónap alatt bekövetkező fordulat azt mutatja, hogy az ellenzéki jelölt nem csupán minimális szavazattöbbséggel, hanem hatalmas fölénnyel győzte le a fideszes jelöltet. Egyetlen hónap alatt 80 %-al nőtt a Fidesz ellen szavazók száma.

2019 november 10-én a pártok támogatottsága a választókorú népességen belül így nézett ki: Fidesz 35 %, DK 9 %,  Momentum 6 %, Jobbik 6 %,  MSZP 5 %, LMP 2 %, Párbeszéd 1 %.  Ez alapján az ellenzéki összefogás 29 %-a állt szemben a Fidesz 35 %-ával, ami a Fidesz biztos győzelmét mutatta. A valóság ezzel szemben az lett, hogy az ellenzéki oldal győzőtt a Fidesszel szemben, úgy, hogy az ellenzék jelöltje 80 %-al több szavazatot kapott mint a Fidesz jelöltje.

Most is hasonló adatokat mutat a közvélemény-kutatás, a FIDESZ magabiztosan vezet. Csakhogy a választást már nem a pártok támogatottsága dönti el, hanem az, hogy a választók akarnak-e változást. A 2022-es országgyűlési választáson arról döntenek a választók, folytatódjon ami 2010 óta tart, maradjon az ami eddig volt vagy inkább változás legyen. 

Egyenlőre nincs vállalkozó arra, hogy kimérje, ki szavazna a változás mellett és ki szavazna a változás ellen? Ki szavazna a Fideszre és ki szavazna a Fidesz ellen?


KI VÁLTHATJA ORBÁNT A KORMÁNYFŐI SZÉKBEN, HA 2022-BEN AZ ELLENZÉK GYŐZ?


Vélemény

A VÁLASZTÓK DÖNTHETNEK KI LEGYEN AZ ELLENZÉK MINISZTERELNÖK-JELÖLTJE   

A 2022-es választást megelőző időszak már mutatja, hogy milyen módon talál fogást Orbán választási rendszerén az ellenzék és mindazok összefogása akik azt szeretnék, hogy másképp legyen.

Az Orbán-kormány választási rendszeréhez való alkalmazkodás igazi próbáját a 2022-es választásra történő felkészülés jelentheti. Az önkormányzati választás tekinthető egyfajta tesztüzemnek, amely megmutatta mi az ami működik, hol van szükség még finomhangolásra és melyek azok a területek, ahol vitathatatlanul új megoldás kell, teljesen új megközelítésre van szükség.

Ebből itt a miniszterelnök-jelölt, pontosabban az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjének előválasztással történő kiválasztását célszerű kiemelni.

Ami nyilvánvaló, hogy ez már nem a pártok küzdelme lesz a választási győzelemért, hanem a Fidesz mellett és a Fidesz ellen szavazók erejének összemérése. Világossá vált, hogy vannak akik annak a folytatását akarják ami van és vannak a változást akarók. A változást akarók európai jogállamot, európai demokráciát, európai kultúrát, európai életformát és európai jólétet akarnak, ők európai magyaroknak nevezik magukat. Ők akik a Fidesz ellen szavaznak.

A folytatást akarók büszkén hirdetik ázsiai múltjukat, a sztyeppés eredetet, ők szinte mindent elutasítanak ami európai. Számukra nem az európai jogállam, európai demokrácia jelenti a mintát, hanem az orosz és kínai jogállam, illetve orosz, kínai és török demokrácia és életforma valamint a sajtószabadság orosz és kínai módon történő kezelése. Ők nem csupán gazdasági értelemben vett keleti nyitást akarnak, hanem keleti típusú illiberális politikai rendszert.

Az ami eldöntheti a 2022-es választást, azt, hogy a Fidesz mellett vagy a Fidesz ellen szavazók száma lesz a nagyobb, attól is függ, hogy ki lesz Orbán kihívója, ki lesz a Fidesz ellen szavazók táborának miniszterelnök-jelöltje. Régebben pártirodákban, " füstős szobák mélyén " dőltek el az ilyen castingok, most először fordul elő, hogy előválasztáson mérettetik meg magukat a miniszterelnök-jelöltek. 2010 és 2022 között nem volt a paritás jegyeit felmutató kihívója Orbán Viktornak, 2022-ben szinte biztos, hogy lesz.

Már az előválasztás hatalmas változás, komoly előrelépés a demokratikus kiválasztás irányába. De még a folyamat elején tartunk. A cél már egyértelmű, de még formálódnak a szabályok. Tisztázandó kérdés: ki állíthat jelöltet, ki indulhat jelöltként, kik döntenek ebben és ki határozza meg, hogy mi alapján döntenek? Csak párt által támogatott jelölt indulhat vagy civil szervezet is indíthat jelöltet, sőt indulhat önjelölt is?

Ez is egy fontos lépés lehet a magyar politika megújítása vonatkozásában. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt kiválasztását célzó előválasztáson induló jelöltek között feltehetően lesznek kiváló képességű, felkészült személyek, akik képesek bizonyítani alkalmasságukat és akár rövid idő alatt jelentős népszerűségre tehetnek szert. Nekik a demokratikus előválasztás nélkül, a jelöltállítás új szabályai nélkül esélyük nem lett volna arra, hogy képbe kerüljenek, jelöltek lehessenek,  egyáltalán tudomást szerezzemek a létezésükről. Az előválasztás vesztesei sem fognak az előválasztás után visszavonulni, bekapcsolódnak a magyar politikai életbe, jelenlétükkel frissítést hoznak, új irányokat és mozgásokat indítanak el.

A jelöltállítás és utána az előválasztás sok megválaszolatlan kérdést hoz felszínre és reméljük, hogy válaszok is születnek. Válaszok születnek az utcai, a közösségi politizálás és a kommentpolitizálás számos sarkos kérdésére is. Pl. arra, hogy vissza kell venni vagy maradjon azé aki ellopta, túlárazással, korrupcióval lenyúlta? Vagy arra, hogy miért nem az itthoni magyarok az elsők és legfőbb kedvezményezettek, miért a határon túli magyarok? Miért a szerbek, albánok, macedónok, horvátok, szlovénok, határon túli magyarok kaptak sok százezer ingyen maszkot ingyenes helyszínre szállítással az Orbán-kormánytól és miért nem az itthoni magyarok, közülük is elsőnek a 65 éven felüliek?

A NYUGDÍJAK VÁSÁRLÓÉRTÉKÉNEK CSÖKKENÉSE MIATTI KOMPENZÁCIÓT KÖVETELNEK A NYUGDÍJASOK


Vélemény

A MAGYAR NYUGDÍJAK VÁSÁRLÓÉRTÉKÉNEK DRASZTIKUS CSÖKKENÉSE MIATT AZONNALI KOMPENZÁCIÓRA VAN SZÜKSÉG 

A  FIDESZ-KDNP pártszövetség nyilatkozata szerint az Orbán-kormány a 2021-es költségvetéssel garantálja a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését, mint  ahogyan tette ezt előzően is, tekintettel arra, hogy 2010-ben szövetséget közöttek az idősekkel a nyugdíjak vásárlóértékének garantálására és be is tartják azt.

NYUGDÍJASOK ÉRDEKVÉDELMI MOZGALMA / NÉMO / és a NAGY GENERÁCIÓ KÖZÖSSÉG szerint ez csupán annyira igaz mint azon fideszes szövegek állítása, hogy már 4,4 millió ember dolgozik és fizet adót Magyarországon, és a külföldön dolgozó közel 800 ezer magyar is a magyar GDP-be termel és magyar költségvetésbe fizet adót.

Az elmúlt években a nyugdíjasokat érintő valós infláció többszöröse annak mint amit a nyugdíj emelésénél évente figyelembe vettek.  A nyugdíjasok létezésétt érintő infláció 2019-ben legalább 10 %-os volt, de  a nyugdíjasok csak 2,7 %-os nyugdíjemelést kaptak. A nyugdíjasokat nem boldogítja és nem segíti, hogy a gyöngykavics és a vasúti sín ára nem emelkedett, ugyanakkor alapvető élelmiszerek és szolgáltatások ára 15-20 %-al is növekedett.  2020-ban a járványhelyzetnek betudhatóan drasztikusan megugrott az infláció, többszöröse a hivatalosan bejelentett mértéknek.

A nyugdíjak értékvesztését tovább növelte a forint nagyarányú leértékelődése.  2010-ben 260 forint volt 1 euró, most 357 forint 1 euró, ez 10 év alatt a forint több mint 30 %-os leértékelődését jelenti, egyben a nyugdíjak igen jelentős értékvesztését, aminek kompenzálására a kormány semmit nem tett.

Ha az Orbán kormány számára valóban fontos lett volna a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése, a nyugdíjasoknak tett ígéret betartása, akkor az elmúlt 10 évben az ehhez szükséges mértékben emelték volna a nyugdíjakat és az átlagnyugdíj nem 135 ezer forint lenne, hanem 195 ezer forint.

Az elmúlt időszakban nem volt aki érvényesítse és védje a nyugdíjasok érdekét, ezért nyugdíjasok úgy döntöttek, hogy kiállnak magukért, kiállnak nyugdíjas társaikért és erre létrehoznak egy új mozgalmat. Így jött létre a  Nyugdíjasok Érdekvédelmi MOzgalma, a NÉMO.

A NÉMO Mozgalom 2020 májusban szervezte volna első felvonulását Budapesten, az " ÁTVERT NYUGDÍJASOK MENETE" elnevezéssel. Erre a koronavírus miatti járványhelyzet és a kijárási korlátozás miatt egy ideig nem kerül sor. A menet, amikor majd erre lehetőség nyílik  - terv szerint 2020 szeptemberben -  az Üllői úttól a Széll Kálmán térig vonul végig a körúton. Nem lesznek színpadok, a menet élén haladó szpíkerek hangosbemondón ismétlik a követeléseket, elmondják a nyugdíjasok rövid üzenetekbe foglalt sérelmeit. Hasonló meneteket szerveznek majd az " átvert nyugdíjasok " vidéki nagyvárosokban és számos településen, ahol működnek NÉMO-csoportok.

A nyugdíjasok követelése, hogy állítsanak le minden külföldre menő pénzt! A kormány ne a nyugdíjasok pénzét osztogassa több milliós támogatásként vajdasági szerbeknek házvásárlásra, ukrán és román parasztoknak tízmilliós támogatásként traktor vásárlására.  Ne a magyar nyugdíjasoktól, a magyar nyugdíjak emelésétől elvett pénzzel támogassák a külföldi fociakadémiákat és stadionok építését.

Ne a magyar nyugdíjasok pénzéből plakátoljanak és adjanak milliárdokat homályos hátterű sportcentrumok létesítésére. Ne a magyar nyugdíjasok pénzéből adjanak 8 milliárdot a tiszai nyaralóhajózás meghonosítására és 6 milliárdot vietnami kultúrpalotára. Ne a magyar nyugdíjasok pénzét herdálják esztelen, hivalkodó, nagyzoló célok támogatására, megvalósítására és szavazatok vásárlására.

A magyar nyugdíjasok nagy része szűkösen él, alíg jut élelemre, rezsire, gyógyszerre, a kormány meg két marékkal szórja a nyugdíjasoktól, a nyugdíjemeléstől elvett pénzt külföldre és hazai luxusberuházásokra. 2 millió magyar nyugdíjas 2018 decemberében és 2019 decemberében sem kapta meg a várt 10 ezer forintos karácsonyi utalványt, ami csupán 20 milliárd forintot igényelt volna a költségvetésből, ugyanakkor a kormány decemberben 200 milliárd forintot szórt szét egyházi szervezeteknek, sporkluboknak. Pl. külföldi fociklubok 14 milliárd forintot kaptak magyar pénzből.

Ez a lekicsinylően semmibe vevő, még a menetegetőzést is mellőző kormányzati viszonyulás indította el az átvert nyugdíjasok menetének szervezését,  ami majd addig tart, amíg a nyugdíjasok követelései nem teljesülnek. A nyugdíjasok  követelése, hogy a magyar nyugdíjak vásárlóértékének drasztikus csökkenére miatt azonnali kompenzációra van szükség.

Azt amiből a kormány oly bőkezűen osztogat, a ma már nyugdíjasok aktív korukban végzett munkája alapozta meg. Ezt az országot aktív korukban a mostani magyar nyugdíjasok építették, működtették.

A magyar nyugdíjasok nem akarnak lehetetlent, csak azt ami Európában, Magyarországon minden nyugdíjasnak kijár. Tiszteletet, a tisztességes megélhetés lehetőségét, jó orvosi ellátást, megfizethető gyógyszereket és a nyugdíjak valós inflációt és a bérek emelkedését is figyelembe vevő vegyes indexálású emelését.

A magyar nyugdíjasok kérik a részüket a közösből. Ami nekik jár azt ne más tegye zsebre. Az ő pénzükből ne építsenek felesleges, kihasználatlan építményeket sportcélokra, azért, hogy a hatalom kedvezményezettjeinek folyamatosan legyen építőipari megrendelésük. A nekik járó pénzből ne rendezzenek a más országok által a megtérülés hiánya és a hatalmas költségek miatt lemondott világversenyeket, hogy a magyar vezetők 30 másodpercre feltünjenek világhíradókban.

A magyar nyugdíjasok nem akarnak mást csak tisztességes megélhetést biztosító, nyugodt, békés nyugdíjas életet, nyugdíjas éveket.

Elvárják a kormánytól, hogy azonnali kompenzációval orvosolja a magyar nyugdíjak vásárlóértékének drasztikus csökkenését.

FORRÁS: NYUGDÍJASOK INFORMÁCIÓS OLDALA  -  zujsag.hu